Felújítasz egy lakást. A régi ajtó tokja megvetemedett, az ajtólap leér a padlón, a falsíkhoz képest ferdén áll. Új ajtót rendelnél, de a falnyílás nem pontos: alul 904 mm, felül 901 mm, jobb oldalon 2103 mm, bal oldalon 2106 mm. Ha nem ismered a tokszerkezeteket, hiába veszel gyönyörű ajtólapot: a tok vagy nem fér be, vagy lötyög, vagy a takaróléc nem takar. Ebben az alfejezetben megismered az ajtótokok fajtáit, részeit és rajzát, hogy új építésnél és felújításnál is a megfelelő szerkezetet válaszd.
Képzelj el egy függőleges metszetet a falra merőlegesen: a falnyílást két oldalról vakolt falazat határolja. A nyílásba illesztett tokborda áll. A tokborda belső élén lépcsős ütközőfalc (geréb) van (pl. 12–15 mm mély, az ajtólap falcához igazítva – tájékoztató, ellenőrizendő: ajtógyártói rendszer); ebbe a falcba ütközik a becsukott ajtólap, és ide kerül a tömítőprofil. A tok és a fal között oldalanként 10–15 mm (összesen 20–30 mm) tájékoztató beépítési hézag marad. Ezt a hézagot beépítéskor alátétekkel, majd rugalmas tömítéssel vagy purhabbal töltik ki. A fal két oldalán takarólécek takarják el a tok és a fal közötti átmenetet. A méretláncot az alábbi sor foglalja össze.
A tok és a fal kapcsolata nem rétegrend, hanem vízszintes metszetben rajzolható méretlánc: falnyílás 900 mm → − 2 × 10 mm szerelési hézag → tok 880 mm → − 2 × 30 mm tokborda → szabad nyílás 820 mm → tompa (falc nélküli) ajtólapnál − 2 × 2,5 mm mozgási hézag → ajtólap 815 mm. Falcos ajtólapnál a lap szélesebb a szabad nyílásnál, mert a lap falcos pereme oldalanként rátakar a tok falcára. A takarólécek a falsíkon, a tok két oldalán ülnek; a tokfajták metszetét a „Szerkezeti rajz és darabjegyzék” szakasz ábrája mutatja.
Megjegyzés. A szemléltető rajzokon a méretarány nem pontos. A szabványos műszaki rajzon a méreteket méretvonalakkal kell megadni.
Definíció. Az ajtótok az épület falnyílásába épített vagy utólag elhelyezett keretszerkezet, amely a falhoz rögzíti az ajtót, befogadja az ajtólapot, és a zsanér, zár, ütköző számára rögzítési felületet ad.
A tok függőleges eleme a tokborda, felső vízszintes eleme a szemöldök, alsó vízszintes eleme – ha van – a küszöb. A tokborda azon oldalát, amelyre a zsanérokat csavarozzák, pántoldalnak, a másik oldalt, ahová a zárszerkezet kerül, zárlemez-oldalnak nevezzük.
Definíció. Az ácstok egyszerű, rendszerint derékszögű, díszítés nélküli tok, amelyet a falazás közben vagy közvetlenül a falnyílás kialakításakor rögzítenek. Sarkai általában csapolt vagy csavarozott kötések.
Alkalmazás. Leginkább belső ajtóknál, pince- és mellékhelyiségeknél, ahol a tokot a vakolás előtt beépítik. Régi épületekben gyakran ilyen tokot találunk. Hátránya, hogy utólagos cseréje bontással járhat, és a fal egyenetlenségeit nehezebb eltakarni.
Definíció. A gerébtok olyan tok, amelynek tokbordáján lépcsős ütközőél, geréb (ütközőfalc) fogadja az ajtólapot (ellenőrizendő: a hazai szakkönyvi definíció, pl. a falvastagságot átfogó változat). A sarkok illesztése lehet csapos vagy gérbe vágott (45°-os); a gér (a 45°-os sarokillesztés) nem azonos a gerebbel. A tokbordák és a szemöldök profilált élű; gérbe vágott sarkon a profilok a saroknál megtörnek és pontosan találkoznak.
Alkalmazás. Ez a leggyakoribb gyári tokszerkezet beltéri ajtókhoz. Utólag is beépíthető: a tokot a vakolat után a nyílásba helyezik, alátétekkel beállítják, rögzítik, majd takarólécekkel borítják. A gerébtok gyakran borítóléces tok kialakítású, vagyis a tokprofilhoz külön takaróléceket illesztenek.
