22.5 Omlós élesztős tészták és élesztős tésztahibák

22.5.1 Motiváció: Reggeli kifli, délutáni pogácsa, karácsonyi beigli

A cukrászüzemben az élesztős tészták nemcsak a reggeli süteményeket adják, hanem az ünnepi rendelések alapját is. Ugyanabból a lisztből, élesztőből és zsiradékból egészen más terméket készítünk, ha a tésztát másképp vezetjük: a könnyű, foszlós kalács mellett ott a vajas, omlós pogácsa, a töltött beigli (bejgli) és a hagyományos pozsonyi kifli. A műhelyben gyakran ugyanazon a napon készül lágy, gyúrt briós és hidegen hajtogatott pogácsatészta. A gyakorlott cukrász nem recepteket magol, hanem felismeri, hogy az omlós élesztős tészta „kétarcú”: az élesztő levegőt termel, a sok zsiradék viszont rövidíti, omlóssá teszi a tésztaszerkezetet. Ezért ebben az alfejezetben az édes és sós omlós élesztős tésztákat készítjük el, és hozzájuk kapcsoljuk az élesztős tészták hibakeresését.

22.5.2 Szemléletes kép

Az omlós élesztős tészta készítésekor a munka sorrendje hasonló a többi kelt tésztához, de a zsiradék és a hideg alapanyagok miatt több pihentetésre és óvatosabb dagasztásra van szükség. Az alábbi folyamatábra ezt a Gyakorlati útmutató tepertős pogácsáján mutatja: a hideg zsiradékot a lisztben elmorzsoljuk, a tésztát csak röviden gyúrjuk össze.

Tepertős pogácsa műveleti sorrendje - A technológiai lap (Gyakorlati útmutató) lépései; a hideg zsiradékot a lisztben elmorzsoljuk, nem keverjük krémesre. Hőfok- és időadatok: lásd a lapot (ellenőrizendő).

22.5.3 Definíció és csoportosítás

Definíció. Az omlós élesztős tészta olyan élesztővel lazított tészta, amelyben a zsiradék, a cukor és/vagy a tojás együttes aránya magas. A zsiradék bevonja a liszt sikérvázát, ezért a tészta megsülve nem foszlós, hanem omlós, leveles, szinte „porhanyós”. Az élesztő gázai lazítanak, de a magas zsiradéktartalom miatt a tésztaszálak rövidek maradnak.

Szabály. Az omlós élesztős tésztát mindig hűvösen (kb. 20–24 °C), rövid dagasztással készítjük, és a formázás előtt pihentetjük. A meleg, túldolgozott tészta ragad, a zsiradék kiolvad, a termék sütéskor összeesik vagy kemény, rágós lesz. A hőfok- és időértékek tanulási példák: (ellenőrizendő: gyártói liszt-adatlap, üzemi sütő paraméterei).

Az omlós élesztős tésztákat két nagy csoportra bontjuk:

Csoport Tipusok Jellemző termékek Zsiradék és ízesítők
Édes omlós élesztős pozsonyi tészta, beiglitészta pozsonyi kifli, beigli, mákos/diós kalács vaj, zsír, tej, cukor, tojássárgája, citromhéj
Sós omlós élesztős vajas, tepertős, sajtos, burgonyás pogácsatészta pogácsák, stanglik, sós rudak vaj, tepertő, sajt, tejföl, burgonya, bors

A későbbi fejezetekben ezekből a tésztákból készítjük el a hagyományőrző termékeket: Omlós élesztős uzsonnasütemények: pozsonyi kifli, beigli, pogácsák, illetve a Tészták és kisült termékeik anyaghányad-számítása, a tésztakészítés higiéniája alfejezetben a veszteségszámítást is ezekkel a receptekkel gyakoroljuk.

22.5.4 Édes omlós élesztős tészta: pozsonyi tészta és beiglitészta

A beigli és a pozsonyi kifli tésztája hasonló elvű, de nem azonos. A beiglitészta lágyabb, több tejjel készül; a nyújtott tésztát megtöltik és feltekerik, ezért a tésztának hajlékonynak, de nem ragadósnak kell lennie. A pozsonyi tészta kissé tömörebb, gyakran tejföllel készül, és a formázás során többször hajtogatják, hogy leveles, enyhén omlós legyen.

