30.2 Szórófülkék, szárítóberendezések, fóliázó és lamináló gépek

30.2.1 Motiváció

Egy asztalosműhelyben gyakori jelenet: a frissen csiszolt konyhabútor-ajtót le kell lakkozni. Ha ezt a gépműhely közepén, nyitott ajtó mellett végezzük, a por beágyazódik a lakkba, az oldószergőz szétterjed a műhelyben, és a szóróköd a gépekre, a padlóra és a tárolt anyagokra is ráül. A szórófülke ezt a munkát egy ellenőrzött, elszívott, megvilágított, tűzvédelmi szempontból kialakított helyre zárja. A felületkezelés akkor lesz egyenletes és gyorsan tovább dolgozható, ha a fülke után a száradást, a fóliázást és a laminálást is gépekkel, szabályozott hőmérsékleten és páratartalom mellett végezzük.

Ebben az alfejezetben a felületkezelés üzemi berendezéseit ismerjük meg: a szórófülkéket, a szárítóberendezéseket, valamint a fóliázó és lamináló gépeket. A cél nem az, hogy minden gépet kezelni tudj, hanem az, hogy értsd a működésüket, tudd ellenőrizni az állapotukat munka előtt, és felismerd a helytelen beállításból vagy karbantartásból eredő hibákat.

30.2.2 Szemléletes kép

Képzeld el a szórófülkét úgy, mint egy nagy, elöl nyitott dobozt. A munkadarab a fülke belsejében lévő forgatható állványon áll. A fülke hátsó fala felé erős légáramlás halad: a tiszta levegő elölről, a kezelő háta mögül érkezik, átáramlik a munkatéren, magával viszi a szóróködöt és az oldószergőzt, majd a hátsó szűrőn vagy vízfüggönyön át távozik. A kezelő tehát a friss levegő felőli oldalon áll, és nem a szennyezett levegőben dolgozik. A fülke belsejét kívülről, robbanásbiztos lámpatesteken át világítják meg, hogy a frissen felvitt lakkréteg nedves fényét jól lásd.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Szórófülke oldalmetszete: a levegő a kezelő háta mögül a munkadarabon át a hátsó szűrő felé áramlik.
A szórófülke oldalmetszete: a levegő a kezelő háta mögül a munkadarabon át a hátsó leválasztó (a: száraz szűrő, b: vízfüggöny) felé áramlik; eltömődött szűrőnél visszaáramlás a kezelő felé (sematikus)

Az alábbi folyamatábra a munka előtti ellenőrzés fő lépéseit mutatja:

Szórófülke indítás előtti ellenőrzése - Szemléltető technológiai ellenőrző sorrend; a konkrét gépkönyv és az üzemeltetői utasítás a mérvadó.

30.2.3 Definíciók és alapszabályok

Definíció. Szórófülke: olyan, általában elöl nyitott, zárt oldalfalakkal és tetővel rendelkező munkahely, amely a szórással keletkező festékködöt, oldószergőzt és port elszívja, leválasztja, és a kezelőt a friss levegő felőli oldalon tartja. A szórófülke lehet száraz szűrős vagy vízfüggönyös kivitelű.

Definíció. Száraz szűrős szórófülke: a levegőből a festékrészecskéket cserélhető szűrőbetétek (általában papír, üvegszál vagy szintetikus szálas szűrő) választják le. A szűrő fokozatosan telítődik, ezért cserélni kell.

Definíció. Vízfüggönyös szórófülke: a szóróködöt egy függőleges vízfüggönyön vagy vízpermettel átmosott felületen választják le. A víz megköti a festékszemcséket, az iszap a fülke alján gyűlik össze, és ülepítés vagy vegyszeres kezelés után kell eltávolítani.

