Egy megrendelő felújítja a házát, és új fa ablakokat szeretne. A műhelyben nem elég annyit tudni, hogy „ablak”: pontosan kell látnod, milyen tok és szárny illik a falnyílásba, hogyan nyílik, hol vannak a tömítések, és miért nem folyik be az esővíz. Ha az asztalos rossz szerkezetet, méretet vagy fafajt választ, az ablak huzatos lesz, beázik, bepárásodik, és a vevő jogosan reklamál.
Képzelj el egy utcai szobaablakot. Kívülről az üveg és a keret látszik, belülről a kilincs és a vasalat. Ha kinyitod, két fő elem mozdulhat:
A kettő találkozásánál kell a jó záródás, a víz elvezetése és a hőszigetelés. Az alábbiakban végigmegyünk az ablakok rendeltetésén, csoportosításán, méretein, szerkezetein és a legfontosabb teljesítményjellemzőkön.
Definíció. Az ablak olyan épületszerkezeti elem, amely a külső vagy belső tér határoló nyílásában helyezkedik el. Elsődleges feladata a természetes fény beengedése, a levegő szabályozott cseréje és a kilátás biztosítása, valamint az időjárási hatásoktól (csapóeső, szél, hideg, meleg, zaj) való védelem.
A faipari gyakorlatban az ablakot többféleképpen csoportosíthatjuk:

A rajzi nyitásjelölésben a háromszög csúcsa a pánt, illetve a forgástengely oldala felé mutat; a folytonos vonal a befelé, a szaggatott a kifelé nyíló szárnyat jelöli (szemléltető; ellenőrizendő: MSZ EN ISO 7519 és a hazai szakrajzi gyakorlat).
A hagyományos faablakok a tok és a szárny kapcsolatában különböznek:
Az ablak méretét a műhelyben mindig a falnyílás és a megrendelői igény alapján kell értelmezni. A rajzon az ablak mérete a tok külső mérete. A falnyílás és a tok külső mérete közé szerelési hézagot kell hagyni: ez általában 10–20 mm oldalanként (ellenőrizendő a beépítési utasításban). A rést purhabbal vagy tömítőszalaggal zárjuk.
Példa. Ha a falnyílás szélessége 1200 mm, és oldalanként 10 mm hézagot hagyunk, a tok külső szélessége . A tok külső magassága hasonlóan adódik: például 1500 mm nyílásnál .
Szabály. A szabásjegyzéken és a műszaki rajzon az ablak tokjának külső méretét mm-ben adjuk meg szélesség × magasság sorrendben. A rajzon a mm-t nem írjuk ki. Mindig tüntesd fel a szerkezeti típust is, például: Ablak, 1180 × 1480, hőszigetelő üvegezésű, bukó-nyíló, 78 mm-es fenyő, háromrétegű üveggel.
Egyrétegű gerébtokos ablak
Ez a legrégibb, mára csak műhelygyakorlatban vagy régi épületek felújításánál fontos típus. A tok a falba csatlakozik, és a szárnyba egyetlen réteg üveget helyeznek. A tok és a szárny találkozásánál az ütköző lépcsős falc adja a záródást. A szerkezet egyszerű, de:
A felújításnál gyakran megtartják a tokot, de a szárnyat új, hőszigetelő üvegezésűre cserélik, ha a mélység engedi.
Kapcsolt gerébtokos ablak
A hagyományos „dupla” ablak. Egy közös tokban két párhuzamos szárny helyezkedik el:
A két szárnyat kapcsolóvassal lehet egymáshoz kötni, így együtt nyílnak; a kapcsolóvas nélkül a belső szárnyat külön is ki lehet nyitni. A szárnyak közötti légréteg adja a hő- és hangszigetelést. Előnyei:
Hátrányai:
Továbbvitt eredmény. A gerébtokos szerkezetek itt megismert tok–szárny kapcsolatát az üvegezési és beépítési gyakorlatban (Üvegezés, üvegfajták és fém-fa (kombinált) nyílászárók) újra elővesszük, mert a megfelelő üvegtávolság és a vízelvezető furatok helye ezeken a metszeteken alapul.
