46.1 Vállalkozási formák, a vállalkozás indítása és működése

46.1.1 Motiváció

Miután az asztalos tanuló elkészíti az első vizsgamunkát, gyakran megkeresi az első megrendelő: „Csinálnál nekem egy beépített szekrényt? Számlát is tudnál adni?” Ekkor válik fontossá, hogy milyen formában végezhető legálisan a munka. A vállalkozási forma nem csak bejelentési papír: meghatározza, ki felel a hibákért, hogyan adózik, mennyi adminisztrációval jár, lehet-e alkalmazottat foglalkoztatni, és mennyi tőke kell az induláshoz. A rossz választás később sok időt és pénzt vehet el.

Ebben az alfejezetben a magyarországi, asztalosműhely indításához leggyakrabban szóba jövő formákat ismerjük meg. A pontos jogi adatok hatálya folyamatosan változik, ezért ahol jogszabályi szám vagy adómérték szerepel, azt ellenőrizendőként jelöljük.

46.1.2 Szemléletes kép

Képzelj el három induló asztalost. Az első egyedül dolgozik a garázsában, kevés géppel, és csak hétvégi megrendeléseket vállal. A második társával közösen bérel műhelyt, ketten vettek gépeket, és együtt vállalnak nagyobb konyhabútor-sorozatot. A harmadik több éve működik, három alkalmazottat foglalkoztat, és már áruházaknak is gyárt. Mindháromnak más vállalkozási forma lehet az ésszerű: az első inkább egyéni vállalkozó, a második betéti társaságot (Bt.) vagy korlátolt felelősségű társaságot (Kft.) alapíthat, a harmadik szinte biztosan Kft.-t működtet.

A választás szempontjai tehát nem ízléskérdések, hanem a felelősség, adózás, tőke és adminisztráció kérdése.

46.1.3 Alapfogalmak és vállalkozási formák

Definíció. A vállalkozás olyan gazdasági tevékenység, amelyet saját kockázatra, rendszeresen, nyereségszerzés céljából végez valaki. Az asztalosipari munkák akkor számítanak vállalkozási tevékenységnek, ha nem egy-egy alkalmi segítségről van szó, hanem megrendelésre, ellenérték fejében, üzletszerűen végzett munkáról.

Magyarországon az asztalos számára leggyakrabban az alábbi formák jönnek szóba.

Egyéni vállalkozó. A természetes személy saját nevében, saját felelősségére végez gazdasági tevékenységet. A bejelentés és a működés egyszerű, de a vállalkozó a teljes magánvagyonával felel a vállalkozás tartozásaiért. Ez korlátlan, közvetlen felelősséget jelent (az egyéni vállalkozó nem önálló jogalany, nincs külön jogi személy): ha a műhelyben keletkezett adósságot nem tudja fizetni, a hitelező a magánvagyonát is elérheti.

Betéti társaság (Bt.). Legalább két tag alapítja. Bel- és kültagja lehet. A beltag a társaság vagyonából ki nem elégíthető tartozásokért korlátlanul, mögöttesen és egyetemlegesen, személyes vagyonával is felel (a Bt.-nek nincs törzstőkéje); a kültag csak a vagyoni betétje erejéig. A Bt. egyszerűbben alapítható, mint a Kft., de a beltagok korlátlan felelőssége miatt ma már kevésbé népszerű, ha növekedést tervez a vállalkozó.

Korlátolt felelősségű társaság (Kft.). Önálló jogi személy. A társaság tartozásaiért a Kft. a saját vagyonával felel; a tag főszabályként csak a törzsbetétje szolgáltatásáig felel, tehát a magánvagyona általában nem érhető el a cégtartozásokért (ellenőrizendő: Ptk. hatályos szövege). A Kft. alapításához törzstőke szükséges (ennek minimális összege tájékoztató jelleggel 3 millió forint, de a pontos mérték ellenőrizendő a hatályos polgári törvénykönyvben és az ügyvédi tájékoztatóban). A Kft. adminisztrációja nagyobb: társasági szerződés ügyvédi ellenjegyzéssel, cégbírósági bejegyzés, kettős könyvvitel, éves beszámoló; könyvvizsgálat csak a számviteli törvényben meghatározott értékhatár felett kötelező (ellenőrizendő: hatályos értékhatár).

