3.2 A közúti, vasúti, vízi és légi közlekedés technikája

3.2.1 Motiváció – miért kell ezt tanulnom?

Autószerelőként az első gondolatod az lehet, hogy a vasúti váltó vagy a hajó merülése nem a te munkád. A mindennapokban viszont ugyanaz a logika működik, mint a műhelyben: minden közlekedési rendszer pálya + jármű + kiszolgáló létesítmény hármasra épül. Amikor egy kisteherautó forgalmi engedélyéből kiolvasod az N1 kategóriát, a megengedett legnagyobb össztömeget és a vontatható tömeget, ugyanazt a rendszerszemléletet használod, mint amikor egy vasúti szerelvény pálya-jármű kapcsolatát vagy egy hajó vízkiszorítását értelmezed. A négy alágazat áttekintése segít elhelyezni a közúti járművet a nagyobb műszaki rendszerben, és megalapozza a járművek fő szerkezeti részeinek, valamint a motor működésének későbbi tanulását.

3.2.2 Szemléletes kép – a négy alágazat pálya–jármű–kiszolgáló létesítmény hármasa

A következő vázlat a négy alágazatot hasonlítja össze:

A négy közlekedési alágazat pálya–jármű–kiszolgáló létesítmény kapcsolata - Tanulási vázlat; minden sor ugyanazt a hármast mutatja (pálya – jármű – kiszolgáló létesítmény), az alágazatok párhuzamosak, nem épülnek egymásra.

A vázlat lényege: minden alágazatnál ugyanazt a három kérdést kell feltenni. Hol halad a jármű? (pálya). Mi viszi az utast vagy az árut? (jármű). Hol kap üzemanyagot, javítást, biztonsági ellenőrzést? (kiszolgáló létesítmény). Ha ezt a hármast megértjük, a műszaki adatok is érthetővé válnak.

3.2.3 Alapfogalmak

Definíció. Közlekedési alágazatnak nevezzük a közlekedés azon nagy részrendszerét, amelyre jellemző a pálya fajtája, a járművek kialakítása és a rájuk vonatkozó szabályozási, irányítási és kiszolgálási környezet. Hagyományosan négy alágazatot különítünk el: közúti, vasúti, vízi és légi közlekedést.

Definíció. A pálya az a mesterségesen kialakított vagy kijelölt közlekedési út, amelyen a jármű közlekedik. A pálya lehet kiépített (út, vasúti vágány, repülőtéri futópálya) vagy természetes, illetve kijelölt (vízi út, légifolyosó).

Definíció. A közlekedési jármű a pályán való haladásra szolgáló, energia átalakítására és mozgásra képes műszaki berendezés. A járműveket elsősorban hajtásuk, futóművük, irányításuk és teher-, illetve személyszállító képességük jellemzi.

Definíció. A kiszolgáló létesítmény minden olyan építmény, terület és berendezés, amely a jármű és a pálya üzemeltetését, a jármű feltöltését, karbantartását, javítását, tárolását és a hatósági ellenőrzést szolgálja.

3.2.4 A közúti közlekedés technikája

3.2.4.1 A közúti pálya

A közúti pálya az útpályából, a padkából, a vízelvezető rendszerből, a műtárgyakból (hidak, alagutak) és a forgalomtechnikai elemekből áll. A közutakat funkciójuk és kialakításuk szerint osztályozzák, például autópályákra, autóutakra, főutakra, mellékutakra és helyi utakra (ellenőrizendő: a hatályos közúti osztályozási előírás). A pályaszerkezet tipikusan több rétegből áll: az alépítmény teherviselő földmű, a felső pályaszerkezeti rétegek teherátadó burkolatot alkotnak. A burkolat lehet aszfalt, beton vagy alacsonyabb rendű utakon kötött vagy kötetlen felület. A burkolat állapota közvetlenül befolyásolja a jármű gördülési ellenállását, a kopást és a zajt.

3.2.4.2 A közúti járművek csoportosítása és fő szerkezeti részei

A közúti járműveket az európai gyakorlatban L, M, N és O kategóriákba sorolják (ellenőrizendő: a hatályos EU járműkategóriák meghatározása). Egyszerűsítve: L a két- és háromkerekű, valamint könnyű négykerekű járművek, M a személyszállítók, N a tehergépjárművek, O a pótkocsik és félpótkocsik kategóriája. A pontos részleteket a Járműkategóriák és a közúti járművek fő műszaki adatai alfejezet tárgyalja.

