14.3 Géptani alapfogalmak: hajtások, áttétel, fűrészszalag hossza

14.3.1 A géptan alapfogalmai a műhelyben

Képzeld el, hogy a műhelyben egy régi szalagfűrészgépet kell új szíjjal felszerelni, és közben a gépkönyvben az áll, hogy a fűrészszalagnak meghatározott hosszúságúnak kell lennie, a motor és a szalagtárcsa fordulatszáma pedig nem egyezik. Ha ezeket az összefüggéseket nem érted, a gép rossz fordulatszámon járhat, a szalag megfeszülhet vagy túl laza lehet, ami pontatlan vágást, szerszámtörést és balesetet okozhat. Ebben az alfejezetben megtanulod, milyen gépelemek viszik át a forgást a motorról a munkaorsóra, hogyan számítod ki az áttételt és a fordulatszámot, valamint hogyan határozod meg a szalagfűrész szalaghosszát.

14.3.2 Gépelemek: a hajtás részei

A faipari gépekben a villanymotor forgó mozgását különféle gépelemek továbbítják a munkaorsóra, például a körfűrészlap tengelyére, a gyalu késtengelyére vagy a marószerszám orsójára. A hajtás legfontosabb elemei:

Gépbiztonság. A géphajtás minden mozgó részét burkolni kell. Ékszíj, szíjtárcsa, tengelyvég és csapágy környezetében csak áramtalanított, kikapcsolt és a kifutás után teljesen megállt gép mellett dolgozz; a burkolatot csak akkor nyisd le, ha a munkautasítás vagy a gépkönyv azt megengedi. Ha kesztyűt, laza ruhát vagy gyűrűt viselsz, az beszorulhat a szíjtárcsába vagy a tengelyre, ezért forgó gép közelében tilos.

14.3.3 Szíjhajtás és áttétel

A legegyszerűbb hajtás két szíjtárcsából és egy szíjból áll. A hajtó tárcsa a motor tengelyén, a hajtott tárcsa a munkagép tengelyén (például a körfűrészlap tengelyén) helyezkedik el. Ha a két tárcsa átmérője eltér, a tengelyek fordulatszáma is eltér: a nagyobb tárcsa lassabban, a kisebb tárcsa gyorsabban forog.

Definíció. Az áttétel (ii) két egymáshoz kapcsolódó hajtóelem fordulatszámának aránya. Szíjhajtásnál és fogaskerékhajtásnál:

i=n1n2i = \frac{n_1}{n_2}

ahol:

Ha a hajtott tengely fordulatszáma nagyobb, mint a hajtóé, akkor az áttétel i<1i < 1 (gyorsítás). Ha a hajtott tengely lassabb, akkor i>1i > 1 (lassítás).

Szabály. Szíjhajtásnál, ha a szíj csúszása elhanyagolható, az áttétel a tárcsaátmérőkkel is kifejezhető:

i=n1n2=D2D1i = \frac{n_1}{n_2} = \frac{D_2}{D_1}

ahol:

Ebből a hajtott tengely fordulatszáma:

n2=n1⋅D1D2n_2 = n_1 \cdot \frac{D_1}{D_2}

Megjegyzés. A D2/D1D_2/D_1 arány megfordítására figyelj: a nagy tárcsa nagyobb nyomatékkal, de kisebb fordulatszámmal forog. A gyakorlatban a motor fordulatszáma állandó (például hálózati frekvenciával), így a gép fordulatszámát a tárcsaátmérők megválasztása határozza meg. A képlet pontos értékhez szükséges, hogy a szíjfeszesség megfelelő legyen; túl laza szíj csúszik, túl feszes szíj a csapágyat terheli.

Számítás. Számítsuk ki egy asztalos körfűrészgép szíjhajtásának áttételét. A motor fordulatszáma n1=28001/minn_1 = 2800\ \text{1/min}, a motor tárcsája D1=120mmD_1 = 120\ \text{mm}, a fűrésztengely tárcsája D2=80mmD_2 = 80\ \text{mm}. Keresett az áttétel és a fűrésztengely fordulatszáma.