Mezőgazdasági őstermelő. Ez a forma mezőgazdasági termékek előállítására, feldolgozására szolgál. Asztalosipari munkára jellemzően nem alkalmas, mert a faipari termék előállítása nem mezőgazdasági alaptevékenység. A kerettantervben mégis szerepel, mert az őstermelői forma akkor jöhet szóba, ha valaki például saját erdőből származó faanyagot dolgoz fel és értékesít kisméretű tárgyakként, de ez a tevékenység gyakran átcsúszik az asztalosipari vállalkozás határterületére. Ilyenkor az adó- és jogi besorolást a NAV-nál és az őstermelői nyilvántartást vezető szervnél (jelenleg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara – ellenőrizendő) előzetesen ellenőrizni kell.

Összehasonlító táblázat. A teljes jogi kép ennél árnyaltabb, de az induló asztalosnak az alábbi gyakorlati különbségeket érdemes egymás mellé tenni.

Szempont Egyéni vállalkozó Bt. Kft.
Alapítás bonyolultsága kicsi közepes nagyobb
Alapító tagok száma 1 fő legalább 2 tag 1 vagy több tag
Felelősség a tartozásokért teljes magánvagyon beltag: korlátlan; kültag: betétig tőke erejéig, de jogi feltételekkel
Tőkekövetelmény (tájékoztató) nincs kötelező minimális tőke betét szükséges, összege tájékoztató törzstőke, minimális összege jogszabály szerint
Könyvelés igénye egyszerűsíthető kettős könyvvitel vagy egyszerűbb, formától függően kettős könyvvitel
Jellemző indulási helyzet egyedül, kis tételek társakkal, közös műhely nagyobb tőke, munkavállalók, komoly megrendelők

Megjegyzés. Az adózási formák (átalányadó, kisadózó – KATA, társasági adó, kisvállalati adó – KIVA) nem azonosak a vállalkozási formával. Egy egyéni vállalkozó választhat átalányadót, KATA-t vagy egyéb adózási módot; egy Kft. választhat társasági adót vagy KIVÁ-t, ha a feltételek fennállnak. Az adónemek és mértékük folyamatosan változhatnak, ezért indulás előtt mindig a NAV aktuális tájékoztatóját kell megnézni (ellenőrizendő).

46.1.4 Az indítás feltételei

Egy asztalosműhely elindítása nem merül ki a bejelentésben. Három nagy feltételcsoportot kell összeállítani: műszaki, jogi és pénzügyi.

46.1.4.1 Műszaki feltételek

A műhelynek megfelelő telephely kell, ahol a gépek biztonságosan üzemelnek. Az asztalosműhelyben a gépi munka csak betanított, felügyelt személy által végezhető, ezért az indításnál nem elég egy asztal és egy körfűrész. Át kell gondolni a következőket:

46.1.4.2 Jogi feltételek

Az indítás jogi lépései formánként eltérnek, de közös elemek is vannak.

46.1.4.3 Pénzügyi feltételek

A vállalkozás indításához pénz kell, még akkor is, ha a tanuló saját szerszámait viszi magával.

Szabvány. A vállalkozás indításánál nem faipari szabvány, hanem jogszabályi környezet vonatkozik: a Polgári Törvénykönyv a gazdasági társaságokra, az egyéni vállalkozóról szóló törvény az egyéni vállalkozókra, az adózás rendjéről szóló törvény és az adótörvények az adózásra, a munkavédelmi törvény a műhely kialakítására, a tűzvédelmi előírások (OTSz) a műhely tűzbiztonságára. A pontos jogszabályszámokat és a hatályos szöveget az alábbi forrásoknál kell ellenőrizni: net.jogtar.hu, NAV, helyi önkormányzat, kamara.

