18.3 Hígító cukoroldat, áztatószirup és tojáshabos készítmények cukorfőzete

18.3.1 Motiváció

A cukrászműhelyben két visszatérő feladat szinte minden nap előkerül. A felvert tortalapokat (piskótát) meg kell áztatni, hogy szaftosak legyenek, a díszítéshez pedig olyan kemény, fényes habot kell készíteni, amely órákig megtartja a formáját. Az elsőhöz áztatószirup kell, a másodikhoz főzött cukros tojáshab, azaz olasz habcsók. Ha a szirup hőfoka, cukorkoncentrációja vagy a becsorgatás üteme hibás, a piskóta elázik, a hab folyik, csomós vagy kristályos lesz. Ebben az alfejezetben a hígító cukoroldatot, az áztatószirupot és a tojáshabos készítmények cukorfőzetét tanuljuk meg lépésről lépésre, mérésekkel és számításokkal.

18.3.2 Szemléletes kép

Képzelj el egy műhelyt a reggeli termelés idején. Az egyik tálban cukorszirup forr; a refraktométer 60 Brix körüli értéket mutat. A másik munkaasztalon a habverőgép fehérjét ver; a cukrász vékony sugárban, folyamatos verés mellett 118 °C körüli szirupot csorgat bele. A hab térfogata nő, fényes lesz, és a végén kemény csúcsot húz. Alatta a hűtőben a korábban elkészült habcsók hűl, mert csak hidegen marad stabil.

Az alábbi folyamatábra az olasz habcsók készítésének fő lépéseit mutatja; a technológiai lapnál részletesebben is visszatérünk rá.

Az olasz habcsók készítésének lépései - Technológiai folyamatábra; a hőfokok tanulási példák, gyártói adatlap és a konkrét recept szerint eltérhetnek.

A szöveges leírás: a fehérjét félig verjük, a forró szirupot vékony sugárban hozzáöntjük, majd tovább verjük, amíg a hab ki nem hűl és kemény nem lesz. A folyamat kulcsa, hogy a szirup hőmérséklete elég magas legyen a hab stabilizálásához, de ne égesse meg a fehérjét.

18.3.3 Definíciók és szabályok

Definíció. A hígító cukoroldat olyan cukor–víz oldat, amelyet bevonóanyagok, leggyakrabban fondán hígítására használunk. A cél az, hogy a fondán bevonásra alkalmas folyósságot kapjon, miközben megtartja fényét és kötését. A hígító oldat jellemzően 40–60 tömegszázalékos cukortartalmú, de a pontos értéket a felhasználás és a fondán alapreceptje határozza meg (ellenőrizendő: a gyártói adatlap vagy a fondánrecept szerint).

Definíció. Az áztatószirup olyan ízesített vagy ízesítetlen cukoroldat, amellyel felvert, gyakran piskóta tésztából készült lapokat locsolunk, hogy azok szaftosak legyenek, és a töltelékkel együtt harmonikus ízt adjanak. Az áztatószirup átlagos cukortartalma 50–65 tömegszázalék; a gyakorlatban gyakran 1:1 arányú cukor–víz oldatból indulunk, és beforralással vagy hűtés utáni hígítással állítjuk be a kívánt édességet.

Definíció. Az olasz habcsók (meringue italienne) olyan tojáshab, amelyet úgy készítünk, hogy a félig felvert tojásfehérjéhez forró, 118–121 °C körüli cukorszirupot öntünk vékony sugárban, folyamatos verés mellett. A forró szirup a fehérjét részben hőkezeli, a cukor pedig stabilizálja a habot. Az olasz habcsók kemény, fényes, és jól használható díszítésre, krémek alapjául, valamint sütés nélküli desszertekhez, parfékhoz.

Szabály. A tojásfehérjéhez mindig tiszta, zsírmentes edényt és habverőt használjunk. Már kis mennyiségű tojássárgája vagy zsiradék is gátolja a habképződést. A fehérjét közepes (félig vert) fokozatig verjük, mielőtt a szirupot hozzáadnánk; a túl keményre vert habba nehezebb egyenletesen belekeverni a forró szirupot.