A közúti jármű fő szerkezeti egységei:

Az alábbi kivágott rajz egy elsőmotoros, elsőkerék-hajtású személyautóban mutatja meg ezeknek az egységeknek a helyét; a rajz egyben a könyv későbbi részeinek „térképe” (a HTML-változatban az egységre mutatva a kapcsolódó alfejezet linkje jelenik meg).

Statikus változat (mint a PDF-ben)Személygépkocsi kivágott rajza a motor, erőátvitel, futómű, kormány, fék és karosszéria helyével.
A személygépkocsi fő szerkezeti egységei kivágott felül- és oldalnézetben

Továbbvitt eredmény. A közúti járművek kategóriáit és fő műszaki adatait a Járműkategóriák és a közúti járművek fő műszaki adatai alfejezetben használjuk, a belső égésű motorok működésének részletes tárgyalását pedig a Belső égésű motorok csoportosítása, a négyütemű Otto-motor működése és körfolyamata alfejezetben.

3.2.4.3 Az Otto- és a dízelmotor működése vázlatosan

A közúti járművek nagy része négyütemű belső égésű motort használ. A négy ütem sorrendje:

  1. szívás: a dugattyú lefelé mozog, a szívószelepen keresztül levegő vagy levegő–tüzelőanyag keverék áramlik a hengerbe;
  2. sűrítés: a dugattyú felfelé mozog, a közeg hőmérséklete és nyomása megnő;
  3. munkaütem (terjeszkedés): az égés megindul, a keletkező forró gázok nyomása lefelé nyomja a dugattyút, ami a forgattyús tengelyen keresztül forgatónyomatékot ad le;
  4. kipufogás: a kipufogószelep kinyit, és a dugattyú felfelé történő mozgása kiszorítja az égésterméket.

Az Otto-motor külső gyújtású: a keveréket gyújtógyertya szikrája gyújtja meg. A dízelmotor öngyulladású: a nagyon nagy sűrítési arány miatt a forró levegőbe befecskendezett gázolaj magától gyullad meg. A pontos körfolyamatot, a szerkezeti kialakítást és a beállítási adatokat a V. rész motoros fejezetei tartalmazzák.

3.2.4.4 Tehergépjárművek és a közúti járművek fő paraméterei

A tehergépjárművek csoportosítása a megengedett legnagyobb össztömeg és a felépítmény szerint történik. Gyakori típusok: furgon, kisteherautó, dobozos tehergépkocsi, billenőplatós, tanker, nyerges vontató félpótkocsival. A nyerges szerelvény vontatóból és félpótkocsiból áll; a félpótkocsi a vontató nyergén támaszkodik, ezért a vontató hátsó tengelye a félpótkocsi tömegének jelentős részét viseli.

A közúti jármű legfontosabb műszaki paraméterei:

Ezeket az adatokat a forgalmi engedély, a gyártói adattábla és a járműokmányok tartalmazzák. Javítás előtt ezekből állapítható meg, hogy milyen célszerszámmal, emelővel és vizsgapadi eljárással dolgozhatunk.

3.2.4.5 Kiszolgáló létesítmények

A közúti közlekedés kiszolgáló létesítményei közé tartoznak a töltőállomások (benzin-, dízel-, elektromos töltőállomások), a szervizek és márkaszervizek, a műszaki vizsgálóállomások, a parkolók, a pihenőhelyek és a mosóállomások. Az autószerelő munkája tehát a közúti kiszolgáló lánc egyik eleme: a jármű műszaki állapotának fenntartása és a hatósági vizsgára való felkészítés.

3.2.5 A vasúti közlekedés technikája

A vasúti pálya legfontosabb eleme a vágány, amely a felépítményből (sín, talpfa vagy betonlemez, ágyazat, lekötő elemek) és az alépítményből (földmű, hidak, alagutak) áll. A két sínszál közötti távolságot nyomtávnak nevezzük. Magyarországon és Európa nagy részén a normál nyomtáv 1435 mm (ellenőrizendő: a hatályos vasúti nyomtávadatok). A vágánykapcsolások teszik lehetővé a járművek átirányítását egyik vágányról a másikra; ilyenek a váltó (kitérő), a keresztezés és a vágánykereszteződés. A villamos vontatású vonalakon felsővezeték és áramszedő biztosítja az energiaellátást.