46.1.5 Működéssel kapcsolatos feladatok

A bejegyzés után a vállalkozásnak naponta, hetente, havonta és évente ismétlődő feladatai vannak. Ezek elhanyagolása bírsághoz, adótartozáshoz vagy a vállalkozás megszűnéséhez vezethet.

46.1.5.1 Adózás és járulékok

A vállalkozó az elért eredmény után adót fizet, és – ha saját maga után járulékfizetésre kötelezett – társadalombiztosítási járulékot fizet. Az adó pontos fajtája az adózási módtól függ.

Számítási szempont. A számlázáskor mindig fel kell tüntetni a nettó összeget, az ÁFA kulcsot (a magyar általános kulcs 27%, de ellenőrizendő), az ÁFA összeget és a bruttó összeget. Ha egy asztalos nettó 100 000 Ft munkadíjat számláz, az ÁFA 27%-kal számolva 27 000 Ft, így a bruttó 127 000 Ft lesz. Ezt a későbbi árajánlat-kalkulációnál is használjuk.

46.1.5.2 Könyvelés és nyilvántartás

A könyvelés célja, hogy a vállalkozás bevételei, kiadásai, adófizetési kötelezettségei naprakészen követhetők legyenek.

A legtöbb induló vállalkozó könyvelőt bíz meg, de az alapnyilvántartások vezetése akkor is a vállalkozó feladata.

46.1.5.3 Napi adminisztrációs feladatok

A műhelyben az asztalos nem csak gyalul és ragaszt. Minden napra juthat egy-két adminisztratív lépés.

Ezek a kis lépések nem látványosak, de ezek tartják a vállalkozást jogszerű és átlátható állapotban. A hiányzó számla vagy a nem jelentett bevétel később sokkal nagyobb munkát ad.

46.1.6 A vállalkozás megszűnése, megszüntetése

A vállalkozás akkor is megszűnhet, ha a tulajdonos elfáradt, nincs elég megrendelés, vagy a társak szétválnak. A megszüntetés nem egyszerűen a gép kikapcsolása: lezárás kell.

A későbbi alfejezetben az üzleti terv és a szerződéskötés során visszatérünk a vállalkozási keretre. Továbbvitt eredmény. Az itt megismert felelősségi, adózási és adminisztrációs keret adja az alapját annak, hogy az Üzleti terv, piackutatás, piacképesség alfejezetben meg lehessen tervezni a vállalkozás pénzügyi tervét és kockázatait.

46.1.7 Indítási ellenőrzőlista

Ellenőrzőlista. Induló asztalosműhely vállalkozás indításához az alábbi lépéseket érdemes sorban végigvenni. Nem minden lépés kötelező minden formánál, de a nagyobb hibák elkerülését segíti.

  1. Tisztázd a tevékenységet. Pontosan milyen munkákat vállalnál: bútorasztalos, épületasztalos, felújítás, helyszíni szerelés? Vannak-e engedélyköteles részek?
  2. Válassz vállalkozási formát. Egyedül indulsz, kicsiben? Egyéni vállalkozó. Társakkal, közösen vásárolt gépekkel? Bt. vagy Kft. Nagyobb tőkével, alkalmazottakkal? Kft.
  3. Felméred a műszaki feltételeket. Telephely, áram, elszívás, gépek, tárolás, hulladékkezelés.
  4. Készíts induló költségvetést. Írd össze a gépeket, anyagokat, tartalékot. Számold ki, mekkora havi bevétel kell a nullszaldóhoz.
  5. Végeztesd el a jogi bejelentést. Egyéni vállalkozóként a NAV-nál, társaság esetén ügyvéddel és cégbírósággal. Kérd az adószámot.
  6. Válassz adózási módot. Konzultálj könyvelővel, és válaszd a tevékenységhez illő, legalacsonyabb kockázatú megoldást.
  7. Köts biztosítást. Felelősségbiztosítás a károkért, vagyonbiztosítás a gépekre.
  8. Készítsd elő a számlázást és a nyilvántartást. Számlázóprogram, bevétel- és kiadásnapló, munkanapló.
  9. Nyisd meg a műhelyt. Először csak kis megrendelésekkel, próbaüzemben, majd fokozatosan bővítsd.
  10. Kérd visszajelzést. Az első munkák után ellenőrizd: beérkeznek-e a kifizetések, tarthatók-e a határidők, elegendő-e a nyereség.

