16.3 Hőközlő berendezések: tűzhelyek, sütők, mikrohullám, olajsütő

16.3.1 Motiváció

Egy cukrászüzemben ugyanaz a piskóta más eredménnyel sülhet, ha a sütő típusa, hőfoka, páratartalma vagy a hőátadás módja eltér. A tűzhelyen főzött krém, a fritőzben sütött fánk és a mikrohullámban melegített ganache mind más-más hőközlési elven működik. Ha a tanuló nem tudja, hogy a légkeveréses sütő miért szárít intenzívebben, miért nem szabad forró olajba jeges fánkot tenni, vagy miért fontos az olajcsere, akkor nem tudja megbízhatóan szabályozni a termék minőségét és a fogyasztó biztonságát. Ebben az alfejezetben a hőközlő berendezéseket úgy tanuljuk meg, hogy a műhelyben ki tudjuk választani a termékhez illő eszközt, és biztonságosan tudjuk kezelni.

16.3.2 Szemléletes kép

Képzelj el egy cukrászműhelyt, ahol három sütő dolgozik egyszerre. Az egyik egy hagyományos, alsó-felső fűtésű sütő, benne linzerkosarak sülnek egyenletes, nyugodt hőben. A másik egy légkeveréses sütő, amelyben négy tepsinyi habcsók szárad, a forró levegő folyamatosan elszívja a nedvességet. A harmadik egy etázspakli, amelyben réteges vajas tészták sülnek kőre téve. A tűzhelyen cukorszirup forr, a konyha túlsó sarkában a fritőz 170 °C-os olaja várja a fánkokat. Mindegyik berendezés hőt ad át, de más módon és más célra.

Az alábbi diagram azt mutatja, hogyan válasszuk ki a sütőt a termék és a kívánt sütési hatás alapján.

Döntési ábra: a termék jellegéből és mennyiségéből négy párhuzamos ág indul – egyenletes hő: alsó-felső sütő; sok tepsi, szárítás: légkeveréses; ropogós alj: etázs, sütőkő; gőz: kombipároló –, mindegyik a sütési próba, hőmérséklet-ellenőrzés és dokumentálás lépésébe fut.
Sütőtípus kiválasztása termék szerint: egy ágat választunk (szemléltető döntési lépések; a pontos hőfokot és időt a recept és a sütő gyártói adatlapja határozza meg)

Az ábra négy egymás melletti lehetőséget mutat, nem egymás utáni lépéseket: először a termék sajátosságait, a mennyiséget és a kívánt szerkezetet vizsgáljuk, majd a kívánt sütési hatás szerint egy ágat választunk, és a választott sütőben sütési próbát végzünk. Sok termék több sütőben is süthető; ilyenkor a beállításokkal és a tepsik számával kompenzálunk.

16.3.3 Definíció és szabály

Definíció. A hőközlő berendezés olyan üzemi eszköz, amely a benne lévő nyersanyagnak vagy félkész terméknek hőenergiát ad át, és ezzel süti, főzi, melegíti, szárítja vagy olajban kisüti azt.

Szabály. A hőközlés módja alapvetően meghatározza a termék felületét, belső szerkezetét, sütési idejét és a berendezés energiaigényét. A cukrászüzemben leggyakrabban három hőátadási mód működik egyszerre vagy egymás mellett:

Szabály. A gáz- és villamos berendezéseket csak akkor szabad üzemeltetni, ha a helyiség szellőzése, az égéstermék-elvezetés és az elektromos hálózat a gyártó és a helyi előírások szerint megfelelő. A tanuló gépet csak oktatás után, felügyelet mellett kezelhet.

Higiénia. Minden használat előtt ellenőrizni kell a berendezés tisztaságát, a morzsatálca, a fűtőfelület és a tömítések állapotát. Az ételmaradék, a ráégett cukor és a használt olaj nemcsak minőségi hibát, hanem égési, tűz- és mikrobiológiai kockázatot is jelent.