Tanulási recept – édes omlós élesztős tészta (beigli alap, 1 kg liszthez, 4 rúd beigli, rúdonként kb. 550 g nyers tésztával, töltelék nélkül)

Nyersanyag Mennyiség (g) Megjegyzés
Búzaliszt (BL 55) 1 000 hidegen tartott
Tej 400 30–35 °C, kb. 400 ml, az élesztő felfuttatásához
Friss élesztő 50 vagy fajlagosan a szárított élesztő gyártói adagja (ellenőrizendő)
Cukor 160 az élesztő tápláléka és ízesítő
Vaj vagy zsír 500 hideg, kockázva
Tojássárgája 80 kb. 4 db közepes tojás sárgája
Só 10 a túlkelesztést is lassítja
Reszelt citromhéj 1 db héja választható, a tömege elhanyagolható
Összesen 2200 nyers tészta (4 rúd × kb. 550 g)

A cukor és a zsiradék magas aránya miatt az élesztő lassabban dolgozik. A siker kulcsa az, hogy a tésztát nem melegen, hanem hideg alapanyagokkal, rövid dagasztással állítjuk össze.

Példa. A beiglitészta készítésének lépései (számozott eljárás)

  1. A lisztet és a sót keverjük el, a vajat kockázzuk fel hidegen.
  2. Az élesztőt a langyos tejben 5 g cukorral felfuttatjuk; ha nem habosodik, ne dolgozzunk bele a tésztába.
  3. A vajat a maradék cukorral és a tojássárgájával krémessé keverjük, de nem szabad megolvasztani.
  4. A lisztes keveréket a vajas keverékhez adjuk, hozzáöntjük az élesztős tejet, és rövid, kb. 3–5 perc alatt sima, de enyhén lágy tésztává dolgozzuk.
  5. A tésztát letakarva, hűvös helyen (kb. 20–22 °C) pihentetjük 20–30 percig.
  6. A pihentetett tésztát lisztezett felületen óvatosan kinyújtjuk, megtöltjük, feltekerjük. A tésztát ne törjük meg, ne nyújtsuk papírvékonyra.
  7. A rudakat tepsibe tesszük, hűvös helyen csak rövid ideig, enyhén kelesztjük (a túlkelesztés repedést okoz), tojássárgájával lekenjük, hűvös helyen megszárítjuk, majd tojásfehérjével (vagy másodszor sárgájával) kenjük, és ismét szárítjuk.
  8. Sütés előtt a palástot tűvel vagy villával sűrűn megszurkáljuk, hogy a gőz el tudjon távozni.
  9. Sütés kb. 180–190 °C-on (ellenőrizendő: sütő típusa, hazai szakkönyv).

A pozsonyi tészta esetében a tej egy részét tejföllel helyettesítjük, a cukor mennyiségét csökkentjük, és a tésztát háromszor, rövid pihentetésekkel hajtogatjuk, mint egy gyengébb vajas tésztát.

22.5.5 Sós omlós élesztős tészta: pogácsatészták

A sós változatnál a cukor minimális, a lazítást és az ízt a zsiradék, a tejföl, a sajt vagy a tepertő adja. A tészta hidegen készül, de a benne lévő zsiradék miatt kevésbé kel meg, mint a foszlós kalácstészta; ez kívánatos, mert a pogácsa nem magas, hanem omlós, enyhén leveles.

Pogácsatípus Zsiradék / ízesítés Jellemző Felhasználás
Vajas pogácsa vaj, tejföl lágy, tejes, omlós uzsonnasütemény, büfé
Tepertős pogácsa darált tepertő, zsír, bors markáns, sós, leveles hagyományos magyar pogácsa
Sajtos pogácsa reszelt sajt, vaj vagy zsír sós, sajtos kéreg sörkorcsolya, reggeli
Burgonyás pogácsa főtt, áttört burgonya, vaj puhább, nedves, lágy laktató sós sütemény

A burgonyás pogácsa különlegessége, hogy a főtt burgonya keményítője megköti a vizet, gőzt termel sütés közben, és a tésztát tovább puhán tartja. Emiatt a burgonyás változatnál a liszt mennyiségét csökkenteni kell.