46.1.8 Kidolgozott példa: induló egyéni vállalkozó asztalos költségvetése

Számítás. Gábor most szerzett asztalos bizonyítványt, és garázsműhelyben akar dolgozni egyéni vállalkozóként. Összeállította az induló költségeit mintaárakkal, hogy lássa, mennyi pénz kell a kezdéshez.

Tétel Mennyiség Egységár (Ft) Összeg (Ft)
Asztalos körfűrészgép, használt (műszakilag ellenőrzött) 1 db 250 000 250 000
Egyengető-vastagsági gyalugép, használt 1 db 180 000 180 000
Kézi kisgépek (fúrógép, csiszológép, felsőmaró) 1 készlet 90 000 90 000
Kéziszerszámok, mérőeszközök 1 készlet 60 000 60 000
Elszívó berendezés 1 db 120 000 120 000
Alapanyagkészlet (fenyő, bútorlap, ragasztó, lakk) 1 készlet 80 000 80 000
Számlázóprogram, honlap 1 csomag 30 000 30 000
Biztosítás (első év) 1 év 60 000 60 000
Induló összköltség 870 000

Gábor havi fix költségeket is becsült. A rezsit, bérleti díjat, könyvelőt, telefont, anyag utánpótlást és saját járulékait havi 220 000 Ft-ra tette. Azt akarja, hogy a vállalkozás már az első évben nullszaldós legyen. Mennyi nettó bevételt kell termelnie havonta?

Keresett: havi minimális nettó bevétel, ha az éves induló költséget 12 hónapra osztja szét, és a fix költséget hozzáadja.

Képlet: havi szükséges nettó bevétel = havi fix költség + (induló összköltség ÷ 12)

Behelyettesítés: havi szükséges nettó bevétel=220000Ft+870000Ft12≈220000+72500=292500Ft/hó \text{havi szükséges nettó bevétel} = 220\,000\,\text{Ft} + \frac{870\,000\,\text{Ft}}{12} \approx 220\,000 + 72\,500 = 292\,500\,\text{Ft/hó}

Értelmezés. Ez nettó, ÁFA nélküli összeg. Ha Gábor 27% áfát felszámít (ellenőrizendő kulcs), a vevő felé havi bruttó árbevétel kb. 371 475 Ft kell. Ez persze csak egyszerű becslés, mert az anyagköltség változó, és a bevételek nem egyenletesen jönnek. Az ilyen számítást az üzleti tervben kell tovább finomítani. A példa azt mutatja: az induló költségeket nem elég egyszer kifizetni, a vállalkozásnak vissza kell termelnie azokat.

46.1.9 Minőségellenőrzés

A vállalkozás „minősége” itt nem a termék csiszolását jelenti, hanem az adminisztráció naprakész állapotát. Havi szinten ellenőrizni kell:

Eltérés esetén a hibát azonnal korrigálni kell, mert a halogatás kamathoz, bírsághoz vezethet. A könyvelővel való havi egyeztetés a legegyszerűbb megoldás.

46.1.10 Tipikus hibák és okaik

Hiba 1: Túl nagy forma kicsi bevételhez. A kezdő asztalos Kft.-t alapít, mert úgy „profibb”, de évi könyvelési és adminisztrációs költsége magas, a bevétele pedig nem éri el. Ok: a forma presztízsből való megválasztása. Helyes gyakorlat: először az egyszerűbb forma (egyéni vállalkozó) választása, és csak a növekedés után váltás.