Az egyesített szárnyú ablak a panelkorszak elterjedt típusa. Nevét onnan kapta, hogy a külső és a belső szárnyat egyetlen szárnyszerkezetté egyesítik: két összecsavarozott szárnykeret, köztük légréteg, egyetlen tokban. A tokba így egy szárnyegység illeszkedik, amely nyíló vagy bukó-nyíló vasalattal szerelhető. A mai, zárt üvegtesttel készülő típust a következő szakasz (hőszigetelő üvegezésű ablak) tárgyalja.
Jellemzői:
Műhelyi gyakorlat. Az egyesített szárnyú ablaknál a szárnytengelyes vasalat illesztését, a tömítőhornyok és a vízelvezető nyílások marását pontosan a vezérlő rajz szerint végezd. A méreteltérés legfeljebb 0,5 mm lehet a vasalat furatainál (tájékoztató), különben a szárny lóg vagy szorul.
A mai faablakok többsége hőszigetelő üvegezésű. Az üveg nem egyetlen sík, hanem üvegszerkezet (kettő vagy három rétegű üvegtest), amelyet a széleken távtartó és nedvességmegkötő anyag zár le. A szelvényes ablak faprofilját a vastagabb üveghez és a háromlépcsős tömítéshez méretezik.
Szerkezeti felépítés
A hőszigetelő üvegezésű faablak tok–szárny csomópontjában kívülről befelé haladva a fő elemek:
Tok- és szárnyvastagság
A gyakori vastagság 68–78 mm (tájékoztató, ellenőrizendő: a pontos termékcsalád profilja). Minél vastagabb a profil, annál jobb a hőszigetelés, és annál nagyobb üvegvastagság fér bele. A 78 mm-es profilhoz jellemzően 36–44 mm-es háromrétegű üvegezés illik (pl. 4–14–4–14–4 = 40 mm); a 48 mm-es üveghez 88–92 mm-es profil szokásos (ellenőrizendő: profilrendszer és üveggyártó adatlapja). A szelvényen belül üvegléc rögzíti az üveget, és tömítőprofilok zárják a hézagokat.
Vízvetők
A vízvető (más néven vízorr vagy csepegtető) a szárny alsó élére szerelt, kívülről ferde, kiálló elem. Feladata, hogy az üvegen lefolyó esővíz ne a tok és a szárny közötti résbe jusson, hanem a homlokzaton csöpögjön le. Faablakoknál ez lehet:
Tömítések
A tömítéseket a tokba vagy a szárnyba mart horonyba kell beilleszteni. Anyaguk általában EPDM vagy más időjárásálló gumiprofil. A sarokcsatlakozásnál a tömítéseket szerelésnél rögzítjük, nem ragasztjuk meg, hogy hőmozgáskor dolgozni tudjanak. A tömítés cserélhető legyen.
Ablakfa: ragasztott, toldott szelvény
A mai minőségi ablakgyártás ragasztott, ujjazott szelvényt használ; az ablakfa fafajait, a nedvességi követelményt (12–15%, ellenőrizendő: a gyártói előírás szerint) és az előnyöket lásd lejjebb, az „Az ablakfa és a ragasztott szelvény” szakaszban.
Az alábbiakban pontosan leírjuk a rajzot, amelyet a műhelyben el kell tudnod készíteni.
Szöveges rajzleírás
Készíts vízszintes metszetet a tok egyik oldali oszlopán és a szárny oldalán keresztül. A metszet nézete felülről nézve, a szárny csukott állapotában. A rajz 1:1 léptékű csomóponti rajz, vagy 1:2 kicsinyítésben.
A rajzon a faanyagot a szabványos metszetjelöléssel sraffozzuk, a tömítéseket feketével tömörre színezve, az üvegezést vékony párhuzamos vonalkázással. A méreteket mm-ben, zárójel nélkül kell feltüntetni.

