10.1 Gabonák és lisztek: liszttípusok, sikér és lisztvizsgálat

10.1.1 Motiváció

Hétfő reggel van a cukrászüzemben. A kuglófok laposak, a vajas tészta szétkenődik a nyújtáskor, a linzer pedig kemény, mint a talp. A főnök felteszi a kérdést: „Milyen lisztet használtál?” A liszt nem egyforma alapanyag. A búzaszem őrléséből különböző típusú lisztek készülnek, és minden tésztának más lisztre van szüksége. Ha a cukrász érti a liszt felépítését, a sikér szerepét és a liszttípusok jelölését, akkor nem a találgatásra hagyatkozik, hanem tudatosan választ. Ez az alfejezet arra tanít meg, hogyan válaszd ki a megfelelő lisztet az élesztős, omlós, leveles vagy felvert tésztához, és hogyan ellenőrizd a liszt minőségét a mindennapi munkában.

10.1.2 Szemléletes kép: a búzaszem és az őrlés

Képzeld el a búzaszemet, mint egy apró, több rétegből álló magot. Kívülről befelé haladva a következő részeket látod:

Az őrlés során a malom az endospermiumot igyekszik minél tisztábban elválasztani a héjtól és a csírától. Minél több korpát és csírát hagynak a lisztben, annál sötétebb, ásványi anyagban gazdagabb és rövidebb ideig eltartható lisztet kapunk. A fehér liszt főként az endospermiumból származik, míg a teljes kiőrlésű liszt a szinte teljes szemet tartalmazza.

Statikus változat (mint a PDF-ben)A búzaszem hosszmetszete számozott rétegekkel: héj, aleuronréteg, magbelső és csíra; nyilak mutatják, hogy a fehér liszt a magbelsőből, a korpa a héjból és az aleuronrétegből lesz.
A búzaszem hosszmetszete és az őrlési frakciók: melyik rétegből lesz a fehér liszt, a teljes kiőrlésű liszt és a korpa. Sematikus, nem méretarányos rajz.

Az ábrán a búzaszem kívülről befelé: héj (1), aleuronréteg (2), magbelső (3), az egyik végén a csíra (4), a másikon a szakáll (5). A jobb oldali sávok szerint a fehér liszt a magbelsőből, a teljes kiőrlésű liszt a teljes szemből, a korpa a héjból és az aleuronrétegből lesz. A HTML-kiadásban kiválasztható a termék, és a rajz kiemeli, mely rétegek kerülnek bele.

10.1.3 Definíciók és szabályok

Definíció. Kiőrlési fok. A kiőrlési fok megmutatja, hogy a kiindulási búza tömegének hány százaléka kerül a lisztbe.

k=mlisztmbúza⋅100%k = \frac{m_{\text{liszt}}}{m_{\text{búza}}} \cdot 100\%

A fehér liszt kiőrlési foka alacsonyabb (általában 70–78 % körüli, tanulási példa, ellenőrizendő), a teljes kiőrlésű liszté magasabb (akár 95–100 %). A korpát és a csírát a korpa melléktermékbe irányítják.

Definíció. Hamutartalom. A hamutartalom azt mutatja meg, hogy a lisztből az elégetés után hány tömegszázalék ásványi anyag marad vissza. A hamutartalom a kiőrlési fok indikátora: minél több korpa kerül a lisztbe, annál több az ásványi anyag, tehát annál magasabb a hamutartalom.

