15.3 Gyaluk és a kézi gyalulás: síkgyalulás, derékszög, méretre gyalulás

15.3.1 Motiváció

Képzeld el, hogy a műhelyben kapsz egy durván felvágott, enyhén csavarodott fenyőlécet. A feladat az, hogy egy fiók oldalát készítsd el belőle, amelynek pontosan 15 mm vastagnak, 80 mm szélesnek és 480 mm hosszúnak kell lennie, és minden lapjának síknak, az éleinek derékszögűnek kell lennie. Egy ilyen munkadarabon sem a fűrész, sem a gépi gyalu nem segít azonnal: először kézbe kell venni a gyalut, és meg kell tanulni, hogyan lehet egy nyers, görbe felületből pontos, sík, derékszögű felületet készíteni.

A kézi gyalulás az asztalos ipar egyik legalapvetőbb készsége. A gépi megmunkálás előtt és sokszor után is kézi gyalut használunk: a bázislap kialakításához, a rosszul sikerült gépi felület javításához, vagy olyan alkatrészeknél, amelyeket nem lehet gépen megfogni. Ha a gyalut nem tudod beállítani, élezni és vezetni, a munkadarabod hullámos, csavarodott vagy karcos lesz, és a ragasztásnál, összeállításnál megbosszulja magát.

Ebben az alfejezetben megismered a gyalufajtákat, a gyaluvas és a forgácstörő szerepét, a gyalu beállítását, a kézi élezés alapjait, valamint a sík, derékszögű, pontos méretű felületek kialakításának lépéseit.

15.3.2 Szemléletes kép

Képzeld el, hogy a gyalutalpat hosszirányban nézed, mint egy keskeny ablakot. A talp alatt egy nagyon vékony, fénylő sáv látszik, ahol a gyaluvas kiemelkedik. Amikor a gyalut előretolod, a vas belevág a fa felületébe, és egy vékony, folyamatos forgácsot emel ki, mint egy hajszálvékony papírcsík. A talp síkja közben vezeti a vasat, így a fa felülete egyre közelebb kerül a talp síkjához, azaz egyre egyenesebb lesz. A gyalulás nem csiszolás: itt vágóél hasítja le a fát, nem pedig apró szemcsék koptatják.

Kis számpélda a szemléltetéshez: ha a gyalutalp 250 mm hosszú, és a fa felületén két, 1 mm magas púp van egymástól 100 mm-re, a gyalutalp a púpokra fekszik, áthidalja a köztük lévő mélyedést, és a vas csak a púpok csúcsát vágja le. Először a két púp tűnik el, majd a teljes felület egy síkba kerül. Ezért a hosszú talpú gyalu egyenletesebb felületet ad, mint a rövid.

15.3.3 Gyalufajták és szerepük

Definíció. A gyalu olyan kéziszerszám, amelyben egy éles acéllap (gyaluvas) a gyalutalp síkjából meghatározott, kis mértékben kiemelkedve, toló mozgással vékony, szabályozott vastagságú forgácsot választ le a fa felületéről.

A faipari kézi gyalukat a talp hossza, a talp anyaga, a felhasználás módja és a kész felület minősége szerint csoportosítjuk. A leggyakoribb típusok:

Fém- és fatestű gyaluk. A hagyományos európai gyaluk fatestűek, például bükk- vagy gyertyántalphoz erősített acél vassal. A fatestű gyalut könnyebb, de a talpa érzékenyebb a nedvességre és a kopásra. A fémtestű gyaluk (például a Stanley-típusú, ellenőrizendő: gyártói típusjelölés) merevek, a beállításaik precíziós csavarokkal állíthatók, a talp kopásállóbb. Az iskolai gyakorlatban a fémtestű simító- és eresztőgyaluk elterjedtek, mert beállításuk jól szemléltethető és megismételhető.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Fémtestű simítógyalu oldalnézete és hosszmetszete: 45°-os ágyazás, a vas és a forgácstörő az élnél, a szájnyílás.
A fémtestű simítógyalu felépítése: oldalnézet, hosszmetszet a száj körül és a forgácstörés részlete

Az ábra felső része a simítógyalu fő részeit mutatja: gyalutest és talp (kb. 250 mm), elülső gomb, fogantyú, vasszorító kar, mélységállító csavar és oldalállító kar. Az alsó hosszmetszeten a vas 45°-os ágyazáson fekszik, letört élszalagja lefelé néz (ékszöge kb. 25–30°), a forgácstörő a vas felső lapján, közvetlenül az él mögött áll, előtte a szájnyílás. A jobb alsó részlet szerint a közeli forgácstörő a forgácsot azonnal megtöri. A méretek tájékoztatók. A HTML-változatban a rajz egy részére mutatva megjelenik a neve és a szerepe.