16.3.4 Hőátadás a gyakorlatban

A hőátadás módjait a termék sütése közben is megfigyelhetjük. A linzerkarika alja a tepsin közvetlen hővezetéssel pirul, a felülete pedig a sütőtér forró levegőjének hőáramlásával és a fűtőszálak hősugárzásával sül. A fánk a forró olajban úszik, ezért a hőátadás elsősorban hőáramlás és hővezetés, a felülete az olajjal érintkezve gyorsan kérget kap. A piskóta a formában hővezetéssel, a felületén hőáramlással és sugárzással sül.

Összefüggés. A sütési idő nemcsak a sütő hőmérsékletétől, hanem a hőátadás sebességétől is függ. A gyorsabban keringő levegő vagy a jobban hővezető edény rövidebb sütési időt eredményezhet, ami miatt a sütő hőfokát vagy a tepsik számát módosítani kell. Ezt a sütés alapműveleténél a A sütés: hőátadás, változások a tésztában, sütési veszteség és sütés utáni műveletek alfejezetben használjuk fel.

Az alábbi táblázat a leggyakoribb hőközlő berendezéseket foglalja össze a cukrászüzemben.

Berendezés Fő hőátadás Jellemző műhelyhasználat Kiemelt veszély
Gáztűzhely, gázsütő vezetés, sugárzás, égéstermékből hőáramlás krémfőzés, szirupfőzés, sütés gázszivárgás, égéstermék, nyílt láng
Indukciós főzőlap vezetés (mágneses indukció) szabályozott melegítés, kényes krémek, csokoládé forró edény, kompatibilis edény szükséges
Villanytűzhely, öntöttvas lap vezetés, sugárzás főzés, lassú melegítés forró lap, utóhő
Hagyományos alsó-felső sütő sugaras + természetes áramlás piskóták, omlós tészták, kényes sütemények forró sütőtér, tepsihúzás
Légkeveréses sütő kényszerített hőáramlás + sugárzás több tepsi, apró teasütemény, száraz habcsók forró levegő, szárítás, egyenetlen pakolás esetén
Etázspakli / kő sütő vezetés + erős alsó hő leveles tészta, ropogós aljú termék extrém forró kő, égés
Kombipároló gőz, hőáramlás, vezetés gőzölés, regenerálás, nedves sütés gőz, forrázás
Mikrohullámú melegítő mikrohullámú sugárzás, vezetés kiolvasztó, melegítés, csokoládé olvasztása alacsony teljesítményen egyenetlen melegedés, fém tilos
Csokoládémelegítő vezetés, enyhe légáram csokoládé temperáláshoz melegítés, tejszín melegítés nem jellemző, de forró edény
Olajsütő (fritőz) hőáramlás, vezetés fánk, egyes sós termékek forró olaj, tűz, égés

Jogszabály. A gázüzemű berendezések telepítése és üzemeltetése a gáz biztonsági, tűzvédelmi és építésügyi előírások hatálya alá tartozik; a villamos berendezésekre a villamos biztonsági előírások vonatkoznak. Az élelmiszerrel érintkező felületeknek élelmiszeripari tisztíthatóságú anyagból kell készülniük (ellenőrizendő: 1935/2004/EK és hatályos gépbiztonsági előírások). A pontos telepítési és üzemeltetési feltételeket a gyártói kezelési utasítás, a helyi gáz- és villamos tervező, valamint a hatósági ellenőrzések határozzák meg.

16.3.5 Tűzhelyek, zsámoly és indukciós főzőlap

A tűzhely a cukrászüzemben főleg kiegészítő hőforrás: cukorfőzéshez, krémek melegítéséhez, töltelékek készítéséhez, szirupok húzásához és kisebb mennyiségben sütéshez is használható. A tűzhely lehet gáz- vagy villanyüzemű, továbbá a modern üzemekben indukciós főzőlap.

Figyelem. A tűzhely fölött ne tároljunk gyúlékony anyagot, papírtörlőt, alkoholt vagy konyharuhát. A főzőedényt úgy helyezzük el, hogy a nyele ne álljon ki a munkatérbe. A gőz és a forró fedő felnyitásakor óvjuk a kezünket hosszú ujjú védőeszközzel.