Szabály. A hazai lisztjelölésben a BL a búzalisztet jelöli: a BL 55 a búzafinomliszt (általános cukrászati liszt), a BL 80 a fehér kenyérliszt; a BFF 55 jelölés jellemzően a réteslisztet (durvább szemcséjű, jó sikérű búzaliszt) azonosítja. A betűk után álló szám a hamutartalmi kategóriára utal. A pontos határértékeket a Magyar Élelmiszerkönyv rögzíti (ellenőrizendő: Magyar Élelmiszerkönyv, a hatályos lisztkategóriák és jelölések, gyártói adatlap). A rétesliszt általában kifejezetten nagy sikértartalmú, jól nyújtható búzaliszt, amely a rétestésztához és leveles tésztához alkalmas. A tönkölyliszt a tönkölybúza (ősi búzafaj) őrléséből származik, típusa lehet fehér vagy teljes kiőrlésű; jelölése gyártónként eltérhet (ellenőrizendő: a tönkölyliszt jelölési gyakorlata).

Definíció. Sikér (glutén). A búzaliszt két fő tartalékfehérjéje, a gliadin és a glutenin víz hatására összekapcsolódik, és rugalmas, nyújtható hálót, azaz sikért (glutént) alkot. Ez a háló tartja meg az élesztős tésztában keletkező szén-dioxidot, és adja a tészta szerkezetét.

Szabály. A sikér mennyisége (nedves sikér, g/100 g liszt) és minősége együtt határozza meg, hogy a liszt milyen tésztához alkalmas. Az erős liszt sok, rugalmas, jól nyújtható sikért tartalmaz, ezért kelt tésztákhoz, leveles tésztához és réteshez való. A gyenge liszt kevés vagy gyenge minőségű sikért tartalmaz, ezért omlós tésztákhoz, piskótákhoz és kevert tésztákhoz jobb, mert nem fejlődik ki erős, kemény gluténháló.

A liszt minőségét további tényezők is meghatározzák:

10.1.4 Liszttípusok és jelölésük

A táblázat a leggyakoribb típusokat foglalja össze tanulási példaként. A hamutartalmi és sikértartalmi értékek tájékoztató jellegűek, nem hatósági határértékek (ellenőrizendő: a Magyar Élelmiszerkönyv hatályos lisztkategóriái).

Liszttípus Jelölés Hamutartalom (%, tájékoztató) Sikértartalom (%, tájékoztató) Jellemző felhasználás
Búzafinomliszt BL 55 0,50–0,60 28–32 Általános cukrászati liszt, felvert tészták (esetleg keményítővel), élesztős tészták, kevert omlós tészták
Búzaliszt (fehér kenyérliszt) BL 80 0,75–0,85 30–34 Kalácsok, kuglóf, gyúrt élesztős tészták
Rétesliszt BFF 55 (a gyártói jelölés szerint) 0,50–0,60 32–38 Rétes, leveles tészta, vajas tészta, kelt tészta
Teljes kiőrlésű búzaliszt (a gyártói jelölés szerint) kb. 1,4–1,8 28–34 Teljes kiőrlésű termékek, reform sütemények
Tönköly fehér liszt (gyártói jelölés szerint) 0,60–0,90 30–38 Kenyér, kelt tészták, reform termékek

Megjegyzés. A táblázatban a „tájékoztató” azt jelenti, hogy az értékek évjárattól, fajtától és gyártótól függően változhatnak. A pontos határértékeket a szabványok és a Magyar Élelmiszerkönyv tartalmazzák.

10.1.5 Technológia: az őrlés és a lisztválasztás lépései

A búzaliszt előállítása többlépéses folyamat, amelynek célja a magbelső minél tisztább kinyerése.

  1. Tisztítás és kondicionálás. A búzát megtisztítják az idegen anyagoktól, majd víz hozzáadásával kondicionálják, hogy a héj rugalmasabb legyen, és az endospermium könnyebben elváljon.
  2. Őrlés. A búzaszemet hengerszékek egymás után törik és aprítják. Az első törések után a korpa nagyobb darabokban marad, a magbelső lisztté esik szét.
  3. Szitálás és osztályozás. A megőrölt anyagot síkszitákon osztályozzák. A finomabb lisztet külön gyűjtik, a durvább részeket további őrlésre küldik vissza.
  4. Keverés. A malom a kívánt hamutartalmú és minőségű lisztet különböző frakciók keverésével állítja be.