Az ábra egységesített tanulási méretekkel készült: tok és szárny 78 × 80 mm, háromrétegű üveg 4–14–4–14–4 = 40 mm, üvegléc 18 × 18 mm (ellenőrizendő: profilrendszer és üveggyártó adatlapja). Kívülről befelé haladva a tömítési síkok sorrendje: külső tömítés, vízelvezető kamra, középső tömítés, belső (párazáró) tömítés. Az interaktív változatban a tömítések, a vízút és a hőhíd-érzékeny helyek külön kiemelhetők.
Definíció. A hőátbocsátási tényező ( érték) megmutatja, hogy 1 négyzetméter szerkezeten 1 kelvin hőmérséklet-különbség hatására másodpercenként mennyi hő távozik. Mértékegysége: . Minél kisebb az érték, annál jobb a hőszigetelés.
Az egész ablak hőátbocsátási tényezőjét -vel jelöljük, és az üveg (), a tok () és a szegélyhatás () együtteséből kell számítani. A régi egyrétegű ablak értéke – körüli; a korszerű háromrétegű, 78 mm-es faablaké – (tájékoztató, ellenőrizendő: termékre vonatkozó nyilatkozat).
Összefüggés. Az ablak teljes hőátbocsátási tényezője az alábbi képlettel számítható (egyszerűsített, tájékoztató elv):
ahol:
Példa (kidolgozott számítás).
Adott egy 1180 × 1480 mm külméretű, háromrétegű üvegezésű faablak.
Teljes (külméret szerinti) felülete
.
Az üvegezés látható felülete
,
a tok és szárny felülete
,
az üvegszél hossza
.
Az
mindig az ablak teljes felülete. Tegyük fel, hogy:
Kiszámítjuk a teljes ablak hőátbocsátási tényezőjét.
A számláló:
Összegük: .
A nevező: .
Eredmény:
Tehát a választott szerkezet kiváló hőszigetelésű.
A légzárás az ablak azon képessége, hogy csukott állapotban mennyi levegőt enged át a szerkezeti hézagokon. A légáteresztés a huzatosság mellett a hőveszteséget is növeli. A légzárási osztályt szabványos vizsgálattal határozzák meg (jelölve: MSZ EN 12207 szerint). A jobb ablakok a legmagasabb osztályba tartoznak; ezt a gyártói nyilatkozatban vagy CE-jelölésen tüntetik fel.
A hőszigetelő üvegezésű, háromlépcsős tömítésű ablakoknál a tömítések:
A csapóeső-állóság azt fejezi ki, hogy az ablak milyen szélsebességgel kísért esőben nem engedi be a vizet. A vizsgálati osztályt szabvány szerint jelölik (jelölve: MSZ EN 12208 szerint). Az ablakoknál a tok alsó élében vízelvezető és nyomáskiegyenlítő furatokat kell készíteni, hogy a külső légnyomás és a belső légnyomás kiegyenlítődjön, nehogy a szél benyomja a vizet a tömítésen.
Szabvány.
Az ablakok hőátbocsátását, légzárását, csapóeső-állóságát és
szilárdságát európai szabványok rögzítik. A vizsgálati módszerek: MSZ EN
12207 (légzárás), MSZ EN 12208 (csapóeső), MSZ EN 12210 (szélteher), MSZ
EN ISO 10077 (hőátbocsátás), MSZ EN 14351-1 (nyílászárók
teljesítménynyilatkozata). A pontos osztályok és a hatályos értékek
ellenőrizendők a mindenkori szabvány szerint. Faipari
gépekkel történő gyártásnál a nyílászárókra vonatkozó beépítési és
teljesítményszabványok betartása a gyártó feladata.
A ragasztott, ujjazott szelvény a mai minőségi faablakgyártás alapja. A faanyag nedvességváltozása miatt keletkező vetemedés és repedés csökkentésére a fát rövid, hibamentes darabokra vágják, majd hosszabbító toldással ujjazva toldják, és lapragasztással a szelvény vastagságát alakítják ki.
Ablakgyártáshoz használható fafajok:
A ragasztott szelvény vízálló ragasztót igényel, mert kültéren csapóeső és magas pára is érheti. A D3 vagy D4 kötési osztályú ragasztókkal készült szerkezetek felelnek meg nyílászárókhoz (jelölve: MSZ EN 204 szerint; a pontos vízállósági osztály a felhasználási helytől függ).