Szabály. A forró szirupot soha ne öntsük egyszerre a habba. Vékony sugárban, az edény fala mentén vagy a habverő közelében csorgassuk, miközben a gép vagy a kézi habverő folyamatosan, közepes fokozaton dolgozik. Ha a szirup túl gyorsan kerül be, csomós, égett fehérjedarabok keletkezhetnek.

Biztonsági korlát. A cukorszirup 100 °C feletti, súlyos égési sérülést okozhat. A műveletet tanműhelyi vagy üzemi környezetben, oktatás után és felügyelet mellett végezzük. A forró edényt száraz konyharuhával, és nem vizes ronggyal fogjuk meg. A szirupot ne kóstoljuk meg közvetlenül a forralóedényből, és ne hajoljunk a gőz fölé.

18.3.4 Technológia lépésenként

18.3.4.1 Hígító cukoroldat készítése fondánhoz

A fondán melegítésekor (lásd a Fondán melegítése, hígítása és felhasználása bevonásra alfejezetet) gyakran nem tiszta vizet, hanem cukorszirupot használunk, mert így elkerüljük a bevonat túlzott hígulását és fénytelenedését. A hígító oldatot egyszerűen, 1:1 arányú cukor–víz oldatból is elkészíthetjük, amelyet felforralunk, és 25–30 °C-ra hűtünk felhasználás előtt (ellenőrizendő: a fondán receptje szerint).

  1. Mérjük ki a cukrot és a vizet (például 250 g cukor, 250 g víz).
  2. Lábasban, lassú keverés mellett forraljuk fel, amíg teljesen átlátszóvá nem válik.
  3. A forráspont elérése után ne keverjük, mert a kristályosodást elősegíthetjük.
  4. Hűtsük le a kívánt hőmérsékletre, és zárható edényben, hűtve tároljuk. Címkézzük fel a készítés napjával.

18.3.4.2 Áztatószirup készítése és ízesítése

Az áztatószirupot célszerű 50–65 tömegszázalékosra készíteni. Ha túl híg, a piskóta elázik, ha túl sűrű, ragacsos marad. A jellegzetes ízeket a főzés után, hűtés közben vagy már lehűtött állapotban adjuk hozzá, hogy az alkohol és az aroma ne forrjon el.

Ízesítési példák (25 °C körüli sziruphoz, 1 kg piskóta áztatásához):

Ízesítő Mennyiség (g) Megjegyzés
Rum vagy rumaroma 20–40 Alkoholtartalommal; gyermektermékbe nem javasolt (ellenőrizendő: tájékoztatási szabály)
Kávékivonat vagy erős presszókávé 50–80 Cukorral együtt főzhető vagy hűtve keverhető
Vaníliakivonat / vanillincukor 5–15 A vanillin feloldódását segíti a meleg szirup
Citrom- vagy narancshéj 5–10 Reszelve; csakis kezeletlen, élelmiszer-biztonságos héj (ellenőrizendő: növényvédőszer-mentesség)
Likőr (pl. narancslikőr, mandulalikőr) 20–50 Alkoholos; gyermekterméknél kerülendő

Szabály. Az áztatószirupot ne locsoljuk forrón a piskótára. A töltelék elolvadhat, a lap széteshet. A szirup 30–35 °C alatt, de még folyékony állapotban adagoljuk; a pontos hőfok függ a tölteléktől (ellenőrizendő: technológiai lap szerint).

18.3.4.3 Olasz habcsók készítése

Az olasz habcsók klasszikus aránya: 1 tömegrész tojásfehérjéhez 2 tömegrész cukor és 0,6 tömegrész víz. A cukorból és vízből szirupot főzünk, amelyet 118–121 °C-ra melegítünk (kézi próbája a lágy golyó és a kemény golyó határa; lásd a Cukorfőzési fokok és kézi próbák alfejezetet). A hőmérsékletet digitális vagy cukorhőmérővel ellenőrizzük; a 118 °C alatti szirup lágy habot ad, a 121 °C feletti szirup a habba csorgatva kemény cukorszálakat, csomókat képezhet (ellenőrizendő: a recept és a berendezés szerint); a cukor karamellizációja csak kb. 160 °C felett indul.