15.3.4 A gyaluvas és a forgácstörő szerepe

A gyaluvas (más néven gyalukés) egy acéllap, amelynek elülső éle vág. A vas alulról, a talp enyhén hátrahúzott, ferdén rögzített üléséből emelkedik ki. A vas felső lapján, a vágóél közelében általában egy forgácstörő található.

Szabály. A forgácstörő egy második, a gyaluvasra rögzített acéllap, amely a vas élétől kb. 0,5–1 mm-re (finom simításhoz, kemény vagy ellenszálas fához közelebb, kb. 0,2–0,5 mm-re; nagyoláshoz távolabb, 1–2 mm-re; tájékoztató, ellenőrizendő: gyártói adat) visszahúzva, a leváló forgácsot azonnal megtöri. Ezáltal megakadályozza, hogy a forgács a fa rostjai mentén hosszan beszakadjon.

A forgácstörő nélküli gyalu gyakran „tép”, vagyis a forgács a vas élénél hosszan leszakítja a farostokat, gödrös, karcos felületet hagyva. A forgácstörő szerepe különösen fontos hullámos erezetű, görcsös, ellenszálú fánál. Továbbvitt eredmény. A forgácstörő elvének (a forgács azonnali megtörése a vágóél közelében) hasonló szerepe van a gépi gyalukéseknél, marókéseknél és marószerszámoknál is, amit a Faipari gépek biztonságtechnikája: veszélyek és védőberendezések alfejezetben használunk.

Megjegyzés. A vas és a forgácstörő közötti távolságot mindig a gyártói adatlap és a fa anyaga szerint állítsd. A túl közel álló forgácstörő eltömíti a szájat, a túl távoli nem töri a forgácsot. (ellenőrizendő: gyártói adatlap, gyalutípus)

15.3.5 Vágásmélység, szájnyílás és a gyalu beállítása

A gyalutalp alatt a vas kiemelkedése határozza meg a vágásmélységet, vagyis hogy egy húzásra hány mm vastag forgácsot választ le a gyalu. Nagyoláskor kb. 0,3–0,5 mm, simításkor 0,05–0,1 mm a jellemző érték (tájékoztató, a fa fajtájától és a vas élességétől függ). A pontos, sík felület eléréséhez a gyalutalpnak a vas kiemelkedése mellett a szájnyílás nagyságát is befolyásolja.

Definíció. A szájnyílás a gyalutalpon lévő nyílás, amelyen keresztül a gyaluvas kiemelkedik. A szájnyílás és a vas közötti hézag mérete határozza meg, hogy a forgács megtöréséhez mennyi hely marad. Finom felülethez kisebb, nagyoláshoz nagyobb hézag szükséges.

A beállítás lépései:

  1. Húzd ki a gyalutalp alól a vasat annyira, hogy a kiemelkedés a talp síkjánál 0,5–1 mm legyen, majd húzd vissza fokozatosan.
  2. Rögzítsd a vasat a beállítócsavarral.
  3. Nézz a talp mentén, a vas élével szemben, jó fényben. A vasnak a talp középvonalában, azzal párhuzamosan kell állnia.
  4. Állítsd a vágásmélységet a beállítócsavarral: nagyoláshoz kb. 0,3 mm, simításhoz 0,1 mm kiemelkedés.
  5. Ellenőrizd a szájnyílás hézagát: a vas előtt, a talp felőli részen 2–4 mm legyen. A hézag finom munkához csökkenjen, nagyolóhoz nőjön (tájékoztató érték).