Hiba 2: Nincs külön üzleti és magánpénz. Az asztalos egy számlán tartja a bevételt és a magánpénzt, nem tudja megmondani, nyereséges-e. Ok: hiányzó bankszámla- és pénztárnyilvántartás. Helyes gyakorlat: a vállalkozásnak külön bankszámla, külön nyilvántartás, és a magáncélú kivétet is dokumentálni kell.

Hiba 3: A szerződés nélküli munka. A megrendelő szóban kér asztalt, az asztalos megcsinálja, majd vita van az árról, a méretről, a színről. Ok: a vállalkozás indításkor nem készít szerződésmintát. Helyes gyakorlat: minden megrendelésről írásos ajánlat vagy szerződés, rajzzal, méretekkel, anyaggal, árral, határidővel. Ezt a következő alfejezet tárgyalja részletesen.

46.1.11 Valós életbeli alkalmazás

Egy vidéki asztalos, István, korábban alkalmazottként dolgozott, majd egyéni vállalkozóként indult egy kis műhelyben. Az első évben szinte csak konyhai munkalapokat cserélt és beépített szekrényeket készített. A bevételei elegendőek voltak, de a nagyobb megrendelésekhez nem tudott előre anyagot venni, mert a megrendelő csak átadás után fizetett. István ezért társult egy asztalos barátjával, és betéti társaságot alapított. A tőkéjük együtt nagyobb lett, de a barátja hamarosan kiszállt, mert nem tudták megosztani a munkát. István tanulsága az volt: a társas formánál a társakkal való együttműködés legalább olyan fontos, mint a tőke. Később egyszemélyes Kft.-vé alakult, amikor alkalmazottakat vett fel, és a magánvagyonát jobban el akarta választani a vállalkozástól. A példa azt mutatja: a vállalkozási forma életciklusa követi a műhely növekedését.

46.1.12 Önellenőrzés

1. Igaz vagy hamis? Az egyéni vállalkozó a teljes magánvagyonával felel a vállalkozás tartozásaiért. Indokold.

2. Melyik forma igényel legalább két alapító tagot?

3. Sorolj fel három műszaki feltételt egy asztalosműhely indításához.

4. Mi a különbség a Kft. és a Bt. mögöttes felelőssége között?

5. Miért veszélyes, ha a vállalkozó nem vezet bevételi és kiadási nyilvántartást?

46.1.13 Feladatok

1. feladat (A) Fogalmazd meg egy mondatban, mi a korlátlan felelősség, és melyik formákra jellemző (közvetlen és mögöttes különbségével).

2. feladat (A) Egy egyéni vállalkozó asztalos havi nettó bevétele 350 000 Ft. A havi fix költsége 210 000 Ft, az anyagköltség átlagosan a bevétel 30%-a. Mennyi a havi nyeresége adók és járulékok nélkül?

3. feladat (B) Egy Kft. induló költsége 2 400 000 Ft, a havi fix költsége 360 000 Ft. Hány hónap alatt térül meg az induló költség, ha havi nettó nyeresége átlagosan 180 000 Ft? (A nyereség az összes költség levonása utáni összeg.)

4. feladat (B) Hasonlítsd össze táblázatban az egyéni vállalkozót és a Kft.-t a felelősség, a tőkeigény és a könyvelési bonyolultság szempontjából.

5. feladat (C) Egy induló asztalos azt tervezi, hogy egyedül, kis garázsműhelyben dolgozik, kevés géppel, és főleg hétvégi megrendeléseket vállal. Válassz neki vállalkozási formát, és indokold meg legalább három érvvel.

6. feladat (D) Állíts össze egy 12 lépéses indítási ellenőrzőlistát egy saját elképzelésű asztalosműhelyhez. A lista tartalmazzon műszaki, jogi és pénzügyi lépéseket.

46.1.14 Megoldások

46.1.14.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. Igaz. Az egyéni vállalkozó a vállalkozási tartozásokért a teljes magánvagyonával felel, mert nincs külön jogi személy.

