39.1 Ablakok: rendeltetés, csoportosítás, méretmegadás és szerkezetek

39.1.1 Miért kell ismerned az ablakszerkezeteket?

Egy megrendelő felújítja a házát, és új fa ablakokat szeretne. A műhelyben nem elég annyit tudni, hogy „ablak”: pontosan kell látnod, milyen tok és szárny illik a falnyílásba, hogyan nyílik, hol vannak a tömítések, és miért nem folyik be az esővíz. Ha az asztalos rossz szerkezetet, méretet vagy fafajt választ, az ablak huzatos lesz, beázik, bepárásodik, és a vevő jogosan reklamál.

39.1.2 Szemléletes kép: a hétköznapi ablak részei

Képzelj el egy utcai szobaablakot. Kívülről az üveg és a keret látszik, belülről a kilincs és a vasalat. Ha kinyitod, két fő elem mozdulhat:

A kettő találkozásánál kell a jó záródás, a víz elvezetése és a hőszigetelés. Az alábbiakban végigmegyünk az ablakok rendeltetésén, csoportosításán, méretein, szerkezetein és a legfontosabb teljesítményjellemzőkön.

39.1.3 Az ablak rendeltetése és csoportosítása

Definíció. Az ablak olyan épületszerkezeti elem, amely a külső vagy belső tér határoló nyílásában helyezkedik el. Elsődleges feladata a természetes fény beengedése, a levegő szabályozott cseréje és a kilátás biztosítása, valamint az időjárási hatásoktól (csapóeső, szél, hideg, meleg, zaj) való védelem.

A faipari gyakorlatban az ablakot többféleképpen csoportosíthatjuk:

39.1.3.1 Csoportosítás nyitásmód szerint

Statikus változat (mint a PDF-ben)Ablakok nyitásmódjai belső nézetben, tengelyük és rajzi nyitásjelölésük.
Ablakok nyitásmódjai belső nézetben: a tengely (pontvonal), a nyitott szárny helyzete (szaggatott) és alatta a rajzi nyitásjelölés

A rajzi nyitásjelölésben a háromszög csúcsa a pánt, illetve a forgástengely oldala felé mutat; a folytonos vonal a befelé, a szaggatott a kifelé nyíló szárnyat jelöli (szemléltető; ellenőrizendő: MSZ EN ISO 7519 és a hazai szakrajzi gyakorlat).

39.1.3.2 Csoportosítás szárnyszám szerint

39.1.3.3 Csoportosítás a szerkezeti kialakítás szerint

A hagyományos faablakok a tok és a szárny kapcsolatában különböznek:

39.1.4 Méretmegadás

Az ablak méretét a műhelyben mindig a falnyílás és a megrendelői igény alapján kell értelmezni. A rajzon az ablak mérete a tok külső mérete. A falnyílás és a tok külső mérete közé szerelési hézagot kell hagyni: ez általában 10–20 mm oldalanként (ellenőrizendő a beépítési utasításban). A rést purhabbal vagy tömítőszalaggal zárjuk.

Példa. Ha a falnyílás szélessége 1200 mm, és oldalanként 10 mm hézagot hagyunk, a tok külső szélessége 1200−2⋅10=1180mm1200 - 2 \cdot 10 = 1180\,\text{mm}. A tok külső magassága hasonlóan adódik: például 1500 mm nyílásnál 1500−2⋅10=1480mm1500 - 2 \cdot 10 = 1480\,\text{mm}.

Szabály. A szabásjegyzéken és a műszaki rajzon az ablak tokjának külső méretét mm-ben adjuk meg szélesség × magasság sorrendben. A rajzon a mm-t nem írjuk ki. Mindig tüntesd fel a szerkezeti típust is, például: Ablak, 1180 × 1480, hőszigetelő üvegezésű, bukó-nyíló, 78 mm-es fenyő, háromrétegű üveggel.

39.1.5 Egyrétegű és kapcsolt gerébtokos ablak

Egyrétegű gerébtokos ablak

Ez a legrégibb, mára csak műhelygyakorlatban vagy régi épületek felújításánál fontos típus. A tok a falba csatlakozik, és a szárnyba egyetlen réteg üveget helyeznek. A tok és a szárny találkozásánál az ütköző lépcsős falc adja a záródást. A szerkezet egyszerű, de:

A felújításnál gyakran megtartják a tokot, de a szárnyat új, hőszigetelő üvegezésűre cserélik, ha a mélység engedi.