Szabály. A gyalutalp hosszú, merev síkjának mindig párhuzamosnak kell lennie a vas élével. Ha a vas ferdén áll, a gyalu az egyik oldalon vastagabb, a másikon vékonyabb forgácsot vág, és a felület oldalirányban lépcsős lesz.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Simítógyalu szájnyílása nagyítva a vaskiállással és a forgácstörővel, a vas ellenőrzése a talpon végignézve, és a ferdén álló vas hibája.
A simítógyalu beállítása: a száj nagyított metszete, végignézés a talpon és a fatestű gyalu vasának állítása

Az ábra (A) része a szájnyílás nagyított metszete: a vas kiállása a fogásmélység (nagyoláshoz kb. 0,3–0,5 mm, simításhoz kb. 0,05–0,1 mm), előtte a szájnyílás, a vas felső lapján a forgácstörő. A (B) rész a végignézést mutatja: a gyalut fejjel lefelé, szemmagasságban, fény felé tartva a vas éle egyenletes, vékony sávként látszik; ha az egyik oldalon vastagabb, a vas ferdén áll, és az oldalállító karral kell igazítani. A (C) rész a fatestű gyalut mutatja: a vas fejére ütve nő, a gyalutest hátuljára ütve csökken a kiállás. A HTML-változatban a kiállás, a szájnyílás és a forgácstörő távolsága csúszkával állítható, és a program jelzi a beszorulás és a kiszakadás veszélyét.

15.3.6 Élezés

A gyaluvas éle a munka során tompul, kicsorbul, vagy oxidálódik. Csak éles vassal lehet tiszta, szakadásmentes felületet gyalulni. Az élezés két fő lépésből áll: a köszörülés (durva alakra hozás, szögbeállítás) és a fenés (finom polírozás az élen).

Technológiai lap. A gyaluvas élezése kézzel, nedves köszörűkővel és fenőkővel.

  1. Cél: tompa gyaluvas élezése 25°–30°-os ékszöggel (puhafához 25°, keményfához 30° közelítő érték, ellenőrizendő: gyártói adatlap, fa fajtája).
  2. Anyagok és szerszámok: gyaluvas, vízzel hűtött köszörűgép vagy durva fenőkő, finom fenőkő (pl. 600/1200-as kombinált szemcse), víz vagy csiszolóolaj, fadarab a szög ellenőrzéséhez.

Gépbiztonság. Köszörűgépen csak betanítva és felügyelettel dolgozz: védőszemüveg, ép kőburkolat, a támasztó asztal 2–3 mm-re a kőtől, repedésmentes kő, a megengedett legnagyobb fordulatszám betartása; indítás előtt ellenőrizd a követ és a burkolatot (ellenőrizendő: gépkönyv).

Figyelem. A köszörűgépen a vas túlhevülhet, és az acél elveszti a keménységét. A vasat gyakran mártsd vízbe.

  1. Előkészítés: tisztítsd meg a vasat és a forgácstörő csavarját; ellenőrizd, hogy a vas éle nem görbe-e mélyen.
  2. Köszörülés: tartsd a vasat 25°–30°-os szögben a köszörűkövön, és húzd végig egyenletesen. A köszörülést csak az élszalagon (a letört élen) végezd; a vas lapos hátoldalát itt ne csiszold. A vasat hűtsd vízben.
  3. Fenés: fektesd a vas letört élszalagját a finom fenőkőre a köszörült szögben (vagy 1–2°-kal meredekebben), és told-húzd, amíg a hátoldalon végig tapintható sorja (apró, felpöndörödő acélszál) keletkezik.
  4. Sorja eltávolítása: fordítsd a vasat, a hátoldalát teljesen a kőre fektetve húzd végig néhányszor, amíg a sorja leválik.
  5. Ellenőrzés: tartsd az élt a fény felé: éles élen nem látszik fénylő csík; ahol fénylik, ott az él tompa vagy csorba. Próbaként a vassal vágj le vékony forgácsot egy puhafa bütüjéről; az élt ujjal ne tapogasd (vágásveszély).
Statikus változat (mint a PDF-ben)Gyaluvas élezése hat lépésben: köszörülés, fenés mikroéllel, sorja tapintása, hátoldal lehúzása, polírozás, élpróba; nagyítva az élszelvény.
A gyaluvas élezése hat lépésben, nagyítva az élszelvény

Az ábra az élezés mozdulatait mutatja: köszörülés a 25–30°-os köszörülési szögben, fenés 1–2°-kal meredekebben (mikroél), a sorja tapintása a hátoldalon az éltől kifelé húzott ujjbeggyel, a hátoldal síkra lehúzása, polírozás bőrszíjon, végül élpróba puhafa bütüjén. A jobb oldali nagyítás az élszelvényt mutatja a köszörült lappal és a mikroéllel. A véső élezése ugyanezt a sorrendet követi. A HTML-változat lépésenként játssza le a képsort.