16.3.6 Sütők típusai

A cukrászüzemben a sütő a legfontosabb hőközlő gép. A típusok közti választást a termék fajtája, a tételnagyság, a rendelkezésre álló energia és a kívánt sütési jelleg határozza meg.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Három sütő metszete: az alsó-felső fűtésűben sugárzás és felszálló meleg levegő, a légkeveréses sütőben ventilátor keringeti a levegőt több tepsi körül, a paklisütőben a fűtött sütőkő vezeti a hőt a tepsi aljába.
Alsó-felső fűtésű, légkeveréses és etázs (pakli) sütő metszete a hőáramlással

A metszeteken a hőátadás módját a nyilak alakja mutatja: a hullámos nyíl sugárzás (az alsó és felső fűtőszáltól), az ívelt nyíl áramlás (a hagyományos sütőben természetes, a légkeveréses sütőben a ventilátor és a körfűtőelem kényszerített áramlása több tepsi között), a rövid egyenes nyíl vezetés (a paklisütő fűtött sütőkövéről a tepsi aljába). A légkeverés ezért szárít jobban, a paklisütő pedig ezért adja a ropogós aljat.

Figyelem. A sütőajtót nyitáskor lassan, a gőzt elengedve kell nyitni, az arc és a kéz távolításával. A tepsiket hosszú, száraz konyharuhával vagy hőálló védőkesztyűvel húzzuk ki. A forró tepsit mindig hőálló felületre, nem műanyag dobozra vagy hideg, vizes felületre helyezzük.

16.3.7 Mikrohullámú melegítő

A mikrohullámú melegítő a mikrohullámú sugárzást használja a vízmolekulák gerjesztésére, ezért elsősorban vizes, nedves anyagok melegítésére alkalmas. A cukrászüzemben leginkább kis mennyiségű krém, zselatinoldat, csokoládé vagy fagyasztott betét kiolvasztására, melegítésére használható. A mikrohullámú melegítés egyenetlen lehet, ezért a melegítést rövid szakaszokban, kevergetés mellett kell végezni.

Tilos. Mikrohullámú sütőbe fémeszközt, alufóliát, fémkanalat, fémes díszű edényt nem szabad tenni. A csokoládét is csak alacsony teljesítményen, rövid szakaszokban melegítsük, mert könnyen megég, és a temperáláshoz szükséges kristályszerkezet tönkremegy.

Jogszabály. A mikrohullámú készülékekre a kisfeszültségű és elektromágneses biztonsági előírások, valamint az élelmiszerrel érintkező anyagok szabályai vonatkoznak (ellenőrizendő: hatályos gépbiztonsági és élelmiszer-biztonsági előírások).

16.3.8 Csokoládémelegítő

A csokoládémelegítő (temperálókészülék vagy melegítő tál) kifejezetten alacsony hőfokú, finom melegítésre szolgál. A csokoládét 40–50 °C fölé nem szabad melegíteni, mert a kakaóvaj kristályszerkezete károsodik, a massza fénytelen, szürkés, darabos lesz (ellenőrizendő: gyártói hőmérsékleti ajánlás). A melegítő folyamatos keveréssel és pontos hőmérséklet-tartással előzi meg ezt. A csokoládémelegítő nem sütő, hanem temperálást előkészítő vagy kényes betétek melegen tartására szolgáló berendezés.

16.3.9 Olajsütő (fritőz)

Az olajsütő a fánk, illetve egyes sós pékáruk gyors kisütésére szolgál. A forró olaj hőmérséklete általában 160–180 °C között van (ellenőrizendő: gyártói és élelmiszerbiztonsági útmutató). A fánkot sütés közben forró olajba helyezzük, ahol a hő hatására a tészta felületén kéreg képződik, a belseje gőzzel jár, és a termék úszik az olajon.

Figyelem. A forró olaj az egyik legsúlyosabb égési és tűzveszély a cukrászüzemben. Az olajsütőt csak úgy szabad üzemeltetni, hogy a környékén ne legyen víz, jég vagy nedves tészta, mert a hirtelen gőzképződés kifröccsenést okoz. A tésztát tőle távol, óvatosan kell az olajba engedni. A használt olajjal érintkezve mindig hosszú ujjú védőkesztyűt kell viselni.