Definíció. A hevedertok olyan tok, amelyet nem egyetlen vastag pallóból, hanem több, keskenyebb, laposabb elem – heveder – összeépítésével alakítanak ki. A hevederek a tokot két oldalról átfoghatják, és borítóléc-funkciót is elláthatnak.
Alkalmazás. Akkor használjuk, ha a fal egyenetlen, a falvastagság nem pontosan ismert, vagy ha a tokot utólag kell a falhoz igazítani. A hevedertoknál a takarólécek szélesebbek, ezért nagyobb falvastagság-különbséget is elfednek. Régebbi, vastag falú épületeknél gyakori.
Definíció. A pallótok teljes keresztmetszetű, vastag, tömör fából készült tokszerkezet. A tokbordák 40–50 mm tájékoztató vastagságúak, és a tok falvastagsága a falnyílás teljes mélységét egy darabban fedi. Sarkait csapozással, csavarozva vagy gérbe illesztve kötik.
Alkalmazás. Bejárati ajtókhoz, nagy igénybevételű, fokozottan igénybe vett ajtókhoz, ahol a tokra nagy erő hat, vagy ahol masszív, tömör megjelenést vár a megrendelő. A pallótok önmagában is takar, ezért nem feltétlenül kell külön takaróléc, de kétoldali borítással is készülhet.
Felújításnál a falnyílás ritkán pontos, ezért a gyakorlatban fontosak a rendezhető és a befogó tokszerkezetek.
Definíció. Az átfogó (borítóléces) tok olyan utólag beépíthető tok, amelynek széles takarólécei a fal két oldalán rálapolnak, vagyis a tokbordához kapcsolódó borítólécek „átfogják” a falat. Ezzel a falsík pontatlanságát, a kisebb eltéréseket eltakarják.
Definíció. Az állítható tok olyan tok, amelynek tokbordája és tokpallója külön elem. A tokborda a falhoz rögzíthető, majd a tokpallót állítócsavarokkal, ékekkel vagy műanyag távtartókkal pontosan beállítják. Így a tok belső nyílásmérete és a derékszöge a fal hibái ellenére is pontos marad.
Szabály. A faipari tokot a felmérés alapján, a falnyílás méretéből kiindulva kell méretezni. A tok külső szélessége oldalanként 10–15 mm-rel (összesen 20–30 mm-rel) kisebb a legkisebb falnyílás-szélességnél, hogy be lehessen tenni és alátétekkel be lehessen állítani (tájékoztató, ellenőrizendő: aktuális beépítési útmutató).
A tok beépítésénél a méretlánc:
ahol a falnyílás szélessége mm-ben, a tok külső szélessége mm-ben, a beépítési hézag mm-ben. A gyakorlatban a hézag tájékoztató értéke 10–15 mm (ellenőrizendő: a rögzítőhab és a gyártó előírása).
A tokbelső nyílás szélessége:
ahol a tokborda vastagsága a szélesség irányában. A tompa (falc nélküli) ajtólap szélessége a tokbelsőnél kisebb, hogy oldalanként 2–3 mm tájékoztató mozgási hézag maradjon: . Falcos ajtólapnál a lap szélessége a tok falcos nyílásához igazodik, és a lap falcos pereme oldalanként rátakar a tokra (ellenőrizendő: az ajtógyártói rendszer falcmérete).
Hasonlóan a magassági méretláncban a tok külső magasságát a falnyílás legkisebb magasságához kell igazítani, a padló és a szemöldök közötti magasság figyelembevételével. A belső ajtók alatt általában 8–12 mm hézagot hagyunk a padló fölött, hogy a padlóburkolat és a szellőzés is elférjen.
Összefüggés. A tok méretét mindig a falnyílásból, az ajtólapot a tok belső méretéből számoljuk, és a mozgási hézagot levonjuk. Ezt a méretláncot használjuk az Ajtólapok: vázkeretes, üreges és tömör; belső és bejárati ajtók és a Ablakok: rendeltetés, csoportosítás, méretmegadás és szerkezetek alfejezetben; a tok beépítését az Épületasztalos-ipari és kültéri termékek helyszíni beépítése alfejezet tárgyalja.
Az alfejezet tanulási célja, hogy a tokfajtákat metszetben meg tudd különböztetni. A rajzon egy gerébtok oldalirányú metszetét kell elképzelni a tokbordára merőlegesen, a falnyílásban.