Kapcsolt gerébtokos ablak

A hagyományos „dupla” ablak. Egy közös tokban két párhuzamos szárny helyezkedik el:

A két szárnyat kapcsolóvassal lehet egymáshoz kötni, így együtt nyílnak; a kapcsolóvas nélkül a belső szárnyat külön is ki lehet nyitni. A szárnyak közötti légréteg adja a hő- és hangszigetelést. Előnyei:

Hátrányai:

Továbbvitt eredmény. A gerébtokos szerkezetek itt megismert tok–szárny kapcsolatát az üvegezési és beépítési gyakorlatban (Üvegezés, üvegfajták és fém-fa (kombinált) nyílászárók) újra elővesszük, mert a megfelelő üvegtávolság és a vízelvezető furatok helye ezeken a metszeteken alapul.

39.1.6 Egyesített szárnyú ablak

Az egyesített szárnyú ablak a panelkorszak elterjedt típusa. Nevét onnan kapta, hogy a külső és a belső szárnyat egyetlen szárnyszerkezetté egyesítik: két összecsavarozott szárnykeret, köztük légréteg, egyetlen tokban. A tokba így egy szárnyegység illeszkedik, amely nyíló vagy bukó-nyíló vasalattal szerelhető. A mai, zárt üvegtesttel készülő típust a következő szakasz (hőszigetelő üvegezésű ablak) tárgyalja.

Jellemzői:

Műhelyi gyakorlat. Az egyesített szárnyú ablaknál a szárnytengelyes vasalat illesztését, a tömítőhornyok és a vízelvezető nyílások marását pontosan a vezérlő rajz szerint végezd. A méreteltérés legfeljebb 0,5 mm lehet a vasalat furatainál (tájékoztató), különben a szárny lóg vagy szorul.

39.1.7 Hőszigetelő üvegezésű (szelvényes) ablakok

A mai faablakok többsége hőszigetelő üvegezésű. Az üveg nem egyetlen sík, hanem üvegszerkezet (kettő vagy három rétegű üvegtest), amelyet a széleken távtartó és nedvességmegkötő anyag zár le. A szelvényes ablak faprofilját a vastagabb üveghez és a háromlépcsős tömítéshez méretezik.

Szerkezeti felépítés

A hőszigetelő üvegezésű faablak tok–szárny csomópontjában kívülről befelé haladva a fő elemek:

  1. Külső tömítés – a tok és a szárny között, a csapóeső és a szél ellen.
  2. Tok külső része – a víz elvezetésére szolgáló lejtéssel.
  3. Központi (köztes) tömítés – a vízelvezető kamra után a szélnyomás csökkentésére.
  4. Hőszigetelő üvegezés – az üvegszerkezet.
  5. Belső tömítés – a párazáró szint a beltér felől.
  6. Szárny és tok belső része – a vasalatot és az üvegező lécet fogadja.

Tok- és szárnyvastagság

A gyakori vastagság 68–78 mm (tájékoztató, ellenőrizendő: a pontos termékcsalád profilja). Minél vastagabb a profil, annál jobb a hőszigetelés, és annál nagyobb üvegvastagság fér bele. A 78 mm-es profilhoz jellemzően 36–44 mm-es háromrétegű üvegezés illik (pl. 4–14–4–14–4 = 40 mm); a 48 mm-es üveghez 88–92 mm-es profil szokásos (ellenőrizendő: profilrendszer és üveggyártó adatlapja). A szelvényen belül üvegléc rögzíti az üveget, és tömítőprofilok zárják a hézagokat.

Vízvetők

A vízvető (más néven vízorr vagy csepegtető) a szárny alsó élére szerelt, kívülről ferde, kiálló elem. Feladata, hogy az üvegen lefolyó esővíz ne a tok és a szárny közötti résbe jusson, hanem a homlokzaton csöpögjön le. Faablakoknál ez lehet:

Tömítések

A tömítéseket a tokba vagy a szárnyba mart horonyba kell beilleszteni. Anyaguk általában EPDM vagy más időjárásálló gumiprofil. A sarokcsatlakozásnál a tömítéseket szerelésnél rögzítjük, nem ragasztjuk meg, hogy hőmozgáskor dolgozni tudjanak. A tömítés cserélhető legyen.