A vasúti járműveket két nagy csoportra bontjuk. A vontató járművek saját hajtással rendelkeznek: villamos mozdony, dízelmozdony, villamos motorvonat, dízel motorvonat. A vontatott járművek nem rendelkeznek saját hajtással; ide tartoznak a személykocsik, a teherkocsik, a pőrekocsik és a különleges rendeltetésű kocsik. A vasúti futómű jellegzetessége a kerékpár, amelynél a két kerék mereven egy tengelyen van, és a nyomkarima vezeti a járművet a sínen. A vasúti járművek fékrendszere gyakran sűrített levegős: a szerelvény fővezetékén átadott nyomáscsökkenés hozza működésbe a fékhengereket, amelyek féktuskókat vagy tárcsaféket működtetnek.

A vasúti kiszolgáló létesítmények az állomások, a rendező pályaudvarok, a járműtelepek, a fűtőházak és a karbantartó műhelyek. A vasúti közlekedés nagy tömegű szerelvényeket tud egyetlen vontatóval gazdaságosan továbbítani, mert az acél kerék és az acél sín közötti gördülési ellenállás kicsi.

3.2.6 A vízi közlekedés technikája

A vízi közlekedés pályája a vízi út, amely lehet természetes folyó, tó, tenger vagy mesterséges csatorna. A folyami vízi utaknál gyakoriak a zsilipek, amelyekkel a vízszintkülönbséget hidalják át. A tengeri hajózásban a „pálya” kijelölt hajózási útvonalakból, elválasztási rendszerekből és kikötői megközelítő útvonalakból áll.

A hajók fő méretei:

A vízi jármű haladását általában hajócsavar (propeller) biztosítja, amely a víz ellenében kifejtett tolóerővel hajtja a hajót. Az irányítást a hátul elhelyezett kormánylapát végzi. A hajótest felépítése: orr (bow), tat (stern), fedélzet (deck), felépítmény (a lakó- és parancsnoki terek), géptér és rakterek. A folyami és tengeri kikötők a hajók be- és kirakását, a hajóműhelyek a javítást, a kikötői terminálok az árukezelést szolgálják.

Szabály. A lebegő hajóra ható felhajtóerő egyenlő a kiszorított víz súlyával; ez az Archimédész-törvény. Ezért a hajó merülése a tömegtől és a víz sűrűségétől függ.

3.2.7 A légi közlekedés technikája

A légi közlekedés pályája a légtér, amelyben a járművek kijelölt légi útvonalakon, irányítás mellett haladnak. A repülőtéri földi pálya a futópálya, a gurulóút és az előtér rendszere.

A repülőgépeket több szempontból osztályozzuk:

A repülőgép fő szerkezeti részei:

A repülőgépek szárnya a levegőben való mozgás révén felhajtóerőt hoz létre, amely egyenletes vízszintes repülésben a repülőgép súlyával tart egyensúlyt. A kiszolgáló létesítmények a repülőterek, ahol a futópályák, gurulóutak, hangárok, irányítótorony, földi kiszolgáló járművek és a javítóállomások találhatók.

3.2.8 A négy alágazat összehasonlítása

Alágazat Pálya Járművek Energiaellátás Jellemző sebesség Terhelhetőség/kapacitás
Közúti közút, híd, alagút személygépkocsi, tehergépkocsi, autóbusz, motorkerékpár benzin, dízel, elektromos, hibrid (fedélzeti energia) 50–130 km/h személygépkocsi kb. 4–5 fő; tehergépkocsi 3,5–40 t
Vasúti vágány, felsővezeték mozdony, motorvonat, kocsi villamos energia felsővezetékről vagy dízel 60–250 km/h tehervonat kb. 1000–3000 t
Vízi vízi út, zsilip, kikötő hajó, uszály dízel, gőzturbina, atommeghajtás (tengeri) 10–20 csomó tengeri konténerhajó 10 000–24 000 TEU
Légi légtér, futópálya repülőgép, helikopter, léghajó kerozin, AVGAS, újabban elektromos hibrid 800–900 km/h sugárhajtású utasszállító utasszállító kb. 100–850 férőhely

Az értékek tanulási példák (ellenőrizendő: az adott alágazat hatályos műszaki és üzemeltetési adatai).