A cukrász a tésztafajtához igazodva választ lisztet. Az irányelv:

Továbbvitt eredmény. A sikér szerepét és a liszt kiválasztását a későbbi fejezetek használják: a keményítők és sütőipari termékek tárgyalásánál Keményítők, darák, gluténmentes lisztek és sütőipari termékek, a lazítóanyagoknál Lazítóanyagok: élesztő, sütőpor, szalalkáli és szódabikarbóna, az élesztős tésztáknál Biológiai lazítás: az élesztő működése és az erjedés és az omlós tésztáknál Zsiradékkal lazítás és az omlós tészták csoportosítása.

10.1.6 Számítás/kalkuláció

A lisztvizsgálati és beszerzési döntésekhez alapvető számítások tartoznak.

Példa 1. Kiőrlési fok számítása.

Adott: egy malom 100 kg búzából 72 kg lisztet állít elő. Keresett: a kiőrlési fok (kk).

k=mlisztmbúza⋅100%=72kg100kg⋅100%=72%k = \frac{m_{\text{liszt}}}{m_{\text{búza}}} \cdot 100\% = \frac{72\,\text{kg}}{100\,\text{kg}} \cdot 100\% = 72\%

Ellenőrzés: a 72 % 100 % alatt van, tehát van korpa melléktermék, ami reális. ∎

Példa 2. Lisztkeverék hamutartalma.

Adott: 10 kg BL 55 liszt (hamutartalom 0,55 %) és 5 kg BL 80 liszt (hamutartalom 0,80 %). Keresett: a keverék hamutartalma (pkeverékp_{\text{keverék}}).

A hamutartalom tömegszázalék, ezért súlyozott átlagot számolunk:

pkeverék=m1⋅p1+m2⋅p2m1+m2=10kg⋅0,55%+5kg⋅0,80%10kg+5kg=5,5+4,015=0,633%p_{\text{keverék}} = \frac{m_1 \cdot p_1 + m_2 \cdot p_2}{m_1 + m_2} = \frac{10\,\text{kg} \cdot 0{,}55\,\% + 5\,\text{kg} \cdot 0{,}80\,\%}{10\,\text{kg} + 5\,\text{kg}} = \frac{5{,}5 + 4{,}0}{15} = 0{,}633\,\%

A keverék hamutartalma körülbelül 0,63 %. Ellenőrzés: a kapott érték a két kiindulási érték közé esik, ami a keverékre jellemző. ∎

10.1.7 Jogszabály

Jogszabály. A lisztet előrecsomagolt élelmiszerként a fogyasztók tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU rendelet szerint kell jelölni: megnevezés, összetevők, allergének, nettó mennyiség, tárolási és azonosítási adatok. A liszt megnevezése és minőségi kategóriái a Magyar Élelmiszerkönyv lisztre és sütőipari termékekre vonatkozó előírásaiban szerepelnek (ellenőrizendő: a hatályos kötet és a hamutartalmi határértékek). A liszttételek nyomon követhetőségét a 178/2002/EK rendelet szerint biztosítani kell, ezért a cukrászüzemben a liszt zsákján vagy a szállítólevélen meg kell őrizni a tétel azonosítóját.

10.1.8 Gyakorlati útmutató: a búzaliszt érzékszervi vizsgálata és nedves sikér kimosása

Cél. A cukrásztanuló a liszt átvételekor, illetve felhasználás előtt meg tudja állapítani a liszt frissességét, tisztaságát és hozzávetőleges sikérminőségét.

Eszközök és anyagok. Mérleg, keverőtál, szita, mérőedény, szobahőmérsékletű ivóvíz, konyharuha, tálca, vizsgálati lap.