Szabály. A szórófülke elszívásának a munkanyílás teljes felületén egyenletes, a kezelőtől a munkadarabon át az elszívófal felé irányuló légáramlást kell biztosítania. A nyílásban mért légsebesség tájékoztató értéke száraz fülkéknél kb. 0,5–1,0 m/s, vízfüggönyös fülkéknél ennél is nagyobb lehet (ellenőrizendő: gépkönyv és üzemeltetési utasítás). Ha a sebesség túl kicsi, a szóróköd visszacsapódik a kezelő felé; ha túl nagy, a frissen felvitt bevonatot is megfújhatja, és a fólia vagy lakk felülete hullámossá válhat.

Összefüggés. Az elszívott térfogatáramot a nyílásfelület és a légsebesség szorzataként számoljuk:

Q=v⋅A Q = v \cdot A

ahol QQ a térfogatáram (m³/s), vv a légsebesség (m/s), AA pedig a szabad nyílásfelület (m²).

Szabály. A szórófülke villamos berendezéseit, világítását, kapcsolóit, motorjait robbanásbiztos kivitelben kell kialakítani, mert a szóróköd és az oldószergőz gyúlékony elegyet alkothat. A készülékeken Ex-jelölés és zónabesorolás található (pl. 1. vagy 2. zóna, gáz- vagy porrobbanás elleni védelem). A pontos besorolást a telepítési hely és az alkalmazott anyag biztonsági adatlapja alapján kell meghatározni (ellenőrizendő: hatályos ATEX-szabályozás és a fülke dokumentációja). Az Ex-jelű berendezést csak szakember szerelheti és javíthatja.

Definíció. Szárítókamra: zárt, hőmérséklet- és gyakran páratartalom-szabályozott tér, amelyben a lakkozott vagy ragasztott munkadarabokat meleg levegő keringtetésével szárítjuk. A kamra lehet szakaszos üzemű (zsilipezhető, kocsis) vagy folyamatos alagútrendszerű.

Definíció. Meleglevegős szárító: a levegőt fűtőregiszteren át melegítik, ventilátorral keringtetik, és a bevonat oldószerének vagy vízének elpárolgását gyorsítja. A hőmérsékletet és a levegőcserét a bevonat típusához kell igazítani.

Definíció. Infravörös (IR) szárító: hősugárzó panelekkel közvetlenül a bevont felületet melegíti fel. A sugárzás a réteget belülről kifelé szárítja, ezért vastagabb rétegeknél is hatékony, de a túl erős besugárzás buborékot vagy felületi hibát okozhat.

Definíció. UV-szárító: ultraibolya lámpákkal térhálósítja a speciális, fotoiniciátort tartalmazó UV-lakkot vagy UV-festéket. A száradás nem elpárolgás, hanem kémiai térhálósodás, ezért nagyon gyors, másodpercek alatt lejátszódik. Csak UV-sugárzásra érzékeny bevonatokhoz használható.

Definíció. Membránprés: rugalmas membránnal ellátott prés, amely hővel és vákuummal (vagy túlnyomással) fóliát vagy furnért présel a marott, profilozott vagy 3D felületű lapra. A fólia felmelegítve lágyul, és a vákuum a membránon keresztül a munkadarab felületére szorítja.

Definíció. Kasírozó gép: sík lapok folyamatos, görgős vagy szalagos felületborítására szolgáló gép. A hordozóra ragasztót visz fel, majd a tekercsből adagolt fóliát, papírt vagy furnért hengerpárok nyomják rá, és a felesleget levágják.

30.2.4 Technológia és működés

30.2.4.1 A szórófülke működése

A szórófülke mindig három fő részből áll: befúvás, munkatér, elszívás és leválasztás. A befúvott levegőt előszűrőn át vezetik be, hogy a műhelyből ne kerüljön por a friss lakkrétegbe. A munkatérben a levegő egyenletes, lehetőleg örvénymentes áramlását terelőlemezek és a hátsó elszívófelület biztosítja. A szennyezett levegő ezután a száraz szűrőn vagy vízfüggönyön halad át, ahol a festékrészecskék leválnak, majd a ventilátor a szabadba vagy visszakeverő rendszerbe továbbítja a tisztított levegőt.