  2. Bt., mert a betéti társaságot legalább két tag alapítja.

  3. Például: megfelelő telephely, elszívó berendezés, védőburkolattal ellátott gépek, villamos hálózat, hulladékkezelés.

  4. A Kft. tagja főszabályként csak a törzsbetétje szolgáltatásáig felel, a magánvagyona általában védett; a Bt. beltagja korlátlanul, mögöttesen és egyetemlegesen, a kültag csak a vagyoni betétje erejéig felel.

  5. Mert nem tudja igazolni a bevételeit és kiadásait, hibás lesz az adóbevallás, bírságot kaphat, és nem tudja megmondani, nyereséges-e a vállalkozás.

46.1.14.2 Feladatok megoldása

1. feladat (A) A korlátlan felelősség azt jelenti, hogy a vállalkozó a vállalkozás tartozásaiért nemcsak a befektetett vagyonnal, hanem a teljes magánvagyonával helytáll: az egyéni vállalkozó közvetlenül, a Bt. beltagja mögöttesen (a társaság vagyonának kimerülése után) és egyetemlegesen.

2. feladat (A) Adott: havi nettó bevétel 350 000 Ft, fix költség 210 000 Ft, anyagköltség a bevétel 30%-a. Anyagköltség = 0,30 × 350 000 = 105 000 Ft. Összes költség = 210 000 + 105 000 = 315 000 Ft. Nyereség = 350 000 − 315 000 = 35 000 Ft adók nélkül.

3. feladat (B) Adott: induló költség 2 400 000 Ft, havi nyereség 180 000 Ft. Megtérülési idő = 2 400 000 ÷ 180 000 = 13,33 hónap, tehát kerekítve 14 hónap. Ellenőrzés: 14 × 180 000 = 2 520 000, ami fedezi az induló költséget.

4. feladat (B) A táblázat a szövegben szereplő összehasonlító táblázathoz hasonló, de a tanulónak magának kell kitöltenie. Lényeg: felelősség (teljes vs. tőke), tőke (egyéni nincs minimum, Kft. minimális törzstőke), könyvelés (egyéni egyszerűbb, Kft. kettős könyvvitel).

5. feladat (C) Javasolt forma: egyéni vállalkozó. Érvek: (1) egyedül dolgozik, nincs szükség társra; (2) kis bevételhez egyszerűbb adózás és könyvelés illik; (3) az indulás gyors és olcsó; (4) a korlátlan felelősség ilyen kis kockázatnál elfogadható.

6. feladat (D) A tanuló saját listája, amelynek tartalmaznia kell a tevékenység meghatározását, forma kiválasztását, telephelyet, gépeket, áramot, elszívást, tőkét, bejelentést, adószámot, biztosítást, számlázást, próbaüzemet, nyilvántartást. Az ellenőrzőlista a szövegben található.

46.1.15 Rövid összefoglaló

A vállalkozási forma az asztalosműhely jogi keretét adja. Az egyéni vállalkozó egyedül, egyszerűen indulhat, de teljes magánvagyonával felel. A Bt. legalább két tagot igényel, a beltag felelőssége korlátlan, a kültagé betétjéig terjed. A Kft. önálló jogi személy, a tag felelőssége főszabályként a törzsbetétjéhez kötött, de alapítása és adminisztrációja nagyobb. Az őstermelői forma asztalosmunkára jellemzően nem alkalmas. Az indítás feltételei három csoportba sorolhatók: műszaki (telephely, gépek, elszívás, áram, hulladék), jogi (bejelentés, tevékenységi kör, engedélyek, biztosítás) és pénzügyi (induló tőke, tartalék, hitel, támogatás). A működés során folyamatos az adózás, járulékfizetés, könyvelés, nyilvántartás és napi adminisztráció. A vállalkozás megszüntetése lezárást igényel: bejelentés, bevallások, iratmegőrzés. Továbbvitt eredmény: a felelősségi, adózási és adminisztrációs keret az Üzleti terv, piackutatás, piacképesség alfejezetben a pénzügyi tervezés és a szerződéskötés alapját adja.

46.1.16 Források és ellenőrzési hiányok