Technológiai lap.
Cél. Hőszigetelő üvegezésű, 78 mm vastag fenyő ablak tok- és szárnyszelvényeinek előkészítése és válogatása.
Anyagok. Ragasztott, ujjazott vörösfenyő vagy erdei fenyő szelvény, faméret legalább 80 × 90 mm a 78 × 80 mm-es tok kialakításához. Belső tömítőhoronyhoz EPDM profil, üvegező léc 18 × 18 mm, háromrétegű üvegszerkezet 40 mm (4–14–4–14–4; ellenőrizendő: profilrendszer és üveggyártó adatlapja).
Gépek és szerszámok. Asztalos körfűrész, egyengető és vastagsági gyalu, asztalos marógép, hosszlyukfúró, csapozó marógép, kézi felsőmaró, derékszögelő, tolómérő, szalagcsiszoló.
Gépbiztonság.
A művelet betanított, felügyelt tanulónak szól; védőberendezés nélkül,
egyedül, fáradtan ne végezd. A marógépnél mindig használd a védőbúrát, a
körfűrésznél a hasíték éket és a tolófát. Viselj légzésvédőt, mert a
fenyőpor belélegezve egészségkárosító lehet. Indítás előtt ellenőrizd: a
szerszám éle ép, rögzítése biztos, az elszívás be van kapcsolva, a
munkadarabon nincs szeg, laza göcs vagy repedés.
Számozott lépések:
A kész szerkezetet az alábbiak szerint ellenőrizd:
Ha a méret eltér, a gyártásba vissza kell küldeni a darabot, mert a vasalat és a beépítés szempontjából az 1 mm-nél nagyobb eltérés már beépítési hibát okozhat.
1. hiba: Az ablak bepárásodik a szobában.
Ok: az egyrétegű üvegezésnél az üveg belső felületi
hőmérséklete túl alacsony, vagy a belső tömítés nem zár, és a pára a
tokba jut.
Helyes gyakorlat: korszerű, hőszigetelő üvegezésű ablakot és
belső oldalon párazáró tömítést alkalmazz.
2. hiba: Az esővíz befolyt a párkányra. Ok:
hiányzik a vízvető, vagy a tok alsó élében nincs vízelvezető horony, és
a nyomáskiegyenlítő furat eldugult.
Helyes gyakorlat: a szárny alsó élére szerelj vízvetőt, a tokba
marj vízelvezető hornyot, és tartsd tisztán a furatokat.
3. hiba: Az ablak szorul, vagy nem zár rendesen.
Ok: a szárny és a tok mérete eltér a rajztól, a vasalat furatai
pontatlanok, vagy a száradás miatt a ragasztott szelvény
csavarodott.
Helyes gyakorlat: a méreteket a rajz szerint 0,5 mm tűréssel
kell tartani, a ragasztott szelvényt a gyártó utasítása szerint kell
tárolni, kerüld a magas páratartalmú, fúvott szárítást.
4. hiba: Huzat a csukott ablaknál. Ok:
hiányzik a közép- vagy belső tömítés, a sarokban a tömítés rövid, vagy a
szárny nincs eléggé rászorítva a tokra.
Helyes gyakorlat: háromlépcsős tömítést építs be, a sarokba
hajtott tömítést ne feszítsd, a vasalat záróerejét állítsd a gyártói
előírás szerint.
Egy panellakás felújításakor a vevő 1200 × 1400 mm falnyílásra kért új, bukó-nyíló faablakot. Az asztalos a helyszínen mér, és a tok külméretét 1180 × 1380 mm-re készíti, mert a szerelési hézagot 10 mm-re tervezi. A műhelyben 78 mm vastag ragasztott vörösfenyő szelvényből legyártja a tokot és a szárnyt. A szárnyba háromrétegű, 40 mm vastag üvegszerkezetet helyez. A beépítésnél a tok alsó éle alá párkánylemezt tesz, és a tokba fúrt nyomáskiegyenlítőket kívülről takarja.