Ablakfa: ragasztott, toldott szelvény

A mai minőségi ablakgyártás ragasztott, ujjazott szelvényt használ; az ablakfa fafajait, a nedvességi követelményt (12–15%, ellenőrizendő: a gyártói előírás szerint) és az előnyöket lásd lejjebb, az „Az ablakfa és a ragasztott szelvény” szakaszban.


39.1.8 A tok–szárny csomópont rajza (hőszigetelő üvegezésű faablak)

Az alábbiakban pontosan leírjuk a rajzot, amelyet a műhelyben el kell tudnod készíteni.

Szöveges rajzleírás

Készíts vízszintes metszetet a tok egyik oldali oszlopán és a szárny oldalán keresztül. A metszet nézete felülről nézve, a szárny csukott állapotában. A rajz 1:1 léptékű csomóponti rajz, vagy 1:2 kicsinyítésben.

A rajzon a faanyagot a szabványos metszetjelöléssel sraffozzuk, a tömítéseket feketével tömörre színezve, az üvegezést vékony párhuzamos vonalkázással. A méreteket mm-ben, zárójel nélkül kell feltüntetni.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Hőszigetelő üvegezésű faablak vízszintes metszete a tok és a szárny csomópontján, rajta a háromrétegű üvegszerkezet, a három tömítőprofil és az üvegléc.
Hőszigetelő üvegezésű faablak oldalsó tok–szárny csomópontja vízszintes metszetben (sematikus): 1 tok, 2 szárny, 3 üvegléc, 4–6 külső, középső és belső tömítés, 7 háromrétegű üveg, 8 üvegtömítés, 9 vízelvezető/nyomáskiegyenlítő kamra

Az ábra egységesített tanulási méretekkel készült: tok és szárny 78 × 80 mm, háromrétegű üveg 4–14–4–14–4 = 40 mm, üvegléc 18 × 18 mm (ellenőrizendő: profilrendszer és üveggyártó adatlapja). Kívülről befelé haladva a tömítési síkok sorrendje: külső tömítés, vízelvezető kamra, középső tömítés, belső (párazáró) tömítés. Az interaktív változatban a tömítések, a vízút és a hőhíd-érzékeny helyek külön kiemelhetők.

39.1.9 Hőátbocsátási tényező, légzárás, csapóeső-állóság

Definíció. A hőátbocsátási tényező (UU érték) megmutatja, hogy 1 négyzetméter szerkezeten 1 kelvin hőmérséklet-különbség hatására másodpercenként mennyi hő távozik. Mértékegysége: W/(m2K)\text{W/(m}^2\text{K)}. Minél kisebb az érték, annál jobb a hőszigetelés.

Az egész ablak hőátbocsátási tényezőjét UwU_w-vel jelöljük, és az üveg (UgU_g), a tok (UfU_f) és a szegélyhatás (Ψ\Psi) együtteséből kell számítani. A régi egyrétegű ablak UwU_w értéke 5,05{,}0–6,0W/(m2K)6{,}0\,\text{W/(m}^2\text{K)} körüli; a korszerű háromrétegű, 78 mm-es faablaké 0,80{,}8–1,0W/(m2K)1{,}0\,\text{W/(m}^2\text{K)} (tájékoztató, ellenőrizendő: termékre vonatkozó nyilatkozat).

Összefüggés. Az ablak teljes hőátbocsátási tényezője az alábbi képlettel számítható (egyszerűsített, tájékoztató elv):

Uw=AgUg+AfUf+lgΨgAg+AfU_w = \frac{A_g U_g + A_f U_f + l_g \Psi_g}{A_g + A_f}

ahol:

Példa (kidolgozott számítás).
Adott egy 1180 × 1480 mm külméretű, háromrétegű üvegezésű faablak. Teljes (külméret szerinti) felülete 1,18⋅1,48=1,746m21{,}18 \cdot 1{,}48 = 1{,}746\,\text{m}^2. Az üvegezés látható felülete Ag=1,20m2A_g = 1{,}20\,\text{m}^2, a tok és szárny felülete Af=1,746−1,20=0,546m2A_f = 1{,}746 - 1{,}20 = 0{,}546\,\text{m}^2, az üvegszél hossza 4,60m4{,}60\,\text{m}. Az Ag+AfA_g + A_f mindig az ablak teljes felülete. Tegyük fel, hogy:

Kiszámítjuk a teljes ablak hőátbocsátási tényezőjét.