Gépbiztonság. A szórófülkét csak betanított, az üzemeltetési utasítást ismerő dolgozó használhatja. A munkavégzés során viselj a bevonatrendszerhez előírt légzésvédőt (általában aktív szénbetétes vagy ellenőrzött tömítésű félálarc, illetve túlnyomásos frisslevegős rendszer), védőszemüveget és oldószerálló kesztyűt. Tilos a szórófülkében nyílt lángot, szikrát keltő eszközt használni, a villamos berendezést megbontani, vagy a szűrőket eltávolítva dolgozni. A fülke ajtaját vagy elszívását kikapcsolva szórni tilos. A szórófülkében keletkező oldószeres, festékes hulladékot zárt, erre a célra rendszeresített edényben kell gyűjteni, nem a kommunális hulladékba dobni.

Recept. Szórófülke ellenőrzése munka előtt.

  1. Kapcsold be az elszívást, és várd meg a névleges légáram beállását.
  2. Mérd meg vagy ellenőriztesd a légsebességet a munkanyílás több pontján; a mért érték ne legyen a gépkönyvben megadott tartomány alatt.
  3. Nézd meg a száraz szűrő állapotát: erős elszíneződés vagy felületi feltapadás esetén cserét igényel. Vízfüggönyös fülkénél ellenőrizd a vízszintet és a víz eloszlását.
  4. Ellenőrizd a világítást: minden lámpatest működjön, a burkolat ép legyen, az Ex-jelölés látható és a készülék sérülésmentes legyen.
  5. Győződj meg arról, hogy a munkaterület tiszta, a padlózat nem csúszós, a fülkében nincs felesleges papír, rongy vagy gyúlékony anyag.
  6. Készítsd elő a bevonatot és a munkadarabokat; a szórást csak ezután kezdd el.

A légszállítást a nyílásméretből ellenőrizni is tudod. Ha a nyílás 1,8 m széles és 0,9 m magas, a nyílásfelület 1,62 m². v=0,6m/sv = 0{,}6\,\text{m/s} sebességnél:

Q=0,6⋅1,62≈0,972m3/s Q = 0{,}6 \cdot 1{,}62 \approx 0{,}972\,\text{m}^3/\text{s}

Ezt átszámítva:

Q≈0,972×3600≈3500m3/h Q \approx 0{,}972 \times 3600 \approx 3500\,\text{m}^3/\text{h}

Tehát a fülke elszívó rendszerének körülbelül 3500 m³/h légszállításúnak kell lennie ehhez a nyíláshoz és sebességhez. A pontos értéket a gépkönyv adja meg, a fenti számolás a működés ellenőrzésére való.

30.2.4.2 Szárítóberendezések működése

A szárítóberendezések közös feladata, hogy a bevonatból az oldószert vagy a vizet biztonságos sebességgel eltávolítsák, illetve a reaktív bevonatokat térhálósítsák. A fő különbségek a hőátadás módjában és a szárítás sebességében vannak.

A hőmérséklet és a relatív páratartalom szabályozása akkor is fontos, ha nem fűtött kamrában, hanem a műhely légterében szárad a munkadarab. A vízbázisú lakkok lassan száradnak hideg, párás helyiségben, a pára lecsapódhat, ami matt felületi foltokat okoz. Az oldószeres bevonatoknál a túl gyors hőmérséklet-emelkedés felforrást, buborékokat idézhet elő.

Összefüggés. A szárítókamra levegőcseréjét a kamra térfogatából és az előírt légcsere-számból becsülhetjük:

Q=n⋅V Q = n \cdot V

ahol QQ a friss levegő térfogatárama (m³/h), nn a légcsere-szám (1/h), VV a kamra térfogata (m³).