Tilos az égő olajat vízzel oltani! A víz robbanásszerűen elgőzölög, és lángcsóvát lövell. Olajtűz esetén: kapcsold ki a fűtést (gázt zárd el), fedd le a fritőzt fedővel vagy tűzoltó takaróval, és ne mozdítsd az edényt; nagyobb tűznél F osztályú (zsír- és olajtűzre minősített) tűzoltó készüléket használj, majd riaszd a tűzoltóságot (112). Az olajat ne töltsd a gyártói maximumjelzés fölé, és ne hevítsd a füstpontja közelébe (ellenőrizendő: üzemi tűzvédelmi szabályzat, OTSZ).

Statikus változat (mint a PDF-ben)Olajsütő metszete: tartály MIN–MAX jellel, fűtőelem alatta hidegzónával, termosztát, biztonsági hőkorlátozó, csepegtetőre akasztható kosár és leeresztőcsap; mellette áthúzott kép a túltöltésről és a vizes termékről.
Az olajsütő (fritőz) szerkezete és biztonsági elemei; helyes és hibás használat

A metszeten az olajtartály (1), a fűtőelem (2) és alatta a hidegzóna (3) látható, ahová a morzsa leülepszik, így nem ég oda. Az olajszint a MIN és a MAX jel (4) között legyen. A termosztát (5) a munkahőfokot állítja, a biztonsági hőkorlátozó (6) túlhevüléskor lekapcsolja a fűtést. Sütés után a kosarat (7) a peremre akasztva csepegtetjük; az olajat a leeresztőcsapon (8) csak leállítás és áramtalanítás után eresztjük le. Olajtűznél a fedél (9) zárja el az oxigént. Az alsó sor: helyes olajszint és száraz termék; hibás a túltöltés és a vizes termék.

Jogszabály. A sütőolaj nem használható korlátlanul. A lejárt, avas, habzó, dohossá vált vagy szennyezett olajat selejtezni kell. Az olajcsere ütemezése a termelési mennyiségtől, az olaj eredeti összetételétől, a hőmérséklettől és a szennyeződéstől függ (ellenőrizendő: gyártói adatlap és hatályos élelmiszerbiztonsági útmutató). A kiégett olaj kémiai degradációja miatt kockázatot jelent, ezért ételben nem maradhat.

Tilos. Lejárt alapanyagot „megmenteni”, használt olajat korlátlanul újrahasznosítani. A fritőzből az olajat csak leállítás után, áramtalanítva és megfelelő gyűjtőedénybe eresztve szabad leengedni.

16.3.10 Biztonsági korlát gáz- és villamos berendezéseknél

Minden hőközlő berendezés üzemeltetése során a következő általános biztonsági rendet kell követni.

  1. Gázberendezésnél a használat előtt ellenőrizzük a gázcsapot, a gáztömítést és a levegőellátást. Gázszag esetén tilos a kapcsolók használata, a láng meggyújtása és a berendezés beindítása.
  2. Villamos berendezésnél ellenőrizzük a kábelt, a dugaszt, a sütő ajtaját és a belső világítást. Vizes kézzel, sérült kábellel, repedt üveggel nem szabad üzemeltetni.
  3. A sütőt, tűzhelyet, olajsütőt soha ne hagyjuk őrizetlenül, ha a termék gyorsan éghet, illetve a folyamat hőmérséklete kritikus.
  4. A forró tepsit, formát és olajtartályt mindig hőálló védőeszközzel fogjuk meg, és a munkatérben a mozgásra figyeljünk, hogy ne ütközzünk más dolgozóval.
  5. A tisztítást csak leállás, áramtalanítás és lehűlés után végezzük. A gép belsejébe tisztítás előtt ne nyúljunk be, ha a ventilátor vagy fűtőberendezés még mozog vagy forró.

16.3.11 Számítási példák

A sütő energiaigénye és a sütési kapacitás a mindennapi munkában is számít. Két példán keresztül gyakoroljuk a hőközlő berendezésekhez kapcsolódó számításokat.