Uw=1,20⋅0,60+0,546⋅1,20+4,60⋅0,0351,20+0,546U_w = \frac{1{,}20 \cdot 0{,}60 + 0{,}546 \cdot 1{,}20 + 4{,}60 \cdot 0{,}035}{1{,}20 + 0{,}546}

A számláló:

1,20⋅0,60=0,720;0,546⋅1,20=0,655;4,60⋅0,035=0,161.1{,}20 \cdot 0{,}60 = 0{,}720; \quad 0{,}546 \cdot 1{,}20 = 0{,}655; \quad 4{,}60 \cdot 0{,}035 = 0{,}161.

Összegük: 0,720+0,655+0,161=1,5360{,}720 + 0{,}655 + 0{,}161 = 1{,}536.

A nevező: 1,20+0,546=1,7461{,}20 + 0{,}546 = 1{,}746.

Eredmény:

Uw=1,5361,746=0,880≈0,88W/(m2K).U_w = \frac{1{,}536}{1{,}746} = 0{,}880 \approx 0{,}88\,\text{W/(m}^2\text{K)}.

Tehát a választott szerkezet kiváló hőszigetelésű.

39.1.9.1 Légzárás

A légzárás az ablak azon képessége, hogy csukott állapotban mennyi levegőt enged át a szerkezeti hézagokon. A légáteresztés a huzatosság mellett a hőveszteséget is növeli. A légzárási osztályt szabványos vizsgálattal határozzák meg (jelölve: MSZ EN 12207 szerint). A jobb ablakok a legmagasabb osztályba tartoznak; ezt a gyártói nyilatkozatban vagy CE-jelölésen tüntetik fel.

A hőszigetelő üvegezésű, háromlépcsős tömítésű ablakoknál a tömítések:

39.1.9.2 Csapóeső-állóság

A csapóeső-állóság azt fejezi ki, hogy az ablak milyen szélsebességgel kísért esőben nem engedi be a vizet. A vizsgálati osztályt szabvány szerint jelölik (jelölve: MSZ EN 12208 szerint). Az ablakoknál a tok alsó élében vízelvezető és nyomáskiegyenlítő furatokat kell készíteni, hogy a külső légnyomás és a belső légnyomás kiegyenlítődjön, nehogy a szél benyomja a vizet a tömítésen.

Szabvány.
Az ablakok hőátbocsátását, légzárását, csapóeső-állóságát és szilárdságát európai szabványok rögzítik. A vizsgálati módszerek: MSZ EN 12207 (légzárás), MSZ EN 12208 (csapóeső), MSZ EN 12210 (szélteher), MSZ EN ISO 10077 (hőátbocsátás), MSZ EN 14351-1 (nyílászárók teljesítménynyilatkozata). A pontos osztályok és a hatályos értékek ellenőrizendők a mindenkori szabvány szerint. Faipari gépekkel történő gyártásnál a nyílászárókra vonatkozó beépítési és teljesítményszabványok betartása a gyártó feladata.

39.1.10 Az ablakfa és a ragasztott szelvény

A ragasztott, ujjazott szelvény a mai minőségi faablakgyártás alapja. A faanyag nedvességváltozása miatt keletkező vetemedés és repedés csökkentésére a fát rövid, hibamentes darabokra vágják, majd hosszabbító toldással ujjazva toldják, és lapragasztással a szelvény vastagságát alakítják ki.

Ablakgyártáshoz használható fafajok:

A ragasztott szelvény vízálló ragasztót igényel, mert kültéren csapóeső és magas pára is érheti. A D3 vagy D4 kötési osztályú ragasztókkal készült szerkezetek felelnek meg nyílászárókhoz (jelölve: MSZ EN 204 szerint; a pontos vízállósági osztály a felhasználási helytől függ).

39.1.11 Technológiai útmutató: a szelvény kiválasztása és ellenőrzése

Technológiai lap.

Cél. Hőszigetelő üvegezésű, 78 mm vastag fenyő ablak tok- és szárnyszelvényeinek előkészítése és válogatása.

Anyagok. Ragasztott, ujjazott vörösfenyő vagy erdei fenyő szelvény, faméret legalább 80 × 90 mm a 78 × 80 mm-es tok kialakításához. Belső tömítőhoronyhoz EPDM profil, üvegező léc 18 × 18 mm, háromrétegű üvegszerkezet 40 mm (4–14–4–14–4; ellenőrizendő: profilrendszer és üveggyártó adatlapja).