Rajzleírás. A metszet bal oldalán a falazat sraffozva látszik, vastagsága 100 mm. Jobbra, a falazattól 10 mm hézaggal, a tokborda téglalap keresztmetszete: 30 mm × 70 mm. A tokborda belső, az ajtólap felé eső élén lépcsős ütközőfalc (geréb) van, tájékoztatóan 12 mm széles és 25 mm hosszú lépcsővel (ellenőrizendő: ajtógyártói rendszer). A becsukott, 39 mm vastag ajtólap ebbe a falcba ütközik, a falcba tömítőprofil kerül; falcos ajtólapnál a lap falca rátakar a tokra. Az ajtólap és a tokborda belső éle között 2 mm oldalhézag marad. A tokborda külső, falazathoz közeli oldalán 20 mm széles, 12 mm vastag takaróléc simul a falra; a takaróléc a tokbordához élben illeszkedik. A metszet alján a méretvonalak a falvastagságot (100), a tokborda vastagságát (30), az ütközőfalc méretét (12 × 25) és az ajtólap vastagságát (39) adják meg mm-ben; a méretvonalak a mm-et nem írják ki. A metszet felett az ajtólap nyitási irányát nyíl mutatja. Az anyagjelölésnél a falazatot vonalkázás, a faanyagot a hazai szakrajzi gyakorlat szerinti rostirány-jelölés, az ajtólapkeresztmetszetet belső szerkezeti sraffozás jelzi.
Az ábra négy tokfajtát hasonlít össze vízszintes metszetben, a falnyílás bal oldalán: a pallótok egy darabban fedi a falvastagságot, a hevedertok széles hevederei átfogják a falat, a gerébes (falcos) tok ütközőfalcába tömítés kerül, és a falcos ajtólap a tokra takar, az átfogó borítóléces tok állítható borítóléce a falsíkhoz igazodik. Közös adatok: falvastagság 100 mm, szerelési hézag 10 mm, tokborda 30 mm, ajtólap 39 mm.

A darabjegyzék az alábbi kidolgozott példában szerepel.
Adott: Egy 900 mm széles és 2100 mm magas falnyílásba gerébtokot építünk. A falvastagság 100 mm. A tokborda vastagsága 30 mm, szélessége a falvastagsághoz igazodik, és a takarólécek kétoldali szélessége 20–20 mm. A tok külső szélessége a nyíláshoz igazítva 900 − 2 · 10 = 880 mm (oldalanként 10 mm hézag). A tokborda belső éle után a tok belső szabad nyílása:
A tompa (falc nélküli) ajtólap szélessége 815 mm, mert oldalanként 2,5 mm mozgási hézagot veszünk.
Keresett: A tok alkatrészeinek jegyzéke kész és nyers méretekkel.
Megoldás. A tok sarkait csapozással vagy gérvágással (45°) illesztjük. A tokbordák hossza a tok külső magassága: 2100 − 10 = 2090 mm (10 mm felső hézag, a kész padlóra állítva); a küszöb nélküli belső ajtónál a tokborda a kész padlóig ér. A szemöldök külső hossza a tok külső szélessége: 880 mm. A takaróléceket a beépítés után méretre vágjuk, de a jegyzékbe nyers hosszal vesszük. A nyers méret 10–10 mm ráhagyást tartalmaz.
| Tétel | Megnevezés | Db | Anyag | Kész méret h × sz × v (mm) | Nyers méret h × sz × v (mm) | Szálirány / élzárás | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1 | Tokborda | 2 | fenyő, osztályozott | 2090 × 70 × 30 | 2100 × 72 × 31 | álló szál | profil, ütközőfalc belül |
| 2 | Szemöldök | 1 | fenyő, osztályozott | 880 × 70 × 30 | 890 × 72 × 31 | álló szál | profil, ütközőfalc belül |
| 3 | Takaróléc, oldalsó | 4 | fenyő, ujjazott vagy tömör | 2100 × 40 × 12 | 2110 × 42 × 13 | álló szál | két oldali, gérbe illesztve |
| 4 | Takaróléc, felső | 2 | fenyő, ujjazott vagy tömör | 920 × 40 × 12 | 930 × 42 × 13 | álló szál | a borítólécek gérbe illesztve |
| 5 | Tokrögzítő fül | 6 | acél, horganyzott | — | — | — | tájékoztató: 10 mm távtartóval |
Ellenőrzés. A tok külső szélessége 880 mm, a nyílás 900 mm, a hézag oldalanként 10 mm, ez a 10–15 mm-es tartományban van, a rögzítőfüleket és a habot a gyártó szerint kell kiválasztani (ellenőrizendő). A belső nyílás 820 mm, az ajtólap 815 mm, oldalanként 2,5 mm mozgási hézag. ∎
Szabvány. A falnyílások, nyílászárók és tokok méretbiztosítása az országos településrendezési és építési követelmények szerint (OTÉK – ellenőrizendő a hatályos szöveg) és az építési termékekre vonatkozó teljesítménynyilatkozati szabályok szerint történik. Az ajtótokokra, mint nyílászáró-szerkezetekre az MSZ EN 14351-1 alapján adhatnak teljesítménynyilatkozatot (a pontos szám és az alkalmazás ellenőrizendő). A faanyagú tokoknál a fűrészáru-osztályozást és a fanedvesség-tartományt a fűrészáru-szabványok tartalmazzák; a tűzgátló ajtók tokja minősített szerkezet, amelyet egyedi tanúsítás szerint kell beépíteni. A könyvben megadott hézag- és méretértékek tájékoztató jellegűek, a beépítés előtt a gyártói beépítési útmutatót kell ellenőrizni.