Szabály. A pogácsatésztát nem dagasztjuk sokáig, mert a sikér túlzott kialakulása miatt a tészta gumis lesz. A zsiradékot hidegen, apró darabokban dolgozzuk a lisztbe, mintha omlós tésztát készítenénk; az élesztőt külön, kevés langyos tejben futtatjuk.

Higiénia. A tepertős pogácsa alapanyaga állati eredetű, ezért fokozottan ügyelni kell a hideg tárolásra és a nyomon követhetőségre. A felhasznált tepertő csak friss, hűtve tárolt, szennyeződésmentes lehet; a fel nem használt anyagot azonnal vissza kell hűteni. A kész pogácsát sütés után szellős helyen, zárható edényben tároljuk.

22.5.6 Anyaghányad-számítás

Az omlós élesztős tésztánál a receptúra-átszámítás különösen fontos, mert a zsiradék és a liszt aránya szabja meg a tészta viselkedését.

Példa. 1. feladat – Beiglitészta nagyítása 4 rúdról 10 rúdra.

Alaprecept 4 rúdhoz (a fenti tanulási recept): liszt 1 000 g, vaj 500 g, élesztő 50 g. Mennyi kell 10 rúdhoz?

k=nújnalap=104=2,5k = \frac{n_{\text{új}}}{n_{\text{alap}}} = \frac{10}{4} = 2{,}5

A liszt: mliszt, új=1000g⋅2,5=2500gm_{\text{liszt, új}} = 1000\,\text{g} \cdot 2{,}5 = 2500\,\text{g}
A vaj: mvaj, új=500g⋅2,5=1250gm_{\text{vaj, új}} = 500\,\text{g} \cdot 2{,}5 = 1250\,\text{g}
Az élesztő: mélesztő, új=50g⋅2,5=125gm_{\text{élesztő, új}} = 50\,\text{g} \cdot 2{,}5 = 125\,\text{g}

Ellenőrzés: az arány 12502500=0,5\frac{1250}{2500} = 0{,}5, vagyis a vaj továbbra is a liszt 50%-a. Ez az omlós élesztős tészta egyensúlya.

Példa. 2. feladat – Sütési veszteség.

Tegyük fel, hogy 40 db sajtos pogácsát szeretnénk, egyenként 30 g sült tömeggel. A sütési veszteség a nyers tészta tömegére vetítve 12%. Mennyi nyers tésztát kell kimérni?

A kész, sült pogácsák összes tömege: mnettó=40⋅30g=1200gm_{\text{nettó}} = 40 \cdot 30\,\text{g} = 1200\,\text{g}.

A veszteség 12%, tehát a nettó tömeg a bruttó 88%-a:

mbruttó=mnettó1−v=1200g1−0,12=1200g0,88≈1364gm_{\text{bruttó}} = \frac{m_{\text{nettó}}}{1 - v} = \frac{1200\,\text{g}}{1 - 0{,}12} = \frac{1200\,\text{g}}{0{,}88} \approx 1364\,\text{g}

Tehát kb. 1 364 g nyers pogácsatésztát kell kimérni, és a sütés után várhatóan 1 200 g sült pogácsát kapunk. Ez a fajta visszaszámolás minden rendelésnél hasznos.

22.5.7 Gyakorlati útmutató

Cél: Tepertős pogácsatészta készítése és formázása, a sós omlós élesztős tészta technológiájának begyakorlása.

Eszközök és anyagok: Nagyméretű keverőtál, kézi habverő vagy keverőlapát, mérleg, lisztszita, nyújtófa, pogácsaszaggató, sütőpapír, tepsik, tiszta konyharuha.

Higiéniai munkakezdés. Munkaruha, hajháló, ékszer nélkül; kézmosás; a munkafelület és az eszközök tiszták legyenek. A tepertőt hűtve tároljuk, a tojást és a tejfölt ellenőrizzük a fogyaszthatósági idő szerint. A lisztet szitálás előtt átvizsgáljuk szennyeződésmentesség szempontjából.

Biztonsági korlát. A dagasztógép használata tanműhelyi vagy üzemi környezetben, oktatás után és felügyelet mellett megengedett. A tésztát háztartási géppel, kis adagban is gyakorolhatjuk. A gép működése közben kézzel benyúlni tilos; tisztítás előtt a gépet le kell állítani és áramtalanítani kell.