A műveleti sorrend:

  1. A cukrot és a vizet lábasba tesszük, és mérsékelt tűzön, lassan keverve feloldjuk, majd a szirupot feltesszük főni.
  2. A forrásponttól kezdve keverés nélkül főzzük a szirupot. Amikor a cukorhőmérő kb. 110–115 °C-ot mutat, a tojásfehérjét zsírmentes, tiszta edényben közepes fokozaton elkezdjük verni, hogy a szirup és a hab egyszerre legyen kész.
  3. A szirup 118–121 °C-ra ér (ellenőrizendő: tengerszint feletti, standard légköri nyomáson); a fehérje ekkorra legyen habos, félig vert, de ne túl kemény.
  4. A habverőgépet közepes fokozatra állítjuk, és a forró szirupot vékony sugárban, az edény fala mentén belecsorgatjuk a félig vert fehérjébe.
  5. A szirup beöntése után a sebességet kissé növeljük, és addig verjük, amíg a hab ki nem hűl, kemény, fényes csúcsot nem húz. A kész hab tapintása legfeljebb enyhén meleg, ideálisan 40 °C alatti (ellenőrizendő: technológiai előírás).
  6. Azonnal felhasználjuk vagy lefedve, hűtve tároljuk.

A 4. lépés fogását az ábra mutatja: a szirupot vékony sugárban, a habüst falára öntjük, hogy a falon lefolyva a habverő pályáján kívül érje a habot; hőálló kesztyűben, a kiöntőcsövet a testünktől elfordítva, a védőrács betöltőnyílásán át. Ha a szirup a forgó habverőre ömlik, a cukorszálak szétfröccsennek (égés), a falra száradnak, és a hab csomós lesz.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Két kép oldal- és felülnézetből: helyesen a forró szirup vékony sugárban a habüst falán folyik le a forgó habverő pályáján kívül, a cukrász hőálló kesztyűt visel; helytelenül a szirup egyszerre a habverőre ömlik és szétfröccsen.
A forró szirup becsorgatása a habba: helyesen a habüst falán, vékony sugárban; hibásan a forgó habverőre, egyszerre

Higiénia. Az olasz habcsók készítésénél a fő kockázat a nyers tojásfehérje. Az olasz habcsók nyersen kerül a tortára, vajkrémbe, parféba, ezért csak pasztőrözött tojásfehérjét (hűtve tárolt tojástermék) használunk. A forró szirup hőkezelést jelent, de a hab maghőmérséklete nem feltétlenül éri el a 70 °C-ot, ezért a nyers fehérjével készült habcsók nem tekinthető pasztőrözöttnek; ez kötelező tanulási szabály. Friss tojásfehérje csak olyan változatnál jöhet szóba, ahol a habot utólag sütjük vagy szárítjuk (habcsókkorong), nem a nyersen felhasznált olasz habcsóknál (ellenőrizendő: NÉBIH-útmutató, üzemi HACCP-terv). A kész habot 2 óránál tovább ne tároljuk szobahőmérsékleten; hűtve legfeljebb a technológiai lap szerinti ideig, általában 24 óráig (ellenőrizendő: HACCP-terv és gyártói adatlap).

18.3.5 Számítás és kalkuláció

A hígító oldat, az áztatószirup és az olasz habcsók mennyiségét is anyaghányad-számítással állítjuk be. A fő összefüggés a keverési mérleg:

mcukor+mvíz=mszirupm_{\text{cukor}} + m_{\text{víz}} = m_{\text{szirup}}

és a koncentráció:

pcukor=mcukormszirup⋅100%p_{\text{cukor}} = \frac{m_{\text{cukor}}}{m_{\text{szirup}}} \cdot 100\%

Ahol mszirupm_{\text{szirup}} a kész oldat tömege, mcukorm_{\text{cukor}} a benne oldott cukor tömege, mvízm_{\text{víz}} a víz tömege.