Figyelem. A tok méretét mindig több ponton, a legkisebb falnyílásméret alapján kell felvenni. Egyetlen mérésből nem szabad tokot gyártatni vagy rendelni.
A tok legyártása vagy szállítása után a beépítés előtt az alábbiakat ellenőrizzük:
Ha a belső nyílás vagy a derékszög nem felel meg, a beépítés nem segít: a hibás tokot vissza kell adni vagy javítani.
A tok szélességét a falnyílás legnagyobb méretéhez veszik
fel.
Ok: egyetlen mérésből dolgoznak, vagy a legnagyobb értéket
írják be.
Helyes gyakorlat: mindig a legkisebb falnyílásméretből
induljunk, és hagyjunk 10–15 mm beépítési hézagot.
A tokot nem alátéttel, hanem csak purhabbal
rögzítik.
Ok: gyorsaság, a hurkás hablelövés valójában nem tartja meg a
tokot és el is húzhatja.
Helyes gyakorlat: először fa vagy műanyag beállító ékekkel,
alátétekkel rögzítsük a tokot a megfelelő helyzetben, majd a gyártó
előírása szerint töltsük a hézagot.
A takaróléceket a tokhoz ragasztják, mielőtt a fal és a
tok közötti hézagot kellően tömítenék.
Ok: a hab vagy a tömítés még kidobja a takarólécet, vagy a
takaróléc nem simul a falra.
Helyes gyakorlat: a takaróléceket a hézag kitöltése és a hab
megkötése után, mechanikusan is rögzítsük.
A tokborda ütközőfalca karcos, vagy a falcban forgács,
fűrészpor marad.
Ok: a profilmarás vagy a szállítás során a tokot nem védik, a
falcban fűrészpor marad.
Helyes gyakorlat: beépítés előtt a falcot tisztítsuk, a
felületet védjük, az ajtólapot csak a zsanérok beállítása után illesszük
be.
Egy felújításnál a megrendelő régi, 910 mm széles ácstokot szeretett volna kicserélni. A falnyílás sarkaiban a vakolat 4–6 mm-rel kijjebb állt, a falvastagság 95 és 103 mm között változott. Az asztalos átfogó borítóléces gerébtokot választott. Először a nyílás minden sarkát bemérte, a tok külső szélességét a legkisebb mérethez igazította, a beépítési hézagot 12 mm-re vette. A tokot ékekkel és rögzítőfülekkel rögzítette, a hézagot purhabbal töltötte, majd a hab megkötése után a 40 mm széles takaróléceket rögzítette. Így a 8 mm-es falvastagság-különbséget a borítólécek eltakarták, az ajtólap a tokban pontosan állt. Tanulság: felújításnál nem a hagyományos, vakolás előtti ácstokot kell választani, hanem utólag beépíthető, borítóléces vagy állítható tokot.
1. feladat (A)
Nevezd meg a tok függőleges, felső vízszintes és alsó vízszintes
elemeit.
2. feladat (A)
Egy falnyílás szélessége legalább 900 mm. A tokborda vastagsága 30 mm.
Számítsd ki a tok maximális külső szélességét, ha 10 mm beépítési
hézagot akarunk oldalanként.
3. feladat (B)
Egy tok külső magassága 2000 mm. A szemöldök vastagsága 30 mm. Az
ajtólap felső mozgási hézaga 3 mm, az alsó mozgási hézaga 10 mm. Számold
ki az ajtólap maximális magasságát.
4. feladat (B)
Rajzold le szövegesen egy átfogó borítóléces tok vízszintes metszetét.
Nevezd meg a rétegeket belülről kifelé: ajtólap, ütközőfalc, tokborda,
hézag, falazat, takarólécek.
5. feladat (C)
Egy régi lakásban a falnyílás oldalai 3 mm-t eltérnek, a falvastagság
102 és 115 mm között változik. Válassz tokszerkezetet, és indokold a
választást a tok–fal kapcsolat és a takarólécek szempontjából.