Gépek és szerszámok. Asztalos körfűrész, egyengető és vastagsági gyalu, asztalos marógép, hosszlyukfúró, csapozó marógép, kézi felsőmaró, derékszögelő, tolómérő, szalagcsiszoló.

Gépbiztonság.
A művelet betanított, felügyelt tanulónak szól; védőberendezés nélkül, egyedül, fáradtan ne végezd. A marógépnél mindig használd a védőbúrát, a körfűrésznél a hasíték éket és a tolófát. Viselj légzésvédőt, mert a fenyőpor belélegezve egészségkárosító lehet. Indítás előtt ellenőrizd: a szerszám éle ép, rögzítése biztos, az elszívás be van kapcsolva, a munkadarabon nincs szeg, laza göcs vagy repedés.

Számozott lépések:

  1. Anyagválogatás. A szelvényeken ne legyen repedés, laza göcs, gyantatáska. – Ellenőrzés: szemrevételezés, a szelvény oldalfelületein nincs 5 mm-nél nagyobb hibát okozó hiba.
  2. Méretre darabolás. Darabold le a tok hosszát a megrendelői méret + 20 mm ráhagyással. – Ellenőrzés: mérőszalag, a vágás derékszögben, 90°-os szögben.
  3. Keresztmetszeti gyalulás. Egyengesd és vastagold a nyers szelvényt (legalább 80 × 90 mm), majd gyalulj a kész méretre: tok 78 × 80 mm, szárny a profilrendszer szerint (pl. 78 × 80 mm; ellenőrizendő: profilrendszer gyártói lapja). – Ellenőrzés: tolómérő, a vastagság eltérése legfeljebb 0,3 mm (tájékoztató).
  4. Tokprofil marása. Marasd ki a tokban a szárnyfogadó hornyot és a három tömítőhornyot. – Ellenőrzés: a horony mélysége a vasalat tervlapja szerint, ellenőrizd sablonnal.
  5. Vízvető horony. A tok alsó élében marasd ki a vízelvezető hornyot, és fúrd meg a nyomáskiegyenlítő furatokat kifelé. – Ellenőrzés: a furat átmenő, a víz a belső kamrából kifelé folyik.
  6. Üvegléc készítése. Gyaluld le az üveglécet 18 × 18 mm-re, és vágd 45°-os gérbe a sarkoknál. – Ellenőrzés: a sarokillesztés szorosan zár, 0,2 mm-nél kisebb hézag (tájékoztató).
  7. Próbaillesztés. Szárazon illeszd össze a tokot, a szárnyat és az üveglécet. – Ellenőrzés: a derékszögelő mellett a két átló hossza közötti eltérés legfeljebb 1 mm (tájékoztató).
  8. Csiszolás. Csiszold a tok és szárny külső felületeit 120-as, majd 180-as szemcseméretű szalaggal. – Ellenőrzés: a felület sima, éles sorjamentes, a gyanta nem üt át.

39.1.12 Minőségellenőrzés

A kész szerkezetet az alábbiak szerint ellenőrizd:

Ha a méret eltér, a gyártásba vissza kell küldeni a darabot, mert a vasalat és a beépítés szempontjából az 1 mm-nél nagyobb eltérés már beépítési hibát okozhat.

39.1.13 Tipikus hibák és okaik

1. hiba: Az ablak bepárásodik a szobában. Ok: az egyrétegű üvegezésnél az üveg belső felületi hőmérséklete túl alacsony, vagy a belső tömítés nem zár, és a pára a tokba jut.
Helyes gyakorlat: korszerű, hőszigetelő üvegezésű ablakot és belső oldalon párazáró tömítést alkalmazz.

2. hiba: Az esővíz befolyt a párkányra. Ok: hiányzik a vízvető, vagy a tok alsó élében nincs vízelvezető horony, és a nyomáskiegyenlítő furat eldugult.
Helyes gyakorlat: a szárny alsó élére szerelj vízvetőt, a tokba marj vízelvezető hornyot, és tartsd tisztán a furatokat.

3. hiba: Az ablak szorul, vagy nem zár rendesen. Ok: a szárny és a tok mérete eltér a rajztól, a vasalat furatai pontatlanok, vagy a száradás miatt a ragasztott szelvény csavarodott.
Helyes gyakorlat: a méreteket a rajz szerint 0,5 mm tűréssel kell tartani, a ragasztott szelvényt a gyártó utasítása szerint kell tárolni, kerüld a magas páratartalmú, fúvott szárítást.