Higiéniai munkakezdés. Munkaruha, hajháló, tiszta kötény. Kézmosás folyékony szappannal és meleg vízzel. Az eszközök tiszták, szárazak. A mintavételhez tiszta kanalat használjunk. Allergén figyelmeztetés: a búzaliszt glutént tartalmaz, ezért gluténérzékeny személy a vizsgálatot ne végezze; a munka után a felületet és az eszközöket alaposan le kell mosni.

Biztonsági korlát. Gépi művelet nincs, de a lisztpor belélegzését kerüljük (ne fújjuk a lisztet). A vizes padló csúszásveszélyes, ezért a kiömlő vizet azonnal fel kell törölni.

Technológiai lap.

  1. A vizsgálat neve: búzaliszt érzékszervi vizsgálata és nedves sikér kimosása. Alapmennyiség: 250 g lisztminta.
  2. Anyaghányad táblázat.
Anyag Mennyiség (g) Megjegyzés
Búzaliszt 250 lehetőleg BL 55 vagy a vizsgálandó típus
Víz 130–150 szobahőmérsékletű, fokozatosan adagolva
Összesen 380–400 a víz pontos mennyisége a tészta állagától függ
  1. Eszközök: mérleg, keverőtál, mérőedény, szita, tiszta konyharuha, tálca, vizsgálati lap, toll.
  2. Műveleti sorrend.
    1. A lisztet szitáld át a tálba. Figyeld a színét, szagát, csomómentességét.
    2. Mérd ki a 250 g lisztet, és a közepébe készíts mélyedést.
    3. Adj hozzá fokozatosan 130 ml vizet, közben gyúrd össze, hogy közepesen kemény, rugalmas tésztát kapj.
    4. Formázz gombócot, takard le, és pihentesd 20–30 percig (ez segíti a gluténháló kialakulását).
    5. A pihentetett tésztát tedd egy tál hideg vízbe, és óvatosan gyúrd, nyomkodd a víz alatt, amíg a víz tejszerűen zavaros lesz.
    6. Cseréld a vizet, és folytasd a mosást addig, amíg a víz tiszta marad. A visszamaradó rugalmas, szürkésfehér anyag a nedves sikér.
    7. A sikérgolyót óvatosan nyomkodd ki, töröld le, és mérd le.
    8. Vizsgáld a sikér állagát: nyújtsd, húzd, figyeld a rugalmasságát és a színét.
  3. Kritikus pontok. A minta legyen reprezentatív (keverd át a lisztet mintavétel előtt). A víz ne legyen meleg (a forró víz károsítja a glutént). A mosást addig kell folytatni, amíg a keményítő teljesen ki nem oldódik, különben a mért tömeg túl nagy lesz.
  4. Allergének. Glutént tartalmazó búzaliszt.
  5. Minőségi jellemzők. A sikér tömege (a liszt tömegére vetítve), színe (világos, sárgásfehér), állaga (rugalmas, nyújtható, nem szakad azonnal), szaga (semleges, nem savanyú).
  6. Tárolás és dokumentálás. A visszamaradt tésztát, mosóvizet és sikért nem szabad élelmiszerként felhasználni; a hulladékot zárt gyűjtőbe kell dobni. Az eredményt a vizsgálati lapon rögzíteni kell.
Statikus változat (mint a PDF-ben)Képsor: lisztből gyúrt golyót hideg vízben mosnak, a tejfehér víz a keményítő, a kézben rugalmas sikér marad; az erős liszt sikére hártyává nyújtható, a gyengéé elszakad.
A nedves sikér kimosása és kézi nyújtópróbája lépésenként (sematikus rajz).

A képsor a műveleti sorrendet követi: a gombóc elkészítése (1), pihentetés letakarva (2), mosás hideg vízben, amíg a víz a keményítőtől tejfehér (3), vízcsere, amíg a víz tiszta marad és csak a rugalmas sikér marad a kézben (4), végül a nyújtópróba: az erős liszt sikére vékony, áttetsző hártyává nyúlik (5), a gyenge lisztéé hamar elszakad (5b). A HTML-kiadásban a lépések egyenként lejátszhatók.