6. feladat (D)
Készíts felmérési vázlatot egy képzeletbeli falnyílásról. Add meg a
szélességet, magasságot, falvastagságot legalább három ponton, és
számítsd ki a tok külső és belső méreteit, ha a tokborda vastagsága 28
mm, a beépítési hézag 10 mm, az ajtólap mozgási hézaga oldalanként 2,5
mm.
Önellenőrzés – válaszok
1. feladat megoldása (A)
A tok függőleges eleme a tokborda, a felső vízszintes a
szemöldök, az alsó vízszintes a küszöb
(belső ajtónál gyakran hiányzik, csak tokalj vagy tokváll van).
2. feladat megoldása (A)
Adott:
,
.
A tok külső szélessége:
3. feladat megoldása (B)
Adott: tok külső magassága
,
szemöldökvastagság
,
felső mozgási hézag
,
alsó mozgási hézag
.
Az ajtólap maximális magassága:
4. feladat megoldása (B)
Vízszintes metszetben belülről kifelé: a becsukott ajtólap a tokborda
ütközőfalcába ütközik; a tokborda 30 mm vastag; a tokborda külső oldala
és a falazat között 10 mm beépítési hézag; a falazat 100 mm; a fal két
oldalán 20 mm széles takarólécek simulnak. A tokborda a borítóléccel
együtt a falat „U” alakban körbefogja, így a tok két oldalról átfogja a
falat.
5. feladat megoldása (C)
A legjobb választás az átfogó borítóléces tok, esetleg
állítható tokpallóval. Az oldalanként 3 mm-es nyíláspontatlanságot a
10–15 mm beépítési hézag kiegyenlíti; a 13 mm-es
falvastagság-különbséget a széles, 40–60 mm-es takarólécek eltakarják.
Az állítható tok azért előnyös, mert a tokborda és a tokpalló közötti
távtartókkal a tok belső nyílása pontosan beállítható.
6. feladat megoldása (D)
Példaválasztás: a falnyílás szélessége három ponton: 902, 905, 900 mm; a
legkisebb 900 mm. A magasság: 2010, 2012, 2008 mm; a legkisebb 2008 mm.
A falvastagság: 100, 102, 101 mm. A tok külső szélessége:
A tok belső szélessége:
Az ajtólap szélessége:
A vázlaton a falnyílás méreteit mindig három ponton jegyezzük fel, és a legkisebb méretet használjuk.
Az ajtótok a falnyílás és az ajtólap közötti keretszerkezet, amelyet a falhoz rögzítenek, és amely az ajtólapot hordozza. A tok függőleges eleme a tokborda, felső vízszintes eleme a szemöldök, alsó eleme a küszöb, ha van. Megkülönböztetjük az ácstokot, gerébtokot, hevedertokot, pallótokot, valamint az utólag beépíthető átfogó borítóléces és állítható tokszerkezeteket. A gerébtok tokbordáján lépcsős ütközőél (geréb) fogadja az ajtólapot, a sarkok csapos vagy gérbe vágott (45°-os) illesztésűek; a hevedertok keskenyebb elemekből épül; a pallótok teljes keresztmetszetű, tömör. A tok és a fal között 10–15 mm beépítési hézagot kell hagyni, és takarólécekkel kell eltakarni a csatlakozást. A méretlánc: a tok külső szélessége a legkisebb falnyílásméret mínusz kétszer a hézag; a tok belső szélességéből az ajtólapot a mozgási hézag levonásával kapjuk. Ezt a tokszerkezeti alapot használjuk az Ajtólapok: vázkeretes, üreges és tömör; belső és bejárati ajtók gyártási rajzainál és a Ablakok: rendeltetés, csoportosítás, méretmegadás és szerkezetek műveleteinél; a beépítést az Épületasztalos-ipari és kültéri termékek helyszíni beépítése alfejezet tárgyalja.
Forrástípusok: az OTÉK és a nyílászárókra vonatkozó építési termék szabályozás (ellenőrizendő a hatályos jogszabály), az MSZ EN 14351-1 és a kapcsolódó beépítési szabványok (a pontos számok ellenőrizendők), gyártói beépítési útmutatók, hazai épületasztalos szakkönyvek. A megadott hézag- és méretértékek, fanedvesség- és nyers méretek tájékoztató jellegűek; a beépítés előtt a hatályos követelményeket és a gyártói adatlapokat ellenőrizni kell. A tűzgátló ajtók tokja minősített szerkezet, ennek kialakítását ez a könyv nem tárgyalja.