4. hiba: Huzat a csukott ablaknál. Ok: hiányzik a közép- vagy belső tömítés, a sarokban a tömítés rövid, vagy a szárny nincs eléggé rászorítva a tokra.
Helyes gyakorlat: háromlépcsős tömítést építs be, a sarokba hajtott tömítést ne feszítsd, a vasalat záróerejét állítsd a gyártói előírás szerint.

39.1.14 Valós életbeli alkalmazás

Egy panellakás felújításakor a vevő 1200 × 1400 mm falnyílásra kért új, bukó-nyíló faablakot. Az asztalos a helyszínen mér, és a tok külméretét 1180 × 1380 mm-re készíti, mert a szerelési hézagot 10 mm-re tervezi. A műhelyben 78 mm vastag ragasztott vörösfenyő szelvényből legyártja a tokot és a szárnyt. A szárnyba háromrétegű, 40 mm vastag üvegszerkezetet helyez. A beépítésnél a tok alsó éle alá párkánylemezt tesz, és a tokba fúrt nyomáskiegyenlítőket kívülről takarja.

A próbaüzem során a vevő nem érez huzatot, az üveg nem párásodik. Egy heves zivatar után a belső párkány száraz. A légzárást kézi füstceruzával ellenőrzik: a tömítéseknél a füst nem tér el, tehát a zárás jó.

Tanulság: a jó ablak nem egyetlen vastag fa, hanem a tok, szárny, üveg, tömítés és vízelvezetés pontos együttműködése.

39.1.15 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? Az ablak hőátbocsátási tényezőjét minél nagyobb érték jelzi, annál jobb a hőszigetelés.
  2. Mi a gerébtokos ablak, és miben különbözik az egyesített szárnyú és a hőszigetelő üvegezésű (IV) ablaktól?
  3. Mi a funkciója a vízvetőnek?
  4. Mennyi a hőátbocsátási tényezője egy 1,50m21{,}50\,\text{m}^2-es ablaknak, ha az üveg 0,80m20{,}80\,\text{m}^2-en 0,50W/(m2K)0{,}50\,\text{W/(m}^2\text{K)}-nel, a tok-szárny 0,70m20{,}70\,\text{m}^2-en 1,10W/(m2K)1{,}10\,\text{W/(m}^2\text{K)}-nel szerepel, és a szegélyhatás 4,00m4{,}00\,\text{m} hosszon 0,040W/(mK)0{,}040\,\text{W/(mK)}?
  5. Milyen fafajt, milyen ragasztással választanál kültéri ablakhoz?

39.1.16 Feladatok

1. feladat (A). Sorold fel az ablakok nyitásmód szerinti csoportjait, és mindegyikhez írj egy rövid példát a felhasználásra.

2. feladat (A). Egy falnyílás mérete 1800 × 1500 mm. Minden oldalon 12 mm szerelési hézagot hagyva számítsd ki a tok külső szélességét és magasságát.

3. feladat (B). Rajzold le szövegesen egy hőszigetelő üvegezésű faablak tok–szárny csomópontját, és nevezd meg a tömítések szerepét.

4. feladat (B). Számítsd ki az ablak UwU_w értékét, ha Ag=1,10m2A_g=1{,}10\,\text{m}^2, Ug=0,55W/(m2K)U_g=0{,}55\,\text{W/(m}^2\text{K)}, Af=0,40m2A_f=0{,}40\,\text{m}^2, Uf=1,35W/(m2K)U_f=1{,}35\,\text{W/(m}^2\text{K)}, lg=4,80ml_g=4{,}80\,\text{m}, Ψg=0,040W/(mK)\Psi_g=0{,}040\,\text{W/(mK)}.

5. feladat (C). Milyen hibát okozhat, ha a tok alsó élében elfelejtik a nyomáskiegyenlítő furatokat? Mi a fizikai magyarázata?

6. feladat (D). Tervezz meg egy 900 × 1200 mm külméretű, bukó-nyíló fenyő ablakot. Írd le a szabásjegyzékben a tok, a szárny, az üvegléc és a tömítés méreteit, és jelöld a vasalat helyét.