Ellenőrzési pontok. A liszt érzékszervileg tiszta, friss szagú, csomómentes. A kimosott sikér tömege 250 g lisztből általában 70–90 g között van (28–36 % nedves sikér, tanulási példa, ellenőrizendő). A sikér golyó nyújtásakor nem szakad el azonnal, és visszaugrik.

Tipikus hibák a vizsgálat során. A vizet túl gyorsan öntik hozzá, a tészta ragacsos marad, és a sikért nem lehet kimosni. A pihentetés elmarad, ezért a gluténháló nem fejlődik ki teljesen. A mosóvíz nem lesz tiszta, mert a keményítőt nem mossák ki eléggé.

10.1.9 Minőségellenőrzés

A lisztvizsgálat során a következő szempontokat kell ellenőrizni:

A minőségi jellemzőket minden átvett tételnél a szállítólevéllel és a tétel jelölésével együtt kell dokumentálni.

10.1.10 Tipikus hibák és okaik

  1. Tünet: a liszt dohos, savanyú szagú, csomós. Ok: nedves, meleg helyen tárolták, penész vagy baktérium szaporodott el. Megelőzés/javítás: az ilyen lisztet tilos felhasználni; a tételt el kell különíteni, és a beszállítót értesíteni kell.
  2. Tünet: a kuglóf vagy kalács lapos, a tészta ragacsos, nem tartja a formát. Ok: a liszt gyenge sikértartalmú, vagy az enzimaktivitás túl magas (pl. csírás búzából őrölt liszt). Megelőzés/javítás: erős, BL 80 vagy rétesliszt-típusú lisztet válasszunk kelt tésztához; ha a liszt már beérkezett, keverjük erős liszttel, vagy próbasütéssel győződjünk meg az alkalmasságáról.
  3. Tünet: az omlós tészta kemény, zsugorodik, a kész linzer tömör. Ok: túl erős, magas sikértartalmú lisztet használtak, és a tésztát sokáig gyúrták, így a gluténháló túlfejlődött. Megelőzés/javítás: omlós tésztához gyenge vagy közepes lisztet (pl. BL 55) használjunk, és a tésztát hidegen, gyors mozdulatokkal dolgozzuk be.
  4. Tünet: a leveles tészta nem emelkedik, a rétegek összeragadnak. Ok: nem megfelelő liszt (kevés sikér), vagy a tészta túl lágy. Megelőzés/javítás: réteslisztet vagy magas sikértartalmú BL 80-at használjunk, és a hajtogatás közben a tésztát hidegen pihentessük.

10.1.11 Valós életbeli alkalmazás

Egy cukrászda új lisztbeszállítót próbál ki. A tanuló azt a feladatot kapja, hogy vegye át a 25 kg-os BL 55 lisztzsákot, ellenőrizze a szállítólevelet, a tétel azonosítóját, a csomagolás sértetlenségét és a lejárati dátumot. A lisztet szitálás közben megnézi: a színe egységes, szaga friss, csomómentes. Ezután a főnök kérésére nedves sikér kimosást végez 250 g mintából. A kimosott sikér tömege 82 g, azaz körülbelül 33 % nedves sikér. A sikér nyújtásakor rugalmas, nem szakad el azonnal, és világos színű. A tanuló a vizsgálati lapra feljegyzi az eredményt, és megállapítja, hogy a liszt alkalmas élesztős tésztákhoz, például kuglófhoz és kalácshoz. A döntés alapján a főnök a lisztet a kelt tésztás termékekhez rendeli. A tanulság: a liszt minőségét nem elég a címkén elolvasni, az érzékszervi és sikérvizsgálat adja a gyakorlati bizonyosságot.