1. Számítási példa – 60 tömegszázalékos áztatószirup készítése

Adott: 2,0 kg kész áztatószirupot szeretnénk, 60 tömegszázalékosra. Mennyi cukor és víz kell?

Keresett: mcukorm_{\text{cukor}}, mvízm_{\text{víz}}.

Képlet és behelyettesítés:

mcukor=2,0kg⋅0,60=1,2kgm_{\text{cukor}} = 2{,}0\,\text{kg} \cdot 0{,}60 = 1{,}2\,\text{kg}

mvíz=2,0kg−1,2kg=0,8kgm_{\text{víz}} = 2{,}0\,\text{kg} - 1{,}2\,\text{kg} = 0{,}8\,\text{kg}

Ellenőrzés: 1,2+0,8=2,01{,}2 + 0{,}8 = 2{,}0 kg; 1,2/2,0=0,60=60%1{,}2 / 2{,}0 = 0{,}60 = 60\%, ami megfelel.

2. Számítási példa – Hígító oldat utólagos hígítása

Adott: 0,80 kg 60 tömegszázalékos szirupot szeretnénk 45 tömegszázalékosra hígítani. Mennyi vizet adjunk hozzá?

Keresett: mvíz,hozzáadottm_{\text{víz,hozzáadott}}.

Képlet és behelyettesítés: először a cukortartalom:

mcukor=0,80kg⋅0,60=0,48kgm_{\text{cukor}} = 0{,}80\,\text{kg} \cdot 0{,}60 = 0{,}48\,\text{kg}

A hígított szirup tömege:

mszirup,új=mcukor0,45=0,48kg0,45=1,066…kg≈1,07kgm_{\text{szirup,új}} = \frac{m_{\text{cukor}}}{0{,}45} = \frac{0{,}48\,\text{kg}}{0{,}45} = 1{,}066\dots\,\text{kg} \approx 1{,}07\,\text{kg}

A hozzáadandó víz:

mvíz,hozzáadott=1,07kg−0,80kg=0,27kgm_{\text{víz,hozzáadott}} = 1{,}07\,\text{kg} - 0{,}80\,\text{kg} = 0{,}27\,\text{kg}

Ellenőrzés: 0,48 kg cukor / 1,07 kg szirup = 0,4486, azaz körülbelül 45%; a kerekítésből adódó eltérés elfogadható.

3. Számítási példa – Olasz habcsók anyaghányagja

Adott: 240 g tojásfehérjéhez klasszikus arányt használunk: 100 g fehérjére 200 g cukor és 60 g víz. Mennyi cukor és víz szükséges, és mekkora lesz az elméleti teljes tömeg?

Keresett: mcukorm_{\text{cukor}}, mvízm_{\text{víz}}, mösszesm_{\text{összes}}.

A szorzószám:

k=240g100g=2,4k = \frac{240\,\text{g}}{100\,\text{g}} = 2{,}4

Így:

mcukor=200g⋅2,4=480gm_{\text{cukor}} = 200\,\text{g} \cdot 2{,}4 = 480\,\text{g}

mvíz=60g⋅2,4=144gm_{\text{víz}} = 60\,\text{g} \cdot 2{,}4 = 144\,\text{g}

Elméleti összes tömeg:

mösszes=240g+480g+144g=864gm_{\text{összes}} = 240\,\text{g} + 480\,\text{g} + 144\,\text{g} = 864\,\text{g}

A valós kész tömeg kisebb lehet, mert a szirup főzése során víz párolog el. 118–121 °C-ig a 144 g vízből kb. 75 g párolog el: a szirup szárazanyag-tartalma kb. 87,5%, tömege 480/0,875≈549g480/0{,}875 \approx 549\,\text{g}, így a kész hab kb. 240+549≈789g240 + 549 \approx 789\,\text{g} (a pontos veszteséget a berendezés és a főzési idő határozza meg; ellenőrizendő: mérés a műhelyben).