Technológiai lap. Sós omlós élesztős tepertős pogácsatészta (alapmennyiség: 1 kg liszthez, kb. 1952 g nyers tészta, kb. 78 db 25 g-os nyers pogácsa a nyesedék újranyújtásával; 60 db esetén kb. 32 g-os darabok)

Nyersanyag Mennyiség (g) Megjegyzés
Búzaliszt (BL 55) 1 000 átszitálva
Vaj vagy zsír 300 hideg
Darált tepertő 200 frissen, hidegen
Tejföl 300 hideg
Tojássárgája 40 kb. 2 db
Friss élesztő 40 felfuttatva
Tej 50 az élesztőhöz (kb. 50 ml)
Só 15
Cukor 5 csak az élesztő indításához
Őrölt bors 2 választható
Összesen 1952 nyers tészta, kenés nélkül

Műveleti sorrend

  1. Az élesztőt a langyos tejben 5 g cukorral felfuttatjuk.
  2. A lisztet, a sót és a borsot összekeverjük, majd a hideg vajat elmorzsoljuk a lisztben.
  3. A darált tepertőt és a tejfölt a lisztes keverékhez adjuk, majd hozzáöntjük a felfuttatott élesztőt és a tojássárgáját.
  4. A tésztát rövid idő alatt egyneművé dolgozzuk; ne dagasszuk sokáig.
  5. A tésztát hideg helyen, letakarva pihentetjük 30–40 percig.
  6. Pihentetés után a tésztát lisztezett felületen kb. 1 cm vastag téglalappá nyújtjuk, háromba hajtjuk, majd 10–15 percig hűvös helyen pihentetjük; ezt még egyszer megismételjük (ellenőrizendő: receptúra).
  7. Végül kb. 2 cm vastagra nyújtjuk, a tetejét rácsosan bevagdossuk (ha a termék ezt kéri), pogácsaszaggatóval kiszúrjuk, a tetejét megkenjük tojással.
  8. A pogácsákat 28–30 °C-on, takarva kelesztjük 25–35 percig (ellenőrizendő: szezonális kelesztési útmutató).
  9. Sütés 200–210 °C-on, 15–20 percig, amíg a pogácsák alja és teteje aranybarna lesz (ellenőrizendő: sütő típusa).

Kritikus pontok

Lépés Veszély Megelőzés Kritikus határ (tanulási példa) Monitorozás Helyesbítő tevékenység
Tepertő tárolása mikrobaszaporodás hűtve tárolás max. 5 °C alatt (ellenőrizendő) hőmérő selejtezés, ha meleg volt
Kelesztés túlsavanyodás hűvös, időzített kelesztés 28–30 °C, max. 35 perc óra, tapintás gyors sütés vagy átdolgozás
Sütés nem megfelelő átsülés megfelelő hőfok és idő maghőmérséklet > 85 °C (ellenőrizendő) hőmérő, metszet visszatenni sütőbe

Allergének: glutén (liszt), tojás (tojássárgája a tésztában és a kenéshez), tej (tejföl, vaj, tej). A tepertős pogácsa nem tartalmaz dióféléket és földimogyorót, de a közös munkaasztalon keresztszennyeződhet; allergiás vendég esetén a „nyomokban” jelölést és a külön eszközhasználatot komolyan kell venni.

Minőségi jellemzők: a pogácsa formája szabályos, magassága kb. 3–4 cm sütve; a teteje fényes, aranybarna; a tészta metszete leveles, omlós, nem száraz; íze sós, tepertős, enyhén borsos.

Tárolás, eltarthatóság: szobahőmérsékleten, zárható dobozban 1–2 napig; mélyhűtéssel a nyers tészta 1 hónapig, a sült pogácsa 2–3 hónapig (ellenőrizendő: üzemi gyakorlat és gyártói ajánlások).

22.5.8 Hibakeresés: az élesztős tészta hibái

Az omlós élesztős tészták leggyakoribb hibái mögött szinte mindig a hőmérséklet, az idő vagy az arányok állnak. A hibát nem a készterméken kell először észrevenni, hanem a tészta készítése közben: ragad-e, fényes-e, rugalmas-e, kel-e.

Hibaelemzés. Eset: A beigli tészta a sütőben felreped.