10.1.12 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A kiőrlési fok annál magasabb, minél fehérebb a liszt.
  2. Mit jelent a BL 55 jelölésben az 55-ös szám?
  3. Milyen lisztet választanál leveles tésztához, és miért?
  4. Mi a különbség a nedves sikér mennyisége és minősége között?
  5. Miért pihentetjük a tésztát a sikérkimosás előtt?
  6. Mit jelez, ha a kimosott sikér rövid, szakadós?

A válaszokat a Megoldások elején találod.

10.1.13 Feladatok

1. feladat (A). Definiáld a kiőrlési fokot és a hamutartalmat. Mi a kapcsolat köztük?

2. feladat (A). Egy malom 150 kg búzából 108 kg lisztet őröl. Számítsd ki a kiőrlési fokot.

3. feladat (B). 12 kg BL 55 lisztet (hamutartalom 0,55 %) összekeverünk 8 kg BL 80 liszttel (hamutartalom 0,80 %). Mennyi lesz a keverék hamutartalma?

4. feladat (B). Egy recept szerint 400 g lisztből 232 g víz hozzáadásával készíthető megfelelő állagú élesztős tészta. Számítsd ki a liszt vízfelvevő képességét (%). Milyen következtetést vonhatsz le a liszt minőségére?

5. feladat (C). Egy kuglóf tésztája kelés közben szétterül, a kész termék lapos. A liszt címkéje BL 55. Milyen lisztvizsgálatot végeznél, és milyen eredmény magyarázná a hibát? Milyen lisztre cserélnéd a következő tételnél?

6. feladat (D). Végezd el a gyakorlati útmutató szerint a búzaliszt érzékszervi vizsgálatát és nedves sikér kimosását két különböző liszten: BL 55 és teljes kiőrlésű búzaliszt. Tölts ki vizsgálati lapot, hasonlítsd össze a sikér mennyiségét és minőségét, és indokold, melyik liszt milyen tésztához alkalmas.

10.1.14 Megoldások

10.1.14.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A kiőrlési fok annál magasabb, minél több a korpatartalom, tehát minél sötétebb a liszt.
  2. A BL 55 jelölésben az 55 a hamutartalmi kategóriára utal (körülbelül 0,55 % hamu, tanulási példa).
  3. Leveles tésztához réteslisztet vagy magas sikértartalmú BL 80-at választunk, mert a hajtogatott tészta rétegeit a rugalmas gluténháló tartja meg.
  4. A mennyiség a kimosott sikér tömegét jelenti (g/100 g liszt), a minőség pedig annak rugalmasságát, nyújthatóságát és színét.
  5. A pihentetés lehetővé teszi, hogy a víz hatására a gliadin és glutenin összekapcsolódjon, és kialakuljon a sikérháló.
  6. A rövid, szakadós sikér gyenge lisztre utal, amely nem alkalmas kelt tésztákhoz, de omlós tésztához még lehet jó.

10.1.14.2 1. feladat (A) megoldása

A kiőrlési fok a búzából nyert liszt tömegszázaléka. A hamutartalom a liszt elégetése után visszamaradó ásványi anyag tömegszázaléka. A kapcsolat: minél magasabb a kiőrlési fok, annál több korpa kerül a lisztbe, ezért a hamutartalom nő.

10.1.14.3 2. feladat (A) megoldása

Adott: mbúza=150kgm_{\text{búza}} = 150\,\text{kg}, mliszt=108kgm_{\text{liszt}} = 108\,\text{kg}. Keresett: kk.

k=108kg150kg⋅100%=72%k = \frac{108\,\text{kg}}{150\,\text{kg}} \cdot 100\% = 72\%

A kiőrlési fok 72 %. ∎

10.1.14.4 3. feladat (B) megoldása

Adott: m1=12kgm_1 = 12\,\text{kg}, p1=0,55%p_1 = 0{,}55\%; m2=8kgm_2 = 8\,\text{kg}, p2=0,80%p_2 = 0{,}80\%. Keresett: a keverék hamutartalma.