A táblázat megmutatja, hogy minden alágazat ugyanarra a hármasra épül, de a közeg (földfelszín, acélsín, víz, levegő) és a közegellenállás nagyságrendje egészen más műszaki megoldásokat igényel.

3.2.9 Kidolgozott példák

3.2.9.1 1. példa – közúti szerelvény tömegparaméterei

Adott. Egy nyerges vontató saját tömege 8,2 t, a hozzákapcsolt félpótkocsi saját tömege 6,8 t. A félpótkocsin 24 t rakomány van.

Keresett. Mekkora a szerelvény tényleges össztömege, és megfelelhet-e a 40 t-os megengedett legnagyobb össztömegnek?

Megoldás.

A tényleges össztömeg:

mössz=mvontató+mfélpótkocsi+mrakománym_{\text{össz}} = m_{\text{vontató}} + m_{\text{félpótkocsi}} + m_{\text{rakomány}}

mössz=8,2t+6,8t+24t=39,0t.m_{\text{össz}} = 8{,}2\,\text{t} + 6{,}8\,\text{t} + 24\,\text{t} = 39{,}0\,\text{t}.

Az eredmény kisebb, mint a 40 t-os megengedett legnagyobb össztömeg, tehát a szerelvény ebből a szempontból megfelelhet. A tényleges tengelyterheléseket és a műszaki előírásokat a járműokmányok és a hatósági szabályok szerint külön ellenőrizni kell (ellenőrizendő: a hatályos közúti tömeg- és tengelyterhelési előírások). ∎

3.2.9.2 2. példa – úszó ponton merülésének becslése

Adott. Egy téglalap alaprajzú ponton hossza 15 m, szélessége 4 m, saját tömege 30 t. Az édesvíz sűrűségét vegyük 1000 kg/m³-nek, a sós vízét 1025 kg/m³-nek.

Keresett. Mekkora a ponton merülése édesvízben?

Megoldás.

A lebegés feltétele, hogy a ponton súlya egyenlő a kiszorított víz súlyával, tehát:

mg=ρVg,m\,g = \rho\,V\,g,

amiből:

V=mρ.V = \frac{m}{\rho}.

A tömeg:

m=30000kg.m = 30\,000\,\text{kg}.

A kiszorított víz térfogata édesvízben:

V=30000kg1000kg/m3=30m3.V = \frac{30\,000\,\text{kg}}{1000\,\text{kg/m}^3} = 30\,\text{m}^3.

A ponton alapterülete:

A=15m⋅4m=60m2.A = 15\,\text{m} \cdot 4\,\text{m} = 60\,\text{m}^2.

A merülés:

T=VA=30m360m2=0,5m.T = \frac{V}{A} = \frac{30\,\text{m}^3}{60\,\text{m}^2} = 0{,}5\,\text{m}.

A ponton tehát körülbelül 0,5 m mélyen merül az édesvízbe. Sós vízben a nagyobb sűrűség miatt kisebb lenne a merülés, körülbelül 0,488 m. ∎

3.2.10 Minőségellenőrzés

Az alágazatok technikájánál a következőket érdemes ellenőrizni:

Az autószerelő műhelyben a legfontosabb ellenőrzőlista a forgalmi engedély és a jármű adattáblájának összevetése, a tényleges állapot felmérése és a gyártói javítási előírás betartása.

3.2.11 Valós életbeli alkalmazás

Egy műhelybe behoznak egy kisteherautót, amelyről a megrendelő azt mondja, hogy „úgyis bírja a rakományt”. A forgalmi engedélyből kiolvassuk: N1 kategória, megengedett legnagyobb össztömeg 3500 kg, saját tömeg 2100 kg, vontatható tömeg fék nélkül 500 kg. A raktérben 1200 kg áru van, és a vonóhorogra fék nélküli, 400 kg tömegű pótkocsit kapcsoltak. A jármű tényleges össztömege így 3300 kg, ami kisebb, mint 3500 kg, tehát a jármű önmagában nem túlterhelt. A pótkocsi tömege 400 kg, ami kisebb, mint a 500 kg-os vontatható tömeg, tehát a pótkocsi is megfelel. Ezután a tanuló a javítás megkezdése előtt ellenőrzi a vonóhorogra jutó függőleges terhelést is, és felhívja a figyelmet arra, hogy a tényleges szerelvénytömeg nem haladhatja meg a gyártó vagy a hatóság által megengedett szerelvény-össztömeget (ellenőrizendő: a forgalmi engedély szerelvényre vonatkozó adatai). Ez a példa mutatja, hogy a közlekedési alágazat technikai ismerete közvetlenül használható a műhelyben.