18.3.6 Gyakorlati útmutató

Az alábbi Technológiai lap az olasz habcsók készítésére szolgál; a hígító oldat és az áztatószirup készítése a lap előtti leírásban szerepel.

Technológiai lap.

  1. Termék neve, termékcsoport, alapmennyiség: Olasz habcsók – tojáshabos készítmények cukorfőzete; alapmennyiség: 240 g tojásfehérjéből kb. 780–790 g kész hab (118–121 °C-ra főzött szirup, kb. 87–88% szárazanyag; tájékoztató).
  2. Anyaghányad táblázat:
Nyersanyag Mennyiség (g) Megjegyzés
Tojásfehérje, pasztőrözött (hűtve tárolt tojástermék) 240 Félig vert állapotig
Kristálycukor 480 A sziruphoz
Víz 144 A sziruphoz
Összesen 864 Elméleti tömeg; főzési veszteség miatt a kész tömeg kisebb
  1. Eszközök és gépek: habverőgép (kézi habverő), cukorhőmérő, lábas vastag aljú, szilikonos spatula, mérleg, hűtő.
  2. Műveleti sorrend számozott lépésekben:
    1. Higiéniai munkakezdés: kézmosás, tiszta munkaruha, eszközök ellenőrzése.
    2. A pasztőrözött tojásfehérjét mérjük ki, ellenőrizzük a címkét, a hőmérsékletet, a szagot és az állagot.
    3. A cukrot és a vizet lábasba mérjük, lassú keveréssel felforraljuk.
    4. A szirupot forrásponttól kezdve keverés nélkül főzzük; kb. 110–115 °C-nál elkezdjük a fehérje verését közepes fokozaton.
    5. A szirup 118–121 °C-ra ér (ellenőrizendő: hőmérő és recept szerint), a fehérje ekkor félig vert (ne legyen túl kemény).
    6. A forró szirupot vékony sugárban, folyamatos verés mellett a félig vert fehérjéhez öntjük.
    7. A verést közepesről nagyobb fokozatra váltva addig folytatjuk, amíg a hab ki nem hűl, és kemény, fényes csúcsot nem húz.
    8. A kész hab hőmérsékletét ellenőrizzük (célszerű 40 °C alatt), majd felhasználjuk vagy hűtve lefedve tároljuk.
  3. Kritikus pontok és technológiai kulcspontok:
  4. Allergének: tojás. A készterméken a tojást a 14 jelölendő allergéncsoport szerint tüntessük fel. Glutén, tej, diófélék nem szerepelnek alapreceptben, de keresztszennyeződésre figyelni kell.
  5. Minőségi jellemzők: a hab fehér, fényes, sima; kemény csúcsot húz; nem folyik, nem csöpög; nincs égett, karamellizált folt; nincs kristályos, ropogós cukorszemcse.
  6. Tárolás, eltarthatóság: hűtve, lefedve 24 órán belül felhasználni (ellenőrizendő: HACCP-terv szerint); szobahőmérsékleten legfeljebb 2 óra (ellenőrizendő: gyakorlati szabály). Fagyasztva hosszabb ideig tárolható, de felengedve újraverés szükséges.

18.3.7 Minőségellenőrzés

A hígító oldat és az áztatószirup minőségét elsősorban refraktométerrel mérjük; a Brix-érték tájékoztat a cukortartalomról. A szemrevételezéskor az oldat legyen tiszta, szirupos, idegen anyagtól mentes. Az áztatószirupnál kóstolással ellenőrizzük az édességet és az ízesítést; figyeljünk arra, hogy a kóstoló edény tiszta legyen, és ne kerüljön vissza a szirupba.

Az olasz habcsóknál a minőségi jellemzőket a technológiai lapban foglaltak szerint vizsgáljuk. A hab térfogata jól láthatóan nőjön; a kész hab merev csúcsot húzzon, amely nem hajlik el. A hab fénye a cukor megfelelő oldódását és a finom kristályszerkezetet jelzi. Ha a hab tompa, fakó, a cukor nem oldódott fel teljesen, vagy a fehérje túl magas hőt kapott. A hőmérséklet-ellenőrzéshez tisztított, fertőtlenített szúró hőmérőt használjunk.