15.3.7 Nagyolási gyakorlat simítógyaluval

A gyakorlat célja, hogy a tanuló megtanulja a gyalu vezetését, a testhelyzetet és a fogást, és megérezze, hogyan válik le a forgács.

Gyakorlati alapfogás. Állj a gyalulandó léc mellé; a munkadarabot a gyalupadon fogd be. A bal kezed (jobbkezeseknél) a gyalu elülső fogógombján, a jobb a fogantyún legyen. Induláskor elöl nyomj (bal kéz), középen egyenletesen, a munkadarab végén hátul (jobb kéz), hogy a gyalu orra ne bukjon le. A tolás lendületes, egész testből, nem csak karból legyen. A gyalu talpa a fa felületén marad, nem billen hátra.

Lépések:

  1. Rögzítsd a munkadarabot a gyalupad síkján, a gyalu irányába. Használj gyalupadot és faszorítót (keresztfogantyú).
  2. Kezdd a gyalut a munka felületének elején, a gyalu éle a fával párhuzamos.
  3. Told előre a gyalut határozott, folyamatos mozdulattal. A tolás végén ne emeld meg a gyalut: a nyomást a hátsó fogantyúra helyezd át.
  4. Fogásváltás: a bal kezed a gyalu elülső gombját fogja, a jobb kezed a fogantyút. A tolás erősebb, mint a nyomás, a gyalu súlya segít.
  5. Húzd le a gyaluvasat, ha túl vastag forgács jön, illetve állítsd vissza, ha nem vág.

Tipikus hiba: A tanuló a gyalu hátulját emeli meg a mozdulat végén, ezért a munkadarab vége lekerekedik, elvékonyodik. Helyes gyakorlat: a gyalutalpat a munka végéig a fán tartani, és a tolás végén a nyomást a hátsó fogantyúra áthelyezni.

15.3.8 Egyengetés eresztőgyaluval

Az eresztőgyalu a hosszú alkatrészek síkba hozásának alapeszköze. Használata megegyezik a simítógyaluéval, de a hosszú talp miatt a mozdulat nyugodtabb, a vezetés pontosabb kell, hogy legyen.

Lépések egy csavarodott, hosszú léc kiegyengetésére:

  1. Vizsgáld meg a lécet fény felé tartva: hol vannak a púpok, hol a mélyedések. Jelöld a púpokat krétával.
  2. Helyezd a lécet a gyalupadra úgy, hogy a púpok felfelé álljanak. Ha szükséges, alátéttel rögzítsd, hogy a görbe léc ne billegjen.
  3. Gyaluld le először a púpok csúcsát eresztőgyaluval, nagyoló beállítással. A hosszú talp áthidalja a mélyedést, és csak a púpot vágja.
  4. Ha a púp eltűnt, folytasd a teljes felület gyalulását, amíg a gyalu mindenhol egyenletes, folyamatos, vékony forgácsot nem ad. Ahol a forgács kimarad, ott a felület még hullámos.
  5. Ellenőrizd fényréssel: tartsd a lécet erős fény elé, és nézd végig a felületet. Ha nincs fényrés a léc és az egyenes vonal között, a felület sík.

A gyalunyom szerepe. (Nem tévesztendő össze a 15.1-ben tanult kézjeggyel, amely az alkatrész azonosító jele.) A gyalulás során a bal kéz ugyanazt a helyet fogja a gyalutalpon, és a tolás iránya mindig a fa rostirányához igazodik. A gyalunyom (késnyom) a gyaluvas által a felületen hagyott finom, egyenletes sáv. Egyenletes, szakadásmentes gyalunyom éles vasra, állandó fogásmélységre utal. A jó gyalunyom azt mutatja, hogy a gyalu éle egyenletes, a tolás párhuzamos, és a vágásmélység állandó. A lépcsős, szakadozott gyalunyom hibára, tompa vasra vagy görbe talpú gyalura utal.