Példa. Egy meleglevegős szárítókamra belmérete 4 m hosszú, 2 m széles, 2,2 m magas. A térfogata V=4×2×2,2=17,6m3V = 4 \times 2 \times 2{,}2 = 17{,}6\,\text{m}^3. Ha óránként 8-szoros légcserét írunk elő, akkor Q=8⋅17,6=140,8≈141m3/hQ = 8 \cdot 17{,}6 = 140{,}8 \approx 141\,\text{m}^3/\text{h} friss levegőt kell bevezetni. Ez a számítás a szellőzés méretezéséhez ad kiindulási értéket; a pontos légmennyiséget az oldószergőz-koncentráció és a hőterhelés is befolyásolja (ellenőrizendő: a bevonat biztonsági adatlapja és a kamra gépkönyve).

30.2.4.3 Fóliázó és lamináló gépi berendezések

A fóliázás és laminálás gépei két fő csoportra oszlanak: síkfelületű és profilfelületű borítás.

Gépbiztonság. A művelet betanított, felügyelt tanulónak szól; védőberendezés nélkül, egyedül, fáradtan ne végezd. Kasírozó és profilburkoló gép: a hengerpár behúzási pontjához menet közben nyúlni tilos, a védőburkolat és a vészleállító (húzózsinór) legyen működőképes; laza ruha, kesztyű a behúzási pontnál tilos. Membránprés: forró felület – hővédő kesztyű csak a nem forgó részek kezelésénél; a fedél záródási terébe benyúlni tilos. Élvágó kés cseréje csak áramtalanítva. UV-szárító: a lámpa árnyékolását nem szabad megbontani, a sugárzásba nézni tilos; UV-lakkot bőrre ne juttass (nitrilkesztyű). (ellenőrizendő: gépkönyv)

A gépi fóliázás előtt a lapnak pormentesnek, síknak, éleinek záróképesnek kell lennie. A ragasztófelhordás egyenletességét próbadarabon ellenőrzik, mert a hiányos ragasztóréteg leválást, a túl sok ragasztó pedig átütést okoz.

30.2.5 Minőségellenőrzés

A szórófülke, szárító és fóliázó gépeknél a minőségellenőrzés három szintre oszlik: a gép állapota, a bevonat felhordása és a kikeményedett felület tulajdonságai.

30.2.6 Tipikus hibák és okaik

  1. Gyenge elszívás, a fülkéből festékköd csap vissza. Ok: eltömődött száraz szűrő, alacsony vízszint a vízfüggönyös fülkénél, vagy a ventilátor ékszíja megcsúszott. Helyes gyakorlat: munka előtt ellenőrizd a szűrőt és a vízellátást, és rendszeresen tartsd karban a ventilátort.
  2. Buborékok a lakkon vagy a fólián. Ok: a meleglevegős szárításnál túl magas hőmérséklet, az IR-szárítónál túl erős besugárzás, vagy a fóliázásnál a ragasztóban lévő nedvesség hirtelen gőzzé alakul. Helyes gyakorlat: a gyártó által megadott hőmérsékleti programot használj, és a fóliát, ragasztót előírt páratartalom mellett tárold.
  3. A UV-lakk nem köt ki teljesen, ragacsos marad. Ok: elöregedett UV-lámpa, nem megfelelő hullámhossz, vagy túl gyors szállítósebesség. Helyes gyakorlat: a lámpa üzemóráját naplózd, a besugárzást időszakosan ellenőriztesd, és próbadarabon teszteld a kötést.
  4. A fólia leválik a marott élről. Ok: a membránprés vákuuma túl alacsony, a fólia nem melegedett fel eléggé, vagy a ragasztó száradt be a préselés előtt. Helyes gyakorlat: a préselési hőmérsékletet és vákuumot a fólia adatlapja szerint állítsd be, és a ragasztó nyitott idejét ne lépd túl.
  5. Pöttyös, matt foltok a levegőn száradt bevonaton. Ok: a műhely levegője túl párás, vagy a felületre csapódott pára. Helyes gyakorlat: tartsd a helyiség hőmérsékletét 18–25 °C-on, a relatív páratartalmat kb. 45–65 % között (tájékoztató, a bevonat adatlapja szerint), és a frissen lakkozott darabot ne állítsd hideg huzatba.