pkeverék=12⋅0,55+8⋅0,8012+8=6,6+6,420=1320=0,65%p_{\text{keverék}} = \frac{12 \cdot 0{,}55 + 8 \cdot 0{,}80}{12 + 8} = \frac{6{,}6 + 6{,}4}{20} = \frac{13}{20} = 0{,}65\%

A keverék hamutartalma 0,65 %. ∎

10.1.14.5 4. feladat (B) megoldása

Adott: mliszt=400gm_{\text{liszt}} = 400\,\text{g}, mvíz=232gm_{\text{víz}} = 232\,\text{g}. Keresett: vízfelvevő képesség WW (%).

W=mvízmliszt⋅100%=232g400g⋅100%=58%W = \frac{m_{\text{víz}}}{m_{\text{liszt}}} \cdot 100\% = \frac{232\,\text{g}}{400\,\text{g}} \cdot 100\% = 58\%

Ez a recept vízadagja 58 %. A liszt vízfelvevő képességét szabványos módszer (farinográf) adja, ezért ebből a minőségre csak óvatosan következtethetünk; a pontos alkalmasság a sikér minőségétől is függ (ellenőrizendő: gyártói adatlap). ∎

10.1.14.6 5. feladat (C) megoldása

A hibát feltételezhetően a liszt gyenge sikérminősége vagy túl magas enzimaktivitása okozza. Vizsgálatként nedves sikér kimosást és érzékszervi ellenőrzést végeznék. Ha a sikér rövid, szakadós, vagy a liszt ragacsos, az gyenge lisztre utal, amely nem tartja meg a gázt. A következő tételnél magasabb sikértartalmú lisztet, például BL 80-at vagy réteslisztet kell választani, és próbasütéssel ellenőrizni.

10.1.14.7 6. feladat (D) megoldása

A gyakorlati feladat értékelési szempontjai:

A várt eredmény leírása: a BL 55-ből kimosott sikér golyó egységes, nyújtható; a teljes kiőrlésűből kimosott anyag töredezett, durvább, és a korpa miatt sötétebb. A vizsgálati lapon a megfigyeléseket és a következtetést rögzíteni kell.

10.1.15 Rövid összefoglaló

A búzaszem magbelsőből, aleuronrétegből, héjból és csírából áll; az őrlés a magbelsőt választja el a korpától. A kiőrlési fok a búzából nyert liszt tömegszázaléka. A hamutartalom az ásványi anyagok tömegszázalékát mutatja, és a kiőrlési fokkal együtt nő. A hazai lisztjelölés a BL (búzaliszt: BL 55 finomliszt, BL 80 fehér kenyérliszt) és a rétesliszt BFF 55 jelölését, valamint a hamutartalmi számot használja (ellenőrizendő: Magyar Élelmiszerkönyv); a rétesliszt nagy sikértartalmú, a tönkölyliszt a tönkölybúzából készül. A sikér a gliadin és glutenin fehérjék víz hatására kialakuló rugalmas hálója, amely a tészta szerkezetét adja. A sikér mennyisége és minősége határozza meg a liszt alkalmasságát: erős liszt kelt és leveles tésztákhoz, gyenge liszt omlós és felvert tésztákhoz való. A vízfelvevő képesség és az enzimaktivitás (esésszám) szintén fontos minőségi paraméter. A lisztvizsgálat magában foglalja az érzékszervi ellenőrzést (szín, szag, íz, tapintás) és a nedves sikér kimosást. Továbbvitt eredmény: a sikér szerepét és a liszt kiválasztását a későbbi fejezetek használják a keményítőknél, a lazítóanyagoknál, az élesztős és omlós tésztáknál. A liszt jelölését és nyomon követhetőségét a 1169/2011/EU rendelet és a Magyar Élelmiszerkönyv szabályozza (ellenőrizendő).

10.1.16 Források és ellenőrzési hiányok