16.3.11.1 1. Példa: sütő energiafogyasztása

Egy cukrászüzemben a légkeveréses sütő névleges teljesítménye P=6,0kWP = 6{,}0\,\text{kW}. A sütő egy nap átlagosan t=4,5ht = 4{,}5\,\text{h}-ig üzemel. Mennyi a napi energiafelhasználás kilowattórában, ha a sütő valós átlagos terhelése a névleges teljesítmény 70 %-a?

Megoldás

Adott:

Keresett: napi energia EE (kWh).

Képlet:

E=Pátlagos⋅tE = P_{\text{átlagos}} \cdot t

ahol az átlagos teljesítmény:

Pátlagos=Pnévleges⋅p=6,0kW⋅0,7=4,2kWP_{\text{átlagos}} = P_{\text{névleges}} \cdot p = 6{,}0\,\text{kW} \cdot 0{,}7 = 4{,}2\,\text{kW}

Így az energia:

E=4,2kW⋅4,5h=18,9kWhE = 4{,}2\,\text{kW} \cdot 4{,}5\,\text{h} = 18{,}9\,\text{kWh}

A sütő napi energiafelhasználása körülbelül 18,9kWh18{,}9\,\text{kWh}, ha a terhelés 70 %-os. (Az adat tanulási példa, az aktuális villamosenergia-árat a szolgáltató számlája szerint kell figyelembe venni.)

16.3.11.2 2. Példa: olajsütő hőmérsékleti tartománya és fánk sütés

Egy fánk sütéséhez az olaj hőmérsékletét 170∘C170\,^{\circ}\text{C}-ra kell beállítani. A sütő fűtőszálai túlmelegítik az olajat, ezért a termosztát 175∘C175\,^{\circ}\text{C}-ra kapcsol ki, majd 165∘C165\,^{\circ}\text{C}-ra kapcsol be. Mennyi a hőmérséklet-ingadozás, és mi a teendő, ha a cél a 170∘C170\,^{\circ}\text{C} közelében tartás?

Megoldás

Adott:

Keresett: a hőmérséklet-ingadozás Δt\Delta t (°C).

Képlet:

Δt=tfelső−talsó=175∘C−165∘C=10∘C\Delta t = t_{\text{felső}} - t_{\text{alsó}} = 175\,^{\circ}\text{C} - 165\,^{\circ}\text{C} = 10\,^{\circ}\text{C}

Az ingadozás 10 °C, ami a fánk esetében elfogadható lehet, de ha a minőségi követelmény szigorúbb, akkor a termosztátot finomabb kapcsolásra kell állítani, vagy az olaj mennyiségét növelni, hogy nagyobb legyen a hőtehetetlenség. A sütő hőmérsékletét folyamatosan mérni kell, és a hőmérséklet-tűrést a termékre vonatkozó belső előírás szerint dokumentálni.

16.3.12 Gyakorlati útmutató

Cél: A hőközlő berendezések biztonságos, higiénikus használatának gyakorlása a cukrászüzemben.

Eszközök és anyagok: gáz- vagy villanytűzhely, sütő, légkeveréses sütő, mikrohullámú melegítő, olajsütő, hőmérő, tepsik, hőálló kesztyű, tisztítószerek, konyharuha.

Higiéniai munkakezdés: tiszta munkaruha, hajháló, kézmosás, fertőtlenítés. A sütő és a tepsik tiszták, a morzsatálca üres, a sütőajtó tömítése ép, a hőmérő kalibrálva van.

Biztonsági korlát. A gépi művelet tanműhelyi vagy üzemi környezetben, oktatás után és felügyelet mellett végezhető; otthon háztartási géppel, kis adagban gyakorolj.

Technológiai lap.

  1. A sütő típusa és az alapbeállítás: a recept szerint.
  2. Hőmérséklet és idő: a termékre vonatkozó gyártói vagy szakmai előírás szerint, tanulási értékként rögzítve.
  3. A tepsik száma, a sütőtér szintjének kiválasztása, a légkeverés be- vagy kikapcsolása.
  4. A sütő előmelegítése, az elért hőmérséklet ellenőrzése.
  5. A termék behelyezése és a sütés indítása.
  6. Az időközi ellenőrzés: felületi szín, magasság, illat, a tészta rugalmassága.
  7. A kész termék kiemelése, hűtése, a sütő tisztítása.