30.2.7 Valós életbeli alkalmazás

Egy asztalos műhelyben sorozatban készítettek MDF-frontos konyhaajtókat, és vízbázisú lakkal szórták őket. A szórófülke száraz szűrős volt, de a szűrőcserét több hétig halogatták. A dolgozó azt tapasztalta, hogy a lakkozott felületeken egyre több porszem és apró festékköd-csepp jelent meg, a fülke előtti padló pedig ragacsossá vált. A légsebességmérés a nyílásban a korábbi 0,7 m/s helyett csak 0,25 m/s-ot mutatott. A szűrőbetét szinte teljesen eltömődött, ezért a szennyezett levegő egy része visszaáramlott a műhelybe. A hiba megszüntetése után a szűrőt kicserélték, a fülkét kitakarították, és bevezették a heti szűrőellenőrzést. A tapasztalat: a szórófülke csak akkor védi a terméket és a dolgozót, ha a szűrőt és a légáramlást rendszeresen ellenőrzik, nemcsak akkor, amikor a hiba már látható.

30.2.8 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A száraz szűrős szórófülkében a szűrő eltömődése növeli a légsebességet, ezért jobb pormentes felületet ad.
  2. Melyik szárítási mód térhálósítja kémiai reakcióval a bevonatot másodpercek alatt?
  3. Milyen villamos kivitelűek legyenek a szórófülke világítótestei és kapcsolói?
  4. Mi a különbség a kasírozó gép és a membránprés között?
  5. Mekkora légmennyiséget kell elszívni abból a fülkéből, amelynek nyílása 2,0 m széles és 0,8 m magas, ha a megkívánt légsebesség 0,6 m/s? (Számold ki m³/h-ban is.)
  6. Miért fontos a relatív páratartalom szabályozása a vízbázisú lakkok szárításakor?

30.2.9 Feladatok

1. feladat (A) Sorold fel a szórófülke indítás előtti ellenőrzésének legalább négy lépését, és indokold meg mindegyiknél, miért fontos.

2. feladat (A) Határozd meg, mi a különbség a levegős, a meleglevegős és az infravörös szárítás hőátadása között. Melyik alkalmas vastagabb bevonat gyors szárítására, és miért?

3. feladat (B) Egy szárítókamra belső mérete 5,0 m hosszú, 2,4 m széles, 2,5 m magas. A kamra óránként 10-szeres légcserét igényel. Számítsd ki a szükséges friss levegő térfogatáramát m³/h-ban. Ellenőrizd a nagyságrendet!

4. feladat (B) Egy membránpréssel MDF-frontot fóliáznak. A próbadarabon a fólia a sík felületen jól tapad, de a marott profil 2 mm-es belső ívénél felválik. Nevezz meg legalább három lehetséges okot, és mindegyikre adj vizsgálati vagy javítási javaslatot.

5. feladat (C) Tervezd meg egy kis műhely szórófülkéjének karbantartási rendjét! Vedd figyelembe a száraz szűrő cseréjét, a világítás és az Ex-jelű berendezések ellenőrzését, a ventilátor és az elszívó csatorna tisztítását, valamint a hulladék gyűjtését. Add meg, milyen gyakorisággal és milyen felelős végezze az egyes ellenőrzéseket, és milyen dokumentáció készüljön.