Hibakeresési táblázat

Hibatünet Lehetséges ok Megelőzés Javítás
A tészta nem kel az élesztő elhalt, a folyadék túl meleg vagy hideg, túl sok só/cukor, hideg helyiség hőmérséklet-ellenőrzés, élesztő felfuttatása, arányok betartása ha a tészta még nem kelt, melegebb helyre tesszük; ha az élesztő elhalt, a tésztát nem mentjük meg
Túlkelt, savanyú túl hosszú vagy túl meleg kelesztés, sok élesztő időzített kelesztés, hűvös hely, kevesebb élesztő enyhe túlkelés (enyhe szesz-/savszag, a tészta még rugalmas): átgyúrás, rövid újrakelesztés; erősen savanyú, összeesett tészta: minőségi okból selejt; ha a tojásos/tejes tészta a megengedettnél hosszabb ideig állt meleg helyen, élelmiszerbiztonsági okból selejt (ellenőrizendő: üzemi HACCP-terv)
Tömör, rágós túldagasztás, túl sok liszt, kevés zsiradék, túl hideg tészta rövid dagasztás, pontos mérés, lágyabb tészta ritkán javítható; legfeljebb frissen, azonnal fogyasztható, de minősége nem megfelelő
Repedezett felület túlkelesztés, szurkálás hiánya, száraz tészta, túlnyújtás, hideg vaj, hirtelen gőzképződés rövid kelesztés, palást szurkálása, nedves felület, pihentetés, mérsékelt hőfok kisebb repedés esetén tovább sütni, de a terméket alacsonyabb minőségi osztályba soroljuk
A tészta terül, nem tartja formáját túl lágy tészta, túl sok tejföl/tojás, meleg kelesztés hideg alapanyagok, több liszt vagy pihentetés kevés lisztet beledolgozunk, újrapihentetjük

A táblázat hibáit az alábbi képtábla metszetben mutatja, a jó bél referenciájával együtt. A HTML-kiadásban a hibára kattintva megjelenik az ok és a megelőzés.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Hat élesztős termék metszete: a jó, egyenletes bél mellett a nem kelt, a túlkelt, a tömör, a repedt beigli és a szétterült hibás példa.
Élesztős tésztahibák metszetben: jó bél, nem kelt, túlkelt, tömör, repedt beigli, szétterült termék

22.5.9 Minőségellenőrzés

Az omlós élesztős tésztából készült terméknél a következőket ellenőrizzük:

22.5.10 Tipikus hibák és okaik

  1. A beigli tészta szétreped. Ok: a tésztát túl hidegen nyújtották, a zárás nem ragasztott, a sütő hőfoka túl magas. Megelőzés: a tésztát formázás előtt pihentessük, a zárást nedvesítsük, a sütő hőfokát fokozatosan emeljük.
  2. A pogácsa kemény, nem leveles. Ok: a zsiradékot túl sokáig dagasztották, a tészta melegedett, a vaj beleolvadt a tésztába. Megelőzés: hideg alapanyagok, rövid dagasztás, hűvös pihentetés.
  3. Savanyú, erjedt íz. Ok: túlkelesztés, túl sok élesztő, meleg helyiség, hosszú állás. Megelőzés: pontos élesztőadag, időzített és hűvös kelesztés. Kezelés: enyhe túlkelésnél átgyúrás és rövid újrakelesztés; erősen savanyú, összeesett tésztát minőségi okból, a megengedettnél hosszabb meleg állásnál élelmiszerbiztonsági okból is selejtezni kell (ellenőrizendő: üzemi HACCP-terv).
  4. A tészta nem kel. Ok: elhalt élesztő, túl forró tej, túl hideg helyiség, vagy a cukor és só aránytalanul magas. Megelőzés: élesztő felfuttatása, hőmérő használata, arányok betartása.
  5. A késztermék száraz, törékeny. Ok: túl sok liszt, túl kevés zsiradék vagy tejföl, túl hosszú sütés. Megelőzés: pontos mérés, a tészta lágyságának ellenőrzése, sütési idő betartása.

22.5.11 Valós életbeli alkalmazás

Karácsony előtt egy cukrászüzemben 300 rúd beiglit rendelnek. A tészta készítésekor a tanuló a megszokottnál több lisztet használ, mert a tészta ragadósnak tűnik. A sütés után a beiglik palástja több helyen kireped, a máktöltelék kiül. A hibaelemzés során kiderül, hogy a tésztát a hideg pincében, túl hideg alapanyagokkal készítették, és a tészta hőmérséklete 17 °C volt nyújtáskor. A vaj mereven, rétegesen maradt, a sütőben hirtelen gőzt termelt, és a tészta megrepedt.