A kritikus pontok:

Allergének. A sütőberendezésnél keresztszennyeződést okozhat a közös tepsi, a sütőtérben lerakódott morzsa vagy a fritőz olajának korábbi felhasználása. Az allergénmentes termék sütése előtt a tepsiket és a berendezést a belső allergénkezelési eljárás szerint át kell vizsgálni, tisztítani, és ha szükséges, külön olajat kell használni (pl. gluténmentes fánk külön olajban).

Minőségellenőrzés. A termék felületi színe egyenletes, a metszet belső szerkezete megfelelő, a tészta nem nyers, nem égett, az illata a termékre jellemző, nem füstös, nem avas. A tömeg a recept szerinti sütési veszteség után ellenőrizhető.

16.3.13 Tipikus hibák és okaik

  1. A termék alja megég, a teteje sápadt marad. Ok: az alsó hő túl erős, a sütő alsó fűtőszálját nem szabályoztuk, vagy a tepsi túl közel van az alsó fűtőforráshoz. Megelőzés: a sütőt előmelegítjük, a tepsit a megfelelő szintre tesszük, kelesztett tésztánál sütőlapot használunk. Javítás: a megégett aljú termék részben lefaragható, de ha a keserű íz átjárja, selejtezni kell.
  2. A sütemény felülete kiszárad, a belseje nyers. Ok: légkeveréses sütőben a hőmérséklet túl magas volt, a légáram szárította a felületet, miközben a belső hő nem tudott egyenletesen eljutni. Megelőzés: alacsonyabb hőfok, hosszabb idő, esetleg a légkeverés kikapcsolása, vízgőz bevezetése. Javítás: a készterméknél nehéz, a rossz minőségű alapanyagból készült terméket le kell selejtezni.
  3. A fánk olajszagú, túl zsíros. Ok: az olaj túl alacsony hőmérsékletű, a tészta sok olajat szívott fel, vagy az olaj már fáradt. Megelőzés: a fritőz hőmérsékletét rendszeresen mérjük, az olajat a gyártói ajánlás szerint cseréljük, a tésztát a megfelelő hőfokon sütjük. Javítás: a már túlzsíros fánk nem javítható, a rossz olajat le kell cserélni.
  4. A csokoládé csomós, fénytelen. Ok: mikrohullámú melegítésnél túl magas teljesítményt vagy hosszú melegítést alkalmaztunk, a csokoládé túlhevült. Megelőzés: rövid, alacsony teljesítményű melegítés, folyamatos keverés, vízfürdőbe helyezett edény, hőmérséklet mérése. Javítás: a csomós csokoládét friss adaggal hígítva, temperálással lehet menteni, de a megégett csokoládét ki kell dobni.

16.3.14 Valós életbeli alkalmazás

Egy cukrászüzemben húsvét előtt nagy mennyiségű leveles tészta sült. A sütőt légkeverésesbe kapcsolták, és a tepsiket egymás fölé helyezték. A tészták alja jó ropogós lett, de a teteje hamar megbarnult, mielőtt a közepe átsült. Az üzemvezető megvizsgálta a sütő beállítását, és azt találta, hogy a légkeverés túl erős, a tepsik túl közel voltak egymáshoz, és a sütő hőmérséklete is magas volt. A következő tételnél alacsonyabb hőfokot választott, a légkeverést csökkentette, és a tepsiket jobban szellőző távolságra helyezte. A leveles tészta így egyenletesen felrétegződött, a vaj nem olvadt ki idő előtt, és a termék a minőségi követelményeknek megfelelt. A tanulság: a sütő típusa és beállítása éppúgy hozzá tartozik a recepthez, mint a nyersanyagok aránya.