18.3.8 Tipikus hibák és okaik

  1. A hab lágy, folyik, nem tartja a formáját
  2. Kristályos, ropogós szemcsék a habban
  3. Égett, barna foltok a habban, keserű íz
  4. Csomós, szálas fehérjedarabok a habban

18.3.9 Valós életbeli alkalmazás

Egy esküvői tortához olasz habcsók alapú vajkrémet kellett készíteni. A cukrász a reggeli műszakban 240 g pasztőrözött tojásfehérjét félig vert, majd 480 g cukorból és 144 g vízből szirupot főzött. A hőmérő 121 °C-ot mutatott, amikor a szirupot vékony sugárban hozzáöntötte a fehérjéhez. A hab szép fényes, kemény lett. A vajkrém készítésekor azonban a kész habot verés nélkül 40 percig hagyták állni a meleg műhelyben; a hab vizet eresztett, a vaj hozzáadásakor a krém kicsapódott. A krémet újra kellett készíteni, és a torta díszítése késett. A tanulság: az olasz habcsók akkor dolgozható fel jól, ha a kész habot verés közben kb. 25–30 °C-ra hűtik, és azonnal feldolgozzák, de közben nem állnak le a veréssel; ha késleltetjük a felhasználást, a habot hűtve, légmentesen tároljuk, és szükség esetén rövid visszaveréssel frissítjük. Emellett a reggeli műszakban a hűtő hőmérsékletnaplóját is vezették, mert a pasztőrözött tojásfehérjét hűtve kellett tartani.

18.3.10 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? Az áztatószirupot forrón kell a piskótára locsolni. (Indokolj!)
  2. Milyen hőmérsékletre főzzük a cukorszirupot az olasz habcsókhoz?
  3. Miért kell a forró szirupot vékony sugárban a félig vert fehérjéhez önteni?
  4. Hány dkg cukor és hány dkg víz kell 1,6 kg 60%-os áztatósziruphoz?
  5. A habcsókban maradt apró, ropogós cukorszemcsék. Mi lehet az oka?
  6. Mi a szerepe a hígító cukoroldatnak a fondán felhasználásánál?

18.3.11 Feladatok

1. feladat (A)
Írd le lépésenként a hígító cukoroldat készítését, és nevezd meg, mire használjuk.

2. feladat (A)
Határozd meg, mennyi cukorból és vízből készíthető 800 g 50 tömegszázalékos hígító oldat!

3. feladat (B)
Egy cukrász 1,8 kg 65%-os áztatószirupot szeretne, de csak 45%-os szirupja és kristálycukor áll rendelkezésre. Mennyi 45%-os szirupot és mennyi kristálycukrot keverjen össze?

4. feladat (B)
Olasz habcsókhoz 300 g tojásfehérjét használunk. A klasszikus arány 100 g fehérjéhez 200 g cukor és 60 g víz. Mennyi cukor és víz kell, és mennyi lesz a szirup elméleti tömege? Ha a szirupot 87,5% szárazanyag-tartalomig főzzük, mekkora lesz a kész szirup tömege és mennyi víz párolog el?

5. feladat (C)
Egy munkahelyi gyakorlaton az olasz habcsók lágy, folyós maradt. A tanuló szerint a szirup hőmérséklete 112 °C volt. Mi a hiba oka, milyen következményekkel jár, és hogyan javítható a következő tétel?

6. feladat (D)
Készíts otthon vagy tanműhelyben 120 g pasztőrözött tojásfehérjéből olasz habcsókot a Gyakorlati útmutató szerint. Töltsd ki a technológiai lapot a mért hőfokokkal és a kész hab tömegével, és értékeld a hab minőségét a megadott szempontok szerint.