39.1.17 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. Minél kisebb az UU érték, annál jobb a hőszigetelés.
  2. A gerébtokos ablak széles, dobozszerű tokja (geréb) két szárnysíkot fogad (külső és belső szárny); a kapcsolt változatban a két szárnyat kapcsolóvas köti össze. Az egyesített szárnyú ablakban a két szárnykeretet egy szárnnyá csavarozzák, egyetlen tokban; az IV ablak egyetlen szárny zárt hőszigetelő üvegtesttel.
  3. A vízvető az esővizet az üvegről a homlokzatra vezeti, hogy ne jusson be a tokba.
  4. Uw=0,80⋅0,50+0,70⋅1,10+4,00⋅0,0401,50=0,40+0,77+0,161,50=1,331,50=0,89W/(m2K)U_w = \frac{0{,}80\cdot0{,}50 + 0{,}70\cdot1{,}10 + 4{,}00\cdot0{,}040}{1{,}50} = \frac{0{,}40 + 0{,}77 + 0{,}16}{1{,}50} = \frac{1{,}33}{1{,}50} = 0{,}89\,\text{W/(m}^2\text{K)}.
  5. Vörösfenyőt vagy tölgyet, ragasztott, ujjazott szelvényt, D3 vagy D4 osztályú vízálló ragasztóval.

1. feladat (A). Fix (nem nyíló, pl. kirakat), nyíló (oldalra nyíló, hálószoba), bukó-nyíló (lakószobák, modern), toló (térelválasztó), forgó (irodaház).

2. feladat (A). Szélesség: 1800−2⋅12=1776mm1800 - 2\cdot12 = 1776\,\text{mm}. Magasság: 1500−2⋅12=1476mm1500 - 2\cdot12 = 1476\,\text{mm}.

3. feladat (B). Vízszintes metszet: tok külső oldalán tömítés, majd középső tömítés, hőszigetelő üveg, belső tömítés, belső üvegléc. A tömítések szerepe: külső – csapóeső és szél ellen; középső – légzárás; belső – párazárás.

4. feladat (B). Uw=1,10⋅0,55+0,40⋅1,35+4,80⋅0,0401,50=0,605+0,540+0,1921,50=1,3371,50=0,89W/(m2K)U_w = \frac{1{,}10\cdot0{,}55 + 0{,}40\cdot1{,}35 + 4{,}80\cdot0{,}040}{1{,}50} = \frac{0{,}605 + 0{,}540 + 0{,}192}{1{,}50} = \frac{1{,}337}{1{,}50} = 0{,}89\,\text{W/(m}^2\text{K)}.

5. feladat (C). Csapóeső-állóság csökken, víz bejuthat. A furatok kiegyenlítik a nyomást a tok belső kamrája és a külső levegő között; ha nincsenek, a szél a tömítésen át benyomhatja a vizet.

6. feladat (D). Pl. tok: 2 db 900 mm és 2 db 1200 mm hosszú, 78×80 mm szelvény (külméret 900 × 1200; tok belső méret 740 × 1040 mm); szárny: 78×80 mm szelvény, külméret kb. 758 × 1058 mm (tok belső méret + 2 × 9 mm: 12 mm átfedés mínusz 3 mm hézag oldalanként; ellenőrizendő: profilrendszer); üvegléc: 4 db 18×18 mm, sarokra gérbe vágva; tömítés: három körbefutó sor, soronként kb. 2·(900 + 1200) = 4200 mm, összesen kb. 3 × 4,2 m = 12,6 m + 5 % ráhagyás ≈ 13,2 m. Kilincs: a szárny alsó élétől mérve a szárnymagasság felénél, kb. 530 mm-nél (ellenőrizendő: vasalatgyártó).

39.1.18 Rövid összefoglaló

Az ablak a fény, levegő és kilátás szerkezete, egyben a legfontosabb hő- és időjárásvédő elem. A szerkezetet a tok és a szárny kapcsolata határozza meg; a hagyományos gerébtokos ablakoktól a korszerű, hőszigetelő üvegezésű, háromlépcsős tömítésű, ragasztott, ujjazott szelvényű ablakokig jutunk. A hőátbocsátási tényezőt UwU_w jelöli, és az üveg, a tok és a szegélyhatás együtteséből számítható; minél kisebb, annál jobb. A jó ablakhoz elengedhetetlen a vízvető, a nyomáskiegyenlítő furatok és a tömítések pontos beépítése. A gyártáshoz mindig a méretmegadás szabályait, a megrendelői igényt és a hatályos szabványokban megadott teljesítményosztályokat kell figyelembe venni.

39.1.19 Források és ellenőrzési hiányok