15.3.9 Derékszögű síkok képzése, méretre gyalulás sorrendje

A gyalulásnál a végső cél az alkatrész pontos méretre való elkészítése, ahol a szemközti lapok párhuzamosak, az élek derékszögűek a lapokhoz. Ehhez be kell tartani a gyalulási sorrendet.

Szabály. A méretre gyalulás sorrendje: (1) bázislap, (2) bázisél, (3) vastagság, (4) szélesség. Először a nagyobb felületet (lap) munkáljuk síkra, ez a bázislap. Utána a lapra merőleges, hosszabb oldalt, ez lesz a bázisél. A bázisél pontosan derékszögben álljon a bázislaphoz. Ezután a vastagságot a bázislapról mérjük, a szélességet pedig a bázisélről.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Nyers léc keresztmetszete négy lépésben: bázislap, bázisél derékszögben, 15 mm vastagság, 80 mm szélesség.
A méretre gyalulás sorrendje a léc keresztmetszetén

Az ábra a Technológiai lap lécének keresztmetszetét követi: a nyers, kissé szabálytalan lécből először a bázislap, majd a rá merőleges bázisél készül; a 15 mm-es vastagságot a bázislapról, a 80 mm-es szélességet a bázisélről mérjük. A vastag vonal a már megmunkált oldalt jelöli. A HTML-változatban a lépések egyenként, az ellenőrzés leírásával követhetők.

A sorrend betartása azért kötelező, mert minden további méret ettől a két bázisfelülettől függ. Ha a bázisél ferdén áll, a szélességi méret rossz lesz, és az alkatrész torzul. Továbbvitt eredmény. Ezt a sorrendet használjuk a gépi egyengető és vastagsági gyalugépeknél is (lásd Egyengető gyalugép: késtengely, késcsere, beállítás, biztonság alfejezetben), valamint a lapalkatrészek méretre szabásánál is.

Technológiai lap. Derékszögű, méretre gyalult léc készítése kézi gyalukkal.

Cél: 480 mm hosszú, 80 mm széles, 15 mm vastag fenyőléc elkészítése nyers fűrészáruból.

Anyagok, szerszámok, gépek: fenyő nyers léc, simítógyalu, eresztőgyalu, finomító gyalu, derékszög, acélvonalzó, vastagsági tolómérő, jelölőtű, gyalupad.

Gépbiztonság. Ez a művelet kézi szerszámos. Balesetveszélyes, ha a munkadarab nincs rögzítve, ha a gyalut ferdén tartod, vagy ha a vas tompa. A gyaluvas és a derékszög élét becsukható szerszámkofferban, védőtokban tárold.

Indítás előtti ellenőrzés. Győződj meg róla, hogy a gyaluvas éles, a forgácstörő csavarja rögzült, a talp sík, a gyalupad stabil.

Lépések:

  1. Bázislap kialakítása. A léc egyik lapját egyenesre, keresztirányban is síkra gyalulod az eresztőgyaluval. – Ellenőrzés: fényrés-szemlélet egyenes vonalra, a felület teljes hosszán.
  2. Bázisél kialakítása. A léc egyik élének gyalulása a bázislapra merőlegesen. Gyalulás közben a derékszög egyik szárát folyamatosan a munkadarab élére, a másikat a lapjára nyomod. – Ellenőrzés: derékszög az élnél, nincs fényszivárgás a derékszög és a munkadarab között.
  3. Vastagság kialakítása. A bázislappal ellentétes oldal gyalulása a kívánt 15 mm vastagságra. A vastagságot jelölőtűvel jelölöd a bázislapról, és gyalulás közben a vastagsági tolómérővel ellenőrzöd. – Ellenőrzés: vastagság 15 ± 0,1 mm (tájékoztató tűrés), a lap párhuzamos a bázislappal.
  4. Szélesség kialakítása. A báziséltől mérve a 80 mm-es szélességet jelölőtűvel, a másik élt gyalulod. – Ellenőrzés: szélesség 80 ± 0,1 mm, az él derékszöge a laphoz.
  5. Végellenőrzés. A léc minden lapját, élét fényrés-szemlélettel, a derékszöget a derékszög minden illesztésénél, a méreteket tolómérővel ellenőrzöd.