3.2.12 Tipikus hibák

  1. A pálya és a jármű adatainak összekeverése. A vasúti nyomtávot sokan a jármű szélességével keverik. A nyomtáv a pálya két sínszála közötti méret, nem a jármű mérete.
  2. A megengedett legnagyobb össztömeg és a hasznos teher felcserélése. A forgalmi engedélyben az össztömeg a jármű legnagyobb megengedett teljes tömegét jelenti, míg a hasznos teher a megengedett legnagyobb össztömeg és a saját tömeg különbsége.
  3. A hajó vízkiszorításának és űrtartalmának összemosása. A vízkiszorítás tömegjellegű mennyiség, az űrtartalom térfogatjellegű mérőszám.
  4. A négyütemű motor ütemeinek sorrendhibája. Sokan a gyújtást külön ütemként írják be. A munkaütem tartalmazza az égést; a négy ütem: szívás, sűrítés, munka, kipufogás.

3.2.13 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A vasúti nyomtáv a két sínszál közötti távolság. Indokold.
  2. Sorold fel a négyütemű Otto-motor négy ütemét a helyes sorrendben.
  3. Mekkora sebesség km/h-ban a 20 csomó? (1csomó=1,852km/h)(1\,\text{csomó}=1{,}852\,\text{km/h})
  4. Mi a különbség a vontató és a vontatott jármű között a vasútnál? Adj példát.
  5. Melyik alágazathoz tartoznak a futópálya, a gurulóút és a hangár?
  6. Mit jelöl a hajó Plimsoll-jele?

3.2.14 Feladatok

1. feladat (A). Sorolj fel legalább öt fő szerkezeti egységet egy közúti személygépkocsin, és mondd meg, melyik későbbi alfejezet tárgyalja részletesen a motor működését.

2. feladat (A). Mi a különbség a pálya és a kiszolgáló létesítmény fogalma között? Adj mindegyikre egy közúti példát.

3. feladat (B). Egy téglalap alaprajzú ponton hossza 12 m, szélessége 3 m, saját tömege 18 t. Számítsd ki a merülését édesvízben (ρ=1000kg/m3)(\rho=1000\,\text{kg/m}^3).

4. feladat (B). Egy közúti nyerges vontató saját tömege 8,2 t, a félpótkocsié 6,8 t. A félpótkocsin a rakomány 22 t. Számítsd ki a szerelvény tényleges össztömegét, és hasonlítsd össze a 40 t-os megengedett legnagyobb össztömeggel.

5. feladat (C). Magyarázd el, miért tud a vasúti közlekedés nagyobb tömegű szerelvényeket gazdaságosabban továbbítani, mint a közúti közlekedés, ha az energiaellátást és a gördülési ellenállást is figyelembe vesszük.

6. feladat (D). Egy ügyfél N1 kategóriás kisteherautót hoz a műhelybe. A forgalmi engedély szerint a megengedett legnagyobb össztömeg 3500 kg, a saját tömeg 2100 kg, a vontatható tömeg fék nélkül 500 kg. A raktérben 1200 kg áru van, és a vonóhorogra egy 400 kg tömegű, fék nélküli pótkocsit kapcsoltak. Állapítsd meg, hogy a jármű terhelése és a pótkocsi vontatása megfelelő-e, és indokold is.

3.2.15 Megoldások

3.2.15.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. Igaz. A nyomtáv a vasúti pálya két sínszála közötti távolság, jellemzően 1435 mm a normál nyomtáv.
  2. Szívás, sűrítés, munkaütem, kipufogás.
  3. 20⋅1,852=37,04km/h20 \cdot 1{,}852 = 37{,}04\,\text{km/h}.
  4. A vontató jármű saját hajtással rendelkezik (pl. villamos mozdony), a vontatott járműnek nincs saját hajtása (pl. személykocsi vagy teherkocsi).
  5. A légi közlekedéshez.
  6. A hajó megengedett biztonságos merülési határát jelzi.