6. feladat (D) Készíts rövid ellenőrző adatlapot a szórófülkéhez! Tartalmazza a mérési pontokat (nyílás szélessége, magassága, légsebesség, szűrő állapota, vízszint ha szükséges, világítás, Ex-jelű készülékek állapota), a mért értékek oszlopát, a megengedett tájékoztató értékeket, és az „intézkedés” rovatot.

30.2.10 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A szűrő eltömődése csökkenti a légsebességet, a szóróköd visszacsapódhat, és több por kerül a friss bevonatba.
  2. Az UV-szárító.
  3. Robbanásbiztos, Ex-jelölésű kivitelben.
  4. A kasírozó sík lapokra, tekercses anyagból dolgozik folyamatosan; a membránprés 3D, profilozott felületekre préseli a fóliát vákuummal és hővel.
  5. A=2,0⋅0,8=1,6m2A = 2{,}0 \cdot 0{,}8 = 1{,}6\,\text{m}^2; Q=0,6⋅1,6=0,96m3/sQ = 0{,}6 \cdot 1{,}6 = 0{,}96\,\text{m}^3/\text{s}; átszámítva 0,96×3600=3456≈3450m3/h0{,}96 \times 3600 = 3456 \approx 3450\,\text{m}^3/\text{h}.
  6. A magas páratartalom lassítja a víz elpárolgását, páralecsapódást és matt foltokat okozhat; a túl alacsony páratartalom pedig túl gyors bőrképződést, feszültséget okozhat.

1. feladat megoldása

Lehetséges lépések: (1) elszívás bekapcsolása – a légáramlás védi a kezelőt és a felületet; (2) légsebesség mérése – ha túl kicsi, szóróköd csapódik vissza; (3) szűrő ellenőrzése – telített szűrővel romlik a leválasztás; (4) világítás és Ex-jelű kapcsolók ellenőrzése – a robbanásbiztos kivitel sérülése gyújtóforrást jelenthet; (5) munkaterület tisztasága – a felesleges hulladék növeli a tűz- és balesetveszélyt.

2. feladat megoldása

A levegős szárításnál a környező levegő adja át a hőt, lassú és páratartalom-függő. A meleglevegős szárítás kényszeráramú, fűtött levegővel gyorsít, a hőátadás konvekciós. Az infravörös szárítás sugárzással közvetlenül a bevonatot melegíti, ezért vastagabb rétegeknél is gyors, de túlmelegedésre hajlamos. Vastagabb bevonathoz az IR-szárító alkalmas, mert a sugárzás a réteg belsejébe is behatol.

3. feladat megoldása

A kamra térfogata:

V=5,0⋅2,4⋅2,5=30,0m3 V = 5{,}0 \cdot 2{,}4 \cdot 2{,}5 = 30{,}0\,\text{m}^3

A légcsere-szám n=101/hn = 10\,\text{1/h}, így:

Q=10⋅30,0=300m3/h Q = 10 \cdot 30{,}0 = 300\,\text{m}^3/\text{h}

Ez egy kisebb kamránál reális érték; nagyobb kamráknál ennél több levegő kell.

4. feladat megoldása

Lehetséges okok: (1) a fólia hőmérséklete a préselés során túl alacsony volt, ezért a profilnál nem lágyult meg eléggé – javítás: emeld a préselési hőmérsékletet a fólia adatlapja szerint, és hosszabbítsd a felmelegítési időt; (2) a vákuum túl alacsony volt, így a membrán nem szorította a fóliát a mélyedésbe – javítás: ellenőrizd a vákuumtömítést és a szivattyút, állítsd be az előírt vákuumszintet; (3) a ragasztóréteg a profilnál túl vékony vagy beszáradt volt – javítás: ellenőrizd a ragasztófelhordást, a nyitott időt, és próbadarabon vizsgáld a rétegvastagságot.