A próbaüzem során a vevő nem érez huzatot, az üveg nem párásodik. Egy heves zivatar után a belső párkány száraz. A légzárást kézi füstceruzával ellenőrzik: a tömítéseknél a füst nem tér el, tehát a zárás jó.
Tanulság: a jó ablak nem egyetlen vastag fa, hanem a tok, szárny, üveg, tömítés és vízelvezetés pontos együttműködése.
1. feladat (A). Sorold fel az ablakok nyitásmód szerinti csoportjait, és mindegyikhez írj egy rövid példát a felhasználásra.
2. feladat (A). Egy falnyílás mérete 1800 × 1500 mm. Minden oldalon 12 mm szerelési hézagot hagyva számítsd ki a tok külső szélességét és magasságát.
3. feladat (B). Rajzold le szövegesen egy hőszigetelő üvegezésű faablak tok–szárny csomópontját, és nevezd meg a tömítések szerepét.
4. feladat (B). Számítsd ki az ablak értékét, ha , , , , , .
5. feladat (C). Milyen hibát okozhat, ha a tok alsó élében elfelejtik a nyomáskiegyenlítő furatokat? Mi a fizikai magyarázata?
6. feladat (D). Tervezz meg egy 900 × 1200 mm külméretű, bukó-nyíló fenyő ablakot. Írd le a szabásjegyzékben a tok, a szárny, az üvegléc és a tömítés méreteit, és jelöld a vasalat helyét.
Önellenőrzés – válaszok
1. feladat (A). Fix (nem nyíló, pl. kirakat), nyíló (oldalra nyíló, hálószoba), bukó-nyíló (lakószobák, modern), toló (térelválasztó), forgó (irodaház).
2. feladat (A). Szélesség: . Magasság: .
3. feladat (B). Vízszintes metszet: tok külső oldalán tömítés, majd középső tömítés, hőszigetelő üveg, belső tömítés, belső üvegléc. A tömítések szerepe: külső – csapóeső és szél ellen; középső – légzárás; belső – párazárás.
4. feladat (B). .
5. feladat (C). Csapóeső-állóság csökken, víz bejuthat. A furatok kiegyenlítik a nyomást a tok belső kamrája és a külső levegő között; ha nincsenek, a szél a tömítésen át benyomhatja a vizet.
6. feladat (D). Pl. tok: 2 db 900 mm és 2 db 1200 mm hosszú, 78×80 mm szelvény (külméret 900 × 1200; tok belső méret 740 × 1040 mm); szárny: 78×80 mm szelvény, külméret kb. 758 × 1058 mm (tok belső méret + 2 × 9 mm: 12 mm átfedés mínusz 3 mm hézag oldalanként; ellenőrizendő: profilrendszer); üvegléc: 4 db 18×18 mm, sarokra gérbe vágva; tömítés: három körbefutó sor, soronként kb. 2·(900 + 1200) = 4200 mm, összesen kb. 3 × 4,2 m = 12,6 m + 5 % ráhagyás ≈ 13,2 m. Kilincs: a szárny alsó élétől mérve a szárnymagasság felénél, kb. 530 mm-nél (ellenőrizendő: vasalatgyártó).
Az ablak a fény, levegő és kilátás szerkezete, egyben a legfontosabb hő- és időjárásvédő elem. A szerkezetet a tok és a szárny kapcsolata határozza meg; a hagyományos gerébtokos ablakoktól a korszerű, hőszigetelő üvegezésű, háromlépcsős tömítésű, ragasztott, ujjazott szelvényű ablakokig jutunk. A hőátbocsátási tényezőt jelöli, és az üveg, a tok és a szegélyhatás együtteséből számítható; minél kisebb, annál jobb. A jó ablakhoz elengedhetetlen a vízvető, a nyomáskiegyenlítő furatok és a tömítések pontos beépítése. A gyártáshoz mindig a méretmegadás szabályait, a megrendelői igényt és a hatályos szabványokban megadott teljesítményosztályokat kell figyelembe venni.