A helyesbítő tevékenység: a következő tételnél a tésztát nyújtás előtt 20 percig szobahőmérsékleten pihentették, a zárást tojással ragasztották, és a sütő hőfokát az első 15 percben 170–180 °C-ra csökkentették (ellenőrizendő: üzemi sütő). A tanulság: az omlós élesztős tészta nemcsak az élesztőtől, hanem a zsiradék fizikai állapotától is függ; a hideg vaj nem mindig előny, ha a tészta már formázásra vár.

22.5.12 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis: Az omlós élesztős tésztánál a hosszú, erőteljes dagasztás javítja a leveles szerkezetet. Indokold!
  2. Miért kell az élesztőt felfuttatni a sós pogácsatésztához?
  3. Sorold fel a pogácsatészták négy típusát a zsiradék vagy ízesítő alapján.
  4. Mi a teendő, ha a tészta savanyú szagú?
  5. Hogyan számolod ki a szükséges nyers tészta tömegét, ha a sütési veszteség 12% és 40 db 30 g-os sült pogácsát szeretnél?

22.5.13 Feladatok

1. feladat (A). Határozd meg az omlós élesztős tészta fogalmát, és írj két különbséget a gyúrt élesztős tésztához képest.

2. feladat (A). Egy beigli recept 600 g liszthez 300 g vajat ír. Mennyi vaj kell 450 g liszthez?

3. feladat (B). Az alábbi táblázat egy pozsonyi tészta receptjét mutatja 800 g liszthez:

Nyersanyag Mennyiség (g)
Liszt BL 55 800
Vaj 400
Tejföl 240
Tojássárgája 40
Élesztő 32
Cukor 80
Só 8

Számítsd ki a nyersanyagmennyiségeket 1200 g liszthez. Ellenőrizd az arányokat.

4. feladat (B). Egy kelesztési folyamat során a tészta térfogata 1,5-szeresére nő 20 perc alatt. Ha a kezdeti térfogat 2,4 liter, mekkora lesz 20 perc után? Ha a tészta túlkel, és 2,0-szeresére nő, mekkora a térfogat, és miért probléma ez?

5. feladat (C). Hibaelemzés: Egy sajtos pogácsa tészta készítésekor a termék sütés után tömör, rágós és alacsony marad. Sorold fel a lehetséges okokat, és írd le, mit ellenőriznél először a műhelyben.

6. feladat (D). Készítsd el a gyakorlati útmutató alapján a tepertős pogácsatésztát. Töltsd ki a technológiai lapot a saját mért adataiddal, és értékeld a kész pogácsát a minőségellenőrzési szempontok szerint.

22.5.14 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. Az omlós élesztős tésztánál a hosszú dagasztás túlzottan kialakítja a sikérvázat, ezért a tészta rágós, nem leveles lesz. Rövid dagasztás és hideg zsiradék kell.
  2. Azért, mert így meggyőződünk arról, hogy az élesztő él, és a tésztában egyenletesen oszlik el.
  3. Vajas, tepertős, sajtos, burgonyás.
  4. A savanyú szag túlkelesztésre vagy mikrobiális romlásra utal. Enyhe túlkelésnél (a tészta még rugalmas) átgyúrás és rövid újrakelesztés; erősen savanyú, összeesett tésztát minőségi okból selejtezni kell; ha a tojásos/tejes tészta a megengedettnél hosszabb ideig állt meleg helyen, élelmiszerbiztonsági okból is (ellenőrizendő: üzemi HACCP-terv). Az okot (hőfok, idő, élesztőadag) javítani kell.
  5. mbruttó=40⋅30g1−0,12=1200g0,88≈1364gm_{\text{bruttó}} = \frac{40 \cdot 30\,\text{g}}{1 - 0{,}12} = \frac{1200\,\text{g}}{0{,}88} \approx 1364\,\text{g}.

Feladatok – megoldások

1. feladat. Az omlós élesztős tészta magas zsiradék- és/vagy cukortartalmú élesztővel lazított tészta, amelynek szerkezete omlós, leveles. Különbség a gyúrt élesztős tésztához képest: (1) a zsiradék aránya magasabb, (2) a dagasztási idő rövidebb és a tésztát hidegen pihentetjük.