15.3.10 Görbe és csavarodott alkatrészek kiegyengetése

A gyakorlatban sokszor görbe, csavarodott vagy vetemedett alkatrészt kell kiegyengetni. A módszer mindig ugyanaz: először a púpokat jelöld meg, majd az eresztőgyaluval fokozatosan vágd le a púpokat, amíg a felület sík nem lesz.

Lépések görbe fa egyengetésére:

  1. Fektess egy egyenes acélvonalzót a görbe felületre. Ahol a vonalzó felfekszik, ott púp van, ahol alatta fényt látsz, ott mélyedés.
  2. Krétával jelöld a púpok csúcsát.
  3. Gyaluld le a púpok csúcsát eresztőgyaluval, érdemes a rostirányt is követni. A görbület húrjával párhuzamosan, ne a púp alakját követve gyalulj.
  4. Ha a púp eltűnt, végezz teljes felületi simítást.

Csavarodott (kitekeredett) lap egyengetése. Fektess a lap két végére egy-egy egyenes, párhuzamos élű ellenőrzőlécet, és nézz végig rajtuk: ha nem párhuzamosak, a lap csavarodott (a négy sarka nem egy síkban van). Jelöld a két átellenes magas sarkot, és ezeket gyaluld átlós irányban, amíg a két léc párhuzamos nem lesz; utána egyengesd a teljes felületet. Ha emellett a rostok is csavarodnak (csavart növés, ez fahiba, nem vetemedés), kis fogással, élesre állított vassal, közel állított forgácstörővel gyalulj.

Szabály. Ha a gyalu folyamatosan szakít, a felület pedig hullámos, először ellenőrizd a rostirányt, majd a vas élességét, a forgácstörő távolságát, végül a vágásmélységet. Legtöbbször az élesség és a forgácstörő helyzete a hiba.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Csavarodott deszka két ellenőrzőléccel, a nem párhuzamos lécek végignézve, a magas sarkok jelölése és leeresztése eresztőgyaluval, valamint görbeség ellenőrzése vonalzóval.
Görbe és csavarodott alkatrész ellenőrzése és kiegyengetése

Az ábra (A) részén a csavarodott deszka két végére egy-egy egyenes ellenőrzőlécet fektettünk; végignézve a lécek felső éle nem párhuzamos (a rajzon túlozva). A (B) részen a két átellenes magas sarok jelölése látható, a (C) részen az eresztőgyalu átlósan halad a magas sarkok között, amíg a lécek párhuzamosak nem lesznek. A (D) részen a görbe deszkára élre állított vonalzó: ahol felfekszik, ott púp, ahol alatta fény látszik, ott mélyedés. A HTML-változatban a csavarodás mértéke állítható; a hosszabb ellenőrzőléc felnagyítja az eltérést.

15.3.11 Minőségellenőrzés

A gyalulás minőségét mindig a felület síkossága, az élek derékszöge és a méretek pontossága adja.

Mit ellenőrzünk?

  1. Síklapúság. Minden lapot és élt fényrés-szemlélettel, egyenes vonalzóval vagy hosszú derékszöggel ellenőrzünk. Tájékoztató tűrés: 0,1–0,2 mm a teljes hosszon, a munkadarab méretétől függően (ellenőrizendő: aktuális szabvány, műhelyi előírás).
  2. Derékszög. A lap és az él illesztésénél a derékszög szárával nincs fényrés. A 90°-os illesztés minden ponton zár.
  3. Méret. A vastagságot és szélességet a bázislapról és bázisélről mérjük, lehetőleg tolómérővel. A hosszú munkadarabnál a méretet több ponton is mérjük.
  4. A gyalunyom minősége. A felületen egyenletes, folyamatos, párhuzamos gyalunyomok látszanak, nem pedig mélyedések, tépések.
  5. A felület tapintása. A felület bársonyosan finom, nem „szőrös” vagy karcos.

Eltérésnél mi a teendő? Ha a felület nem sík, a púpokat újra megjelöljük és gyaluljuk. Ha az él nem derékszögű, akkor a bázislapot újra ellenőrizzük, mert a hiba oka legtöbbször a bázislap nem pontosan sík volta.