5. feladat megoldása

A karbantartási rend tartalmazza: naponta a szórófülke padlójának letakarítása, a szűrőfelület szemrevételezése, a vízszint ellenőrzése vízfüggönyös fülkénél; hetente a szűrőbetét nyomásesésének vagy elszíneződésének vizsgálata, csere ha szükséges, a világítás és az Ex-jelű készülékek szemrevételezése; havonta a ventilátor ékszíjának, rezgésének és a csatorna lerakódásának ellenőrzése, a zsíros, festékes lerakódások tisztítása; negyedévente a villamos biztonsági felülvizsgálat szakemberrel, az Ex-jelű készülékek dokumentált ellenőrzése. A hulladékot minden műszak végén zárt, címkézett edénybe kell gyűjteni. A felelős lehet a műhelyvezető vagy a betanított gépkezelő; a dokumentáció a gépnapló vagy karbantartási karton.

6. feladat megoldása

Az adatlap minta:

Ellenőrzési pont Mért érték Megengedett tájékoztató érték Intézkedés
Nyílás szélessége (mm) 1800 – –
Nyílás magassága (mm) 900 – –
Légsebesség a nyílásban (m/s) 0,55 0,5–1,0 Ha kisebb, szűrőcsere
Száraz szűrő állapota erősen elszíneződött tiszta vagy enyhén színes Csere
Vízszint (vízfüggönyös) – gyártói jelölésig Feltöltés
Világítás működik minden lámpa működőképes Izzócsere
Ex-jelű kapcsolók épek ép, sérülésmentes Szakemberrel javíttatás

A mért értékeket minden műszak előtt fel kell jegyezni, és eltérésnél a munkát tilos elkezdeni, amíg a hibát meg nem szüntetik.

30.2.11 Rövid összefoglaló

A szórófülke a felületkezelés biztonságos munkahelye: elszívással távolítja el a festékködöt és az oldószergőzt, miközben a kezelőt a friss levegő felőli oldalon tartja. A fülke lehet száraz szűrős vagy vízfüggönyös; a szűrőt, a légsebességet és az Ex-jelű villamos berendezéseket minden műszak előtt ellenőrizni kell. A szárítás lehet levegős, meleglevegős, infravörös vagy UV-s; a módszer kiválasztása a bevonat típusától függ. A fóliázás és laminálás gépei közül a kasírozó sík lapot, a membránprés 3D felületet borít. A karbantartás kulcsa a szűrőcsere, a hőmérséklet- és páratartalom-szabályozás, valamint a lámpák és ventilátorok rendszeres ellenőrzése.

Továbbvitt eredmény. A szórófülke rendje – azaz a munka előtti szűrő- és légsebesség-ellenőrzés, az Ex-jelű berendezések épségének vizsgálata, a tiszta munkatér és a hulladék zárt gyűjtése – a felületkezelés teljes biztonsági szemléletének alapja. Ezt használjuk a A felületkezelés egészségvédelmi, tűz- és környezetvédelmi előírásai alfejezetben, ahol a fülke üzemeltetését a kémiai biztonsági és tűzvédelmi előírásokkal együtt értelmezzük.

30.2.12 Források és ellenőrzési hiányok

Forrástípusok: szórófülke- és szárítóberendezés-gyártói gépkönyvek, üzemeltetési utasítások; a bevonat- és fóliagyártók műszaki adatlapjai és biztonsági adatlapjai; robbanásbiztos villamos berendezésekre vonatkozó ATEX-jogszabályok és szabványok; faipari gépek biztonsági szabványai (MSZ EN ISO 19085 sorozat – ellenőrizendő); VOC-kibocsátásra és tűzvédelemre vonatkozó előírások (OTSZ – ellenőrizendő).
Ellenőrizendő pontok: a nyílásban mért ajánlott légsebesség-tartomány; a szárítókamra hőmérséklet- és légcsere-értékei; a membránprés hőmérséklet- és vákuumtartománya; az UV-szárító lámpateljesítmény- és hullámhossz-adatai; az Ex-jelű berendezések zónabesorolása és felülvizsgálati gyakorisága.