18.3.12 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A forró szirup megolvaszthatja a tölteléket, és a piskóta is széteshet. Lehűtve, 30–35 °C alatt használjuk.
  2. 118–121 °C-ra (tanulási példa; a recept és a hőmérő szerint).
  3. Mert így a szirup egyenletesen oszlik el, a fehérje nem csomósodik, és nem keletkeznek főtt tojásfehérje-darabok.
  4. 1,6 kg sziruphoz: mcukor=1,6⋅0,60=0,96m_{\text{cukor}} = 1{,}6 \cdot 0{,}60 = 0{,}96 kg = 96 dkg; mvíz=1,6−0,96=0,64m_{\text{víz}} = 1{,}6 - 0{,}96 = 0{,}64 kg = 64 dkg.
  5. A szirup főzése közben a forráspont után is kevergették, vagy nem volt tiszta az edény, esetleg a szirup túl alacsony hőfokon kristályosodott. Megelőzés: ne keverjük, tiszta edényt használjunk.
  6. A fondán bevonásakor a hígító oldat adja meg a megfelelő folyósságot anélkül, hogy a bevonó fényét és kötését túlságosan rontanánk.

1. feladat (A) megoldás
A hígító oldatot 1:1 arányú cukor–víz felhasználásával készítjük. Lábasban felforraljuk, amíg átlátszó nem lesz, majd hűtjük. A kész oldatot fondán hígítására használjuk a bevonás során.

2. feladat (A) megoldás
Adott: mszirup=800m_{\text{szirup}} = 800 g, p=50%p = 50\%.
Képlet: mcukor=mszirup⋅p/100=800⋅0,50=400m_{\text{cukor}} = m_{\text{szirup}} \cdot p/100 = 800 \cdot 0{,}50 = 400 g.
mvíz=800−400=400m_{\text{víz}} = 800 - 400 = 400 g.
Tehát 400 g cukor és 400 g víz kell.

3. feladat (B) megoldás
Legyen xx a 45%-os szirup tömege (g), yy a hozzáadandó kristálycukor (g). A cél 1800 g, 65%-os szirup.
Össztömeg: x+y=1800x + y = 1800.
Cukortartalom: 0,45x+y=0,65⋅1800=11700{,}45x + y = 0{,}65 \cdot 1800 = 1170.
Az első egyenletből y=1800−xy = 1800 - x. Behelyettesítve:
0,45x+(1800−x)=11700{,}45x + (1800 - x) = 1170
1800−0,55x=11701800 - 0{,}55x = 1170
0,55x=6300{,}55x = 630
x=1145,45≈1145x = 1145{,}45 \approx 1145 g.
y=1800−1145=655y = 1800 - 1145 = 655 g.
Ellenőrzés: 0,45⋅1145+655=515,25+655=1170,250{,}45 \cdot 1145 + 655 = 515{,}25 + 655 = 1170{,}25 g, ami kerekítéssel 1170 g. Tehát kb. 1,145 kg 45%-os szirupot és 0,655 kg cukrot keverjünk össze.

4. feladat (B) megoldás
Adott: mfehérje=300m_{\text{fehérje}} = 300 g.
Arányok: 100 g fehérjéhez 200 g cukor, 60 g víz.
Szorzó: k=300/100=3k = 300/100 = 3.
mcukor=200⋅3=600m_{\text{cukor}} = 200 \cdot 3 = 600 g.
mvíz=60⋅3=180m_{\text{víz}} = 60 \cdot 3 = 180 g.
Elméleti sziruptömeg: 600+180=780600 + 180 = 780 g.
A szirup 87,5%-os szárazanyagig főzve: 600/0,875≈685,7600/0{,}875 \approx 685{,}7 g.
Elpárolgó víz: 780−685,7≈94780 - 685{,}7 \approx 94 g (a kiindulási víz kb. 52%-a).
Tehát a hozzávalók: 600 g cukor, 180 g víz; a főzött szirup tömege kb. 686 g.