15.3.12 Tipikus hibák és okaik

  1. Hiba: a munkadarab vége elvékonyodik, lekerekedik.
    Ok: a gyalu a vágás végén megbillen, a talp hátsó része leemelkedik.
    Helyes gyakorlat: a gyalutalpat a munkadarab végéig a fán tartod, a tolás végén a nyomást a hátsó fogantyúra helyezed át.

  2. Hiba: a felület hullámos, hosszirányban.
    Ok: tompa vas, túl nagy vágásmélység, vagy a gyalu vas ferdén áll.
    Helyes gyakorlat: élezd a vasat, csökkentsd a vágásmélységet, állítsd be a vasat a talppal párhuzamosan.

  3. Hiba: a gyalu tép, szakadozik a forgács.
    Ok: a forgácstörő túl messze van a vas élétől, vagy a gyalu ellenszálas, görcsös fán dolgozik.
    Helyes gyakorlat: állítsd a forgácstörőt kb. 0,2–0,5 mm-re a vas élétől (kemény, ellenszálas fánál közelebb); ha szükséges, fordítsd meg a munkadarabot, és a rostirányból dolgozz.

  4. Hiba: a munkadarab oldalán a gyalu „lelép”, az él lekopik.
    Ok: a gyalu talpa nincs párhuzamos a fa felületével, vagy a tanuló a gyalu oldalára támaszkodik.
    Helyes gyakorlat: a gyalutalpat mindig a fa teljes felületére fektesd, a tolás iránya párhuzamos a fa élével.

15.3.13 Valós életbeli alkalmazás

Egy asztalostanuló a műhelyben egy konyhai szekrényajtó keretét készítette. A keretléceket gépi gyalugépen gyalulta, de az egyik léc enyhén csavarodott maradt. A ragasztás után az ajtó vetemedett, az egyik sarka nem zárt rendesen. A tanuló visszavitte a munkát a gyalupadhoz, és kézi eresztőgyaluval, a fent leírt módszerrel kiegyengette a hibás léc bázislapját és bázisélét. A keret újraragasztása után az ajtó síkban maradt. A tanulság: a gépi munka nem helyettesíti a kézi ellenőrzést és a pontos bázisfelületek kialakítását. A kézi gyalulás a gépi hibák javításának is kulcsa.

15.3.14 Önellenőrzés

  1. Melyik gyalufajta való hosszú, görbe felületek kiegyengetésére?
  2. Mi a forgácstörő feladata a gyaluvason?
  3. Mennyi legyen a forgácstörő távolsága a vas élétől finom munkánál?
  4. Miért kell a bázisélt mindig a bázislaphoz viszonyítva gyalulni?
  5. Mit jelent a „gyalunyom” a gyalulásnál?
  6. Miért tilos tompa vassal dolgozni?

15.3.15 Feladatok

1. feladat (A) Sorold fel a gyalufajtákat és röviden jellemezd őket!

2. feladat (A) Válaszd ki, melyik gyalutalpra igaz: a simítógyalu hosszabb, mint az eresztőgyalu? Indokold a válaszod!

3. feladat (B) Egy fenyőlécet 20 mm vastagságból kell lefaragni 15 mm-re. A bázislapod már kész. Számítsd ki, hány mm vastagságot kell eltávolítani a léc másik oldaláról, ha a vastagsági tűrés ±0,2 mm!

4. feladat (B) Leírjuk egy 600 mm hosszú, nyers fenyőléc egyik lapjának gyalulását. Sorold fel a műveleti lépéseket helyes sorrendben az eresztőgyaluval való kiegyengetésig!

5. feladat (C) A munkadarabod felülete a gyalu után hullámos, és a vas ferdén áll a talphoz képest. Mit teszel, és miért?

6. feladat (D) Készíts egy 500 mm hosszú, 60 mm széles, 12 mm vastag, egyenes lapú és élű lécet. Használj derékszöget, vonalzót, gyalukat! Rögzítsd a lépéseket és az ellenőrzési adatokat a műhelynaplódban!