3.2.15.2 Feladatok – megoldások

1. feladat. Például: alváz/önhordó karosszéria, erőforrás, erőátvitel, futómű, kormányberendezés, fékrendszer, villamos és elektronikus hálózat. A motor részletes tárgyalása a Belső égésű motorok csoportosítása, a négyütemű Otto-motor működése és körfolyamata alfejezetben található.

2. feladat. A pálya a haladásra szolgáló út (például közút), a kiszolgáló létesítmény a jármű üzemeltetését, javítását, feltöltését szolgáló létesítmény (például szerviz vagy töltőállomás).

3. feladat.

A kiszorított víz térfogata:

V=mρ=18000kg1000kg/m3=18m3.V = \frac{m}{\rho} = \frac{18\,000\,\text{kg}}{1000\,\text{kg/m}^3} = 18\,\text{m}^3.

Alapterület:

A=12⋅3=36m2.A = 12 \cdot 3 = 36\,\text{m}^2.

Merülés:

T=VA=1836=0,5m.T = \frac{V}{A} = \frac{18}{36} = 0{,}5\,\text{m}.

4. feladat.

mössz=8,2+6,8+22=37,0t.m_{\text{össz}} = 8{,}2 + 6{,}8 + 22 = 37{,}0\,\text{t}.

Ez kisebb, mint 40 t, tehát ebből a szempontból megfelel. A tengelyterheléseket külön kell ellenőrizni.

5. feladat. A vasúti kerék az acélsínen gördül, ezért a gördülési ellenállás kisebb, mint a közúti gumiabroncs aszfalton való gördülése. A vasúti szerelvény energiát felsővezetékről is vételezhet, így nincs minden járművön nagy tömegű energiaforrás; ezek miatt egy vontató jármű nagyobb tömeget tud gazdaságosabban továbbítani.

6. feladat. A raktérrel a tényleges össztömeg:

2100+1200=3300kg.2100 + 1200 = 3300\,\text{kg}.

Ez kisebb, mint a megengedett 3500 kg, tehát a jármű terhelése ebből a szempontból megfelel. A pótkocsi tömege 400 kg, ami kisebb, mint a fék nélküli vontatható tömeg 500 kg, tehát a pótkocsi vontatása ebből a szempontból megfelel. A vonóhorogra jutó függőleges terhelést és a szerelvény össztömegét a forgalmi engedély és a gyártói adatok szerint még ellenőrizni kell.

3.2.16 Rövid összefoglaló

A közlekedés négy alágazata – közúti, vasúti, vízi és légi – egységesen értelmezhető a pálya–jármű–kiszolgáló létesítmény hármassal. A közúti pálya út, a vasúti pálya vágány, a vízi pálya vízi út, a légi pálya légtér és repülőtéri futópálya. A járművek felépítése alágazatonként eltér, de mindenhol megtalálható az erőforrás, az energiaátalakítás, a hajtás, a futómű és az irányítás. A közúti járművek fő egységeit – erőforrás, erőátvitel, futómű, kormány, fék, villamos hálózat – a későbbi fejezetekben részletesen tárgyaljuk. A négyütemű Otto-motor ütemei: szívás, sűrítés, munka, kipufogás; a dízelmotor öngyulladású. Továbbvitt eredmény. A járműkategóriák és fő műszaki adatok a Járműkategóriák és a közúti járművek fő műszaki adatai alfejezetben, a motorműködés részletes elmélete a Belső égésű motorok csoportosítása, a négyütemű Otto-motor működése és körfolyamata alfejezetben kerül elő. A közúti járművek tömeg- és méretadatait mindig a forgalmi engedély és a gyártói adattábla alapján kell ellenőrizni.

3.2.17 Források és ellenőrzési hiányok

Forrástípusok: közlekedési szakkönyvek, az EU járműkategóriákra vonatkozó keretrendelkezése, magyar közúti és vasúti műszaki előírások, hajózási és légügyi hatósági tájékoztatók, gyártói járműadatok. Ebben a fejezetben a konkrét járműkategória-határokat, a normál vasúti nyomtávot, a hajózási csomó átszámítást, a fék nélküli vontatható tömegeket és a repülőgép-sebességértékeket ellenőrizendő adatként jelöltük. A műszaki fizika alapösszefüggései (Archimédész-törvény, tömegszámítás) stabil ismeretek.