5. feladat (C) megoldás
Ok: a szirup hőmérséklete (112 °C) alatta maradt a 118–121 °C tartománynak. Ekkor a szirupban kevesebb a cukor koncentrációja, nem stabilizálja eléggé a fehérjét; a hab lágy, folyós lesz. A következő tételnél a szirupot a megadott hőfokra melegítsük, és a fehérjét csak félig verjük, mielőtt a szirupot hozzáadjuk. A már kész, híg habot nem érdemes tovább javítani; inkább újra kell készíteni, vagy ha a tétel még forgalomba hozható, csak olyan termékben használjuk, ahol a lágyabb állag elfogadható.

6. feladat (D) megoldás
A gyakorlati feladat megoldásakor a tanuló a Gyakorlati útmutatóban szereplő technológiai lapot töltse ki. Értékelési szempontok: a szirup hőfoka a megadott tartományban; a hab keménysége, fénye; nincs cukorkristály; nincs égett folt; a kész hab tömege az elméleti érték 10%-os eltérésén belül van (ellenőrizendő: a műhely mérési adatai). A tömeg csökkenése a víz elpárolgásából adódik, ezért a 120 g fehérjéből a kész hab tömege jellemzően kb. 390–400 g (120 g fehérje + kb. 275 g szirup).

18.3.13 Rövid összefoglaló

A hígító cukoroldatot fondán bevonás előtti hígítására használjuk; jellemzően 40–60 tömegszázalékos cukoroldat. Az áztatószirup piskótalapok szaftosítására szolgál, 50–65 tömegszázalékos cukortartalommal, és csak lehűtve, 30–35 °C alatt locsoljuk a tésztára. Ízesítésére rumot, kávét, likőrt vagy gyümölcshéjat használunk; alkoholos ízesítőt gyermektermékbe nem teszünk. Az olasz habcsók a főzött cukros tojáshab, amelynél 118–121 °C-os szirupot öntünk vékony sugárban a félig vert fehérjéhez. A klasszikus arány: 100 g fehérjéhez 200 g cukor és 60 g víz. A forró szirup hője részben hőkezeli a fehérjét, de a nyers tojásból készült hab nem tekinthető teljesen pasztőrözöttnek; vendéglátásban pasztőrözött tojásfehérje javasolt. A kész habot 40 °C alá hűtve, kemény, fényes állagúra verjük, és hűtve tároljuk 24 órán belül (ellenőrizendő: HACCP-terv szerint). Továbbvitt eredmény. Az olasz habcsókot használjuk a Tojáskrémek II: tojáshabkrémek és habcsókfélék, a Vajkrémek: főzött, tojássárgás, habcsókos vajkrém, a Parfék és a Különleges díszítés: csokoládé-, marcipán-, karamell-, zselatinmassza- és grillázsdíszek alfejezetekben; az itt tanult hőfokok és becsorgatási technika alapozza meg a krémek és parfék stabil habját.

18.3.14 Források és ellenőrzési hiányok

A szárazanyag-, hőmérséklet- és arányadatok a cukrászati gyakorlatban elterjedt tanulási értékek, amelyeket a gyártói adatlapok, a felhasznált cukorhőmérő kalibrációja és a konkrét receptúra szerint ellenőrizni kell. A jogszabályi hátteret a 852/2004/EK rendelet általános higiéniai követelményei, a 1169/2011/EU rendelet tojásallergén-jelölési kötelezettsége, valamint a pasztőrözött tojásfehérje gyártói specifikációja adják. Ellenőrizendő pontok: a szirupfőzés hőfokai (118–121 °C), a forró szirup hatása a tojásfehérje mikrobiológiai biztonságára, a kész hab tárolási hőmérséklete és időtartama, a hígító oldat és az áztatószirup pontos koncentrációja a felhasználási terület szerint, valamint az alkoholtartalmú áztatószirupok jelölési és fogyasztói tájékoztatási követelményei. Az olasz habcsók klasszikus aránya a francia/olasz cukrászati iskolák elterjedt gyakorlata; a pontos arányt a konkrét recept és a kívánt keménység módosíthatja.