2. feladat. Adott: liszt 600 g, vaj 300 g. Keresett: vaj 450 g liszthez.
Képlet: mvaj, új=300g⋅450600=300g⋅0,75=225gm_{\text{vaj, új}} = 300\,\text{g} \cdot \frac{450}{600} = 300\,\text{g} \cdot 0{,}75 = 225\,\text{g}.
Ellenőrzés: a vaj a liszt 50%-a, és 450 g lisztnél is 225 g vaj a liszt 50%-a.

3. feladat. Szorzószám: k=1200800=1,5k = \frac{1200}{800} = 1{,}5.
Új mennyiségek: liszt 1200 g, vaj 600 g, tejföl 360 g, tojássárgája 60 g, élesztő 48 g, cukor 120 g, só 12 g.
Ellenőrzés: a vaj továbbra is a liszt 50%-a, a cukor 10%.

4. feladat. Kezdeti térfogat 2,4 l.
a) V20=2,4l⋅1,5=3,6lV_{20} = 2{,}4\,\text{l} \cdot 1{,}5 = 3{,}6\,\text{l}.
b) Túlkelt: Vtúlkelt=2,4l⋅2=4,8lV_{\text{túlkelt}} = 2{,}4\,\text{l} \cdot 2 = 4{,}8\,\text{l}.
Probléma: a tészta túlságosan fellazul, a sikérváz gyenge, a termék sütéskor összeesik, savanyú íz alakulhat ki.

5. feladat. Lehetséges okok: túl sok liszt, túl kevés zsiradék, túl hosszú dagasztás, túl hideg vagy túl meleg tészta, nem megfelelő kelesztés. Először a tészta hőmérsékletét és a liszt–zsiradék arányt ellenőriznénk, majd a dagasztási időt és a kelesztési feltételeket. A tömör szerkezet leggyakrabban a sikér túlzott kialakulásából ered.

6. feladat. A gyakorlati feladat értékelése: a tanuló pontosan mér, higiénikusan dolgozik, a technológiai lapot kitölti, a műveleti sorrendet betartja, a kész pogácsa tömegét leméri, és a minőségi jellemzőket érzékszervi vizsgálattal értékeli. A várt eredmény: aranybarna, leveles, omlós pogácsa, kellemes tepertős illattal.

22.5.15 Rövid összefoglaló

Az omlós élesztős tészta kettős szerkezetű: az élesztő gázai lazítanak, a magas zsiradéktartalom pedig rövidíti, omlóssá teszi a tésztát. Az édes változat (pozsonyi, beigli) lágy, hajlékony, a sós változat (vajas, tepertős, sajtos, burgonyás pogácsa) hidegen készül, és rövid dagasztást igényel. Az arányok közül a liszt–zsiradék viszony a döntő; tipikus hibák a nem kelő, túlkelt, tömör, repedezett vagy savanyú tészta. A hibák megelőzhetők pontos méréssel, az élesztő felfuttatásával, hideg alapanyagokkal, rövid dagasztással és ellenőrzött kelesztéssel. Továbbvitt eredmény: az itt bemutatott omlós élesztős tésztákból készítjük el a(z) Omlós élesztős uzsonnasütemények: pozsonyi kifli, beigli, pogácsák alfejezetben, és a(z) Tészták és kisült termékeik anyaghányad-számítása, a tésztakészítés higiéniája alfejezetben a veszteségszámítást és a bruttó–nettó tömeg összefüggést ezekkel a receptekkel gyakoroljuk.

22.5.16 Források és ellenőrzési hiányok

A fejezet az élelmiszer-higiéniai (852/2004/EK) és a fogyasztói tájékoztatási (1169/2011/EU) keretre támaszkodik. A hőfok- és időértékek, a szárított élesztő helyettesítési aránya, a sütő hőmérséklete, a liszt típusa és a hagyományos receptúrák pontos arányai ellenőrizendők: a hazai cukrászszakmai útmutatók, a NÉBIH jó gyakorlat útmutatói és a gyártói adatlapok alapján. A beigli és pozsonyi kifli eredeti receptúrájának hiteles arányait a szakmai testületi gyűjteményekből kell visszakeresni; az itteni mennyiségek tanulási receptek.