16.3.15 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A légkeveréses sütőben a hőátadás elsősorban hővezetéssel történik.
  2. Milyen hőátadási módok érvényesülnek a fritőzben sütött fánknál?
  3. Miért kell a gázszivárgás észlelésekor elkerülni a villanykapcsolók használatát?
  4. Milyen veszélyt jelent a forró olajba tett nedves, hideg tészta?
  5. Mi a teendő, ha a sütő hőmérséklete a beállított érték alatt marad?
  6. Mit teszel, ha meggyullad a fritőz olaja?

Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A légkeveréses sütőben a fő hőátadás a kényszerített hőáramlás, bár a sugárzás és kismértékben a vezetés is jelen van.
  2. A fő hőátadás hőáramlás (forró olaj áramlása), valamint hővezetés a fánk felületének és belsejének melegedésében.
  3. A kapcsoló szikrát okozhat, ami a gáz-levegő elegyet meggyújthatja, ezért tilos villamos eszközt kapcsolni gázszag esetén.
  4. A hirtelen gőzképződés kifröccsenést okozhat, súlyos égési sérülést és tűzveszélyt.
  5. Ellenőrizni kell a fűtőelemet, a termosztátot és a beállítást; ha a sütő nem javítható, ki kell vonni a használatból, és szakemberrel kell javíttatni.
  6. Tilos vízzel oltani! Kikapcsolom a fűtést (gázt elzárom), a fritőzt fedővel vagy tűzoltó takaróval lefedem, nem mozdítom; nagyobb tűznél F osztályú tűzoltó készüléket használok, és riasztom a tűzoltóságot (112).

16.3.16 Feladatok

1. feladat (A) Sorolj fel három hőátadási módot, és adj mindegyikre egy cukrászati példát!

2. feladat (A) Miben különbözik a hagyományos alsó-felső sütő és a légkeveréses sütő hőátadása? Melyik termékeknél érdemesebb az alsó-felső fűtést választani?

3. feladat (B) Egy cukrászüzemben a légkeveréses sütőt 4 hétig használják minden nap átlagosan 6 órán keresztül. A sütő átlagos teljesítményfelvétele 5,5 kW. Hány kWh az ilyen üzemeltetés összes energiafelhasználása?

4. feladat (B) Egy fritőzben az olaj hőmérsékletét 175 °C-ra állítják. A termosztát 180 °C-nál kapcsol ki, és 170 °C-nál kapcsol be. Mekkora a hőmérséklet-ingadozás, és miért fontos ezt ismerni?

5. feladat (C) Hibaelemzés: egy üzemben a sajttorta teteje reped, az alja viszont nyersnek tűnik. Milyen sütőbeállítási hibára gyanakodhatsz, és milyen mérésekkel ellenőriznéd a sütőt?

6. feladat (D) Gyakorlati feladat: tanműhelyben, oktató felügyeletével süss ugyanabban a sütőben két tepsi piskótát, az egyiket alsó-felső fűtéssel, a másikat légkeveréssel. Mérjed a sütő belső hőmérsékletét, az időt, és hasonlítsd össze a két piskóta tömegét, magasságát, felületi színét és belső szerkezetét. Készíts rövid értékelő lapot.

Megoldások

1. feladat. Hővezetés: a forró sütőlemezről a linzer aljába. Hőáramlás: a légkeveréses sütő forró levegője a habcsókot melegíti. Hősugárzás: a sütő fűtőszálai a piskóta felületét szárítják, színezik.

2. feladat. A hagyományos sütőben a hőátadás főleg sugárzás és természetes légáramlás, a sütőtér hőmérséklete egyenetlenebb, ezért kényes, folyékony tésztájú, magas piskótánál kedvezőbb. A légkeveréses sütő kényszerített hőáramlással, több tepsi közt egyenletesebben süt, de szárít, ezért omlós, könnyen száradó terméknél nem mindig ideális.

3. feladat. Adott: Pátlagos=5,5kWP_{\text{átlagos}} = 5{,}5\,\text{kW}, t=4hét⋅7nap/hét⋅6h/nap=168ht = 4\,\text{hét} \cdot 7\,\text{nap/hét} \cdot 6\,\text{h/nap} = 168\,\text{h}. Keresett: EE (kWh). Képlet: E=P⋅tE = P \cdot t. Behelyettesítés: E=5,5kW⋅168h=924kWhE = 5{,}5\,\text{kW} \cdot 168\,\text{h} = 924\,\text{kWh}. Az összes energiafelhasználás 924 kWh (heti 5 munkanappal számolva 20⋅6=120h20 \cdot 6 = 120\,\text{h}, azaz 660 kWh).