15.3.16 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Az eresztőgyalu. Hosszú talpa áthidalja a hullámokat, ezért a görbe felületet fokozatosan síkba hozza.
  2. A forgácstörő a leváló forgácsot a vas élétől kis távolságban megtöri, megakadályozva a farostok hosszú beszakadását.
  3. Finom munkánál kb. 0,2–0,5 mm (kemény vagy ellenszálas fánál közelebb; nagyolásnál 1–2 mm), de a gyártói adatlap a mérvadó (ellenőrizendő).
  4. Mert a bázisél a bázislapra merőlegesen készül, így a bázislapot tekintjük viszonyítási alapnak; ha a bázislap hibás, az él is hibás lesz.
  5. A gyalunyom a munkadarab felületén, a vas élének nyomán keletkező finom, párhuzamos sávok összessége; az egyenletes, szakadásmentes nyom éles vasat és állandó fogásmélységet jelez.
  6. A tompa vas nem vág, hanem szakítja a fát, hullámos, érdes felületet hagy, és nagyobb erőt igényel, ami balesetveszélyhez is vezethet.

1. feladat (A)
Simítógyalu: rövid, sokoldalú, nagyolásra és kisebb felületekre. Eresztőgyalu: hosszú talpú, egyengetésre. Finomító: finom felületre. Sarokgyalu: belső sarkok tisztítására. Horonygyalu: hornyok vágására. Profilgyalu: díszítő profilok készítésére.

2. feladat (A)
Nem, a simítógyalu rövid (kb. 180–250 mm), az eresztőgyalu hosszú (kb. 500–700 mm). A hosszú talp az egyengetést szolgálja.

3. feladat (B)
Adott: kiinduló vastagság 20 mm, célvastagság 15 mm. A bázislap kész, tehát a másik oldalt gyaluljuk. Eltávolítandó anyag: 20−15=520 - 15 = 5 mm. A tűrés ±0,2 mm, tehát a célvastagság 14,8–15,2 mm közé eshet. Az 5 mm-t a bázislappal szemközti oldalról kell lefaragni.

4. feladat (B)
Helyes sorrend:
1. Szemrevételezés, fényrés-vizsgálat a púpok azonosítására.
2. Púpok jelölése.
3. A munkadarab rögzítése gyalupadban.
4. Eresztőgyaluval a púpok lefaragása nagyoló, kis vágásmélységgel.
5. Teljes felület gyalulása, amíg egyenletes, vékony forgács nem jön.
6. Ellenőrzés fényréssel és derékszöggel.

5. feladat (C)
Először meglazítjuk a vas rögzítőcsavarját, és a vasat a talppal párhuzamosra állítjuk. Ellenőrizzük a vas élét: ha ferde, élezéssel helyreállítjuk. Ezután beállítjuk a vágásmélységet kicsire (0,1 mm). A hullámos felület oka a ferde vas és/vagy a túl nagy fogásmélység, illetve a tompa él. A javítás után a felület simára gyalulható.

6. feladat (D)
Ez egy gyakorlati feladat, a műhelynapló kitöltésére. Fontos a sorrend betartása: bázislap, bázisél, vastagság, szélesség. Rögzítsd a használt gyalufajtákat, a beállításokat, a mért adatokat (pl. vastagság 12,05 mm, szélesség 60,02 mm), és a derékszög ellenőrzésének eredményét.

15.3.17 Rövid összefoglaló

A kézi gyalulás a fa megmunkálásának alapművelete. A gyalufajták közül a rövid talpú simítógyalu általános célra, a hosszú eresztőgyalu egyengetésre szolgál, a finomító, sarok-, horony- és profilgyalu speciális feladatokra. A gyaluvas vágja a fát, a forgácstörő a vágás után közvetlenül megtöri a forgácsot, megakadályozva a tépést. A gyalu beállításánál a vágásmélység (nagyoláshoz kb. 0,3 mm, simításhoz 0,1 mm) és a szájnyílás hézaga határozza meg a felület minőségét. Az élezés köszörülésből és fenésből áll; az ékszög puhafához kb. 25°, keményfához kb. 30°. A méretre gyalulás kötelező sorrendje: bázislap → bázisél → vastagság → szélesség. Ez a sorrend az összes további megmunkálás alapja; a gépi gyalulásnál ugyanezt az elvet követjük. A felület ellenőrzése fényréssel, derékszöggel és a kézjegy szemrevételezésével történik. A tompa vas, a ferde vasállás, a helytelen forgácstörő-távolság és a gyalu megbillentése a leggyakoribb hibák forrása.

15.3.18 Források és ellenőrzési hiányok