4. feladat. A hőmérséklet-ingadozás 180∘C−170∘C=10∘C180\,^{\circ}\text{C} - 170\,^{\circ}\text{C} = 10\,^{\circ}\text{C}. Azért fontos, mert ha az olaj hőmérséklete túl alacsony, a fánk túl sok olajat szív fel, ha túl magas, megég a felület.

5. feladat. Gyanakodhatunk arra, hogy a sütő alsó hője nem elég erős, a felső viszont túl magas, vagy a sütő légkeverése nem egyenletes. Ellenőrizzük a sütő belső hőmérsékletét alsó és felső szinten, a termosztát pontosságát, és mérjük a sajttorta maghőmérsékletét a sütési idő előtt. Ha az alsó fűtőszál hibás, szervizelés szükséges.

6. feladat. A gyakorlati feladat értékelésekor a két piskóta közötti különbséget kell megfigyelni. A légkeveréses piskóta általában alacsonyabb, szárazabb, egyenletesebb felületű, míg az alsó-felső fűtéssel sült piskóta magasabb, párásabb. A tömegmérésből a sütési veszteség számolható. A tanulónak dokumentálnia kell a sütő hőmérsékletét és a minőségi észrevételeket.

16.3.17 Rövid összefoglaló

A hőközlő berendezések a cukrászüzem alapvető gépei. A hőátadás három fő módja a hővezetés, a hőáramlás és a hősugárzás, amelyek a különböző sütőkben és tűzhelyeken eltérő arányban érvényesülnek. A hagyományos alsó-felső sütő nyugodt, egyenletesebb hőt ad, a légkeveréses sütő több tepsi sütésére alkalmas, de szárít, ezért a hőfokot és az időt a gyártói és a szakmai előírások szerint módosítani kell (ellenőrizendő). Az etázs/pakli sütő intenzív alsó hőt ad, különösen leveles tésztához jó. A kombipároló gőzzel segíti a tésztafújást, a mikrohullámú melegítő csak rövid, alacsony teljesítményű melegítésre használható, fém nélkül. A fritőz forró olaja súlyos égés- és tűzveszély; az olaj hőfokát mérni kell, az elhasználódott olajat cserélni (ellenőrizendő). A gázszivárgást és a forró felületeket mindig biztonsági eljárással kezeljük. Továbbvitt eredmény. A hőátadási módok és a sütőtípusok jellemzői közvetlenül szükségesek a sütés alapműveletéhez A sütés: hőátadás, változások a tésztában, sütési veszteség és sütés utáni műveletek, valamint a hőelvonó berendezések ellentétes irányú technológiájához Hőelvonó berendezések: hűtők, mélyhűtők, sokkoló, fagylaltgép.

16.3.18 Források és ellenőrzési hiányok

Felhasznált forrástípusok: cukrászati technológiai szakkönyvek, élelmiszeripari gépészeti és munkavédelmi alapok, a hőátadás fizikai alapjai, hatályos gépbiztonsági és élelmiszer-biztonsági előírások (általánosan). A szövegben számos helyen jelöltük, hogy a konkrét hőmérsékletet, időt és olajcsere-gyakoriságot a gyártói adatlap és a hatályos élelmiszerbiztonsági útmutató szerint kell pontosítani: sütő hőfokok, olajsütő hőfoka, csokoládémelegítési hőmérséklet, kombinált sütő gőz beállításai. A jogszabályi utalások között az élelmiszerrel érintkező anyagokra és a gépbiztonságra vonatkozó uniós és magyar előírások tartoznak, de konkrét cikkszámot vagy határértéket nem ellenőriztünk. Ezt a kiadás előtt a hatályos jogszabályokban és a NÉBIH, valamint a gyártói kézikönyvek szerint frissíteni kell.