Ellenőrzés. Mivel a hajtott tárcsa kisebb, a fordulatszámnak nőnie kell. A kapott 4200 1/min nagyobb, mint 2800 1/min, tehát a tendencia helyes. Egy D=250mmD = 250\ \text{mm}-es lapnál a vágási sebesség v=250⋅π⋅4200/60000≈55m/sv = 250 \cdot \pi \cdot 4200 / 60\,000 \approx 55\ \text{m/s}, ami a Forgácsolási és előtoló sebesség, fogankénti előtolás fűrészelési tartományába esik (ellenőrizendő: a lap nmaxn_{\max} értéke és a gépkönyv). ∎

Képlet az áttételhez:

i=n1n2=D2D1,n2=n1⋅D1D2i = \frac{n_1}{n_2} = \frac{D_2}{D_1}, \quad n_2 = n_1 \cdot \frac{D_1}{D_2}

Összefüggés. Fogaskerékhajtásnál a tárcsaátmérő helyett a fogszámokat vesszük. Ha a hajtó fogaskerék fogszáma z1z_1, a hajtotté z2z_2, akkor:

i=n1n2=z2z1i = \frac{n_1}{n_2} = \frac{z_2}{z_1}

Figyelj a fogazott hajtásnál is arra, hogy a fogszám aránya ugyanúgy fordított, mint a szíjtárcsás arány: a sokfogú kerék lassabban forog.

Számítás. Egy kis fogaskerekes hajtóműben a hajtó fogaskerék z1=20z_1 = 20 fogú, a hajtott z2=60z_2 = 60 fogú. A motor fordulatszáma n1=14001/minn_1 = 1400\ \text{1/min}. Mekkora a hajtott tengely fordulatszáma?

Ellenőrzés. A sokfogú kerék lassabban forog, tehát az eredmény kisebb, mint a motorfordulatszám; ez teljesül. ∎

14.3.4 Fordulatszám-váltás

A faipari gép gyakran többféle fordulatszámon működhet, hogy eltérő szerszámokat, anyagokat és műveleteket lehessen használni.

Példa. Egy fúrógépen a motor n1=14001/minn_1 = 1400\ \text{1/min}-nel forog, és a hajtó ékszíjtárcsa D1=60mmD_1 = 60\ \text{mm}. A fúrótengelyen két tárcsát lehet használni: D2=120mmD_2 = 120\ \text{mm} és D2=180mmD_2 = 180\ \text{mm}. Számítsd ki a két lehetséges fordulatszámot.

1. fokozat: n2=1400×60120=7001/minn_2 = 1400 \times \frac{60}{120} = 700\ \text{1/min}

2. fokozat: n2=1400×60180=466,71/minn_2 = 1400 \times \frac{60}{180} = 466{,}7\ \text{1/min}

A nagyobb hajtott (fúrótengely-) tárcsa tehát kisebb fúrófordulatszámot ad, ami nagyobb átmérőjű fúrószerszámhoz vagy nehezebben forgácsolható anyaghoz lehet előnyös.

14.3.5 Villamos hajtás röviden

A faipari gépeket általában háromfázisú aszinkronmotor hajtja meg. A motor névleges fordulatszámát a gépkönyv tartalmazza (például kb. 1400 vagy 2800 1/min; nagyobb fordulatszámot szíjhajtás vagy frekvenciaváltó állít elő). A motor teljesítményét kW-ban adják meg, és a gép szerszámának méretéből, a forgácsoló ellenállásból és a szíjhajtás nyomatékából következik.

Amikor a gépet lekapcsolják, a szerszám nem áll meg azonnal, hanem a tehetetlenség miatt kifut. A kifutási idő az az idő, amíg a szerszám a kikapcsolástól a teljes megállásig forog. Faipari gépeknél a kifutási idő lehet több másodperc is, ezért a szerszámcserét, beállítást és tisztítást mindig csak a teljes megállás után, áramtalanítva szabad elkezdeni. A pontos kifutási időt a gépkönyv adja meg, ez gépenként eltérő. (ellenőrizendő: saját gép gépkönyve)

Figyelem. A frekvenciaváltóval lágy indítás és gyorsított leállás is beállítható, de a faipari gépeknél az önfékezés, a mechanikus fék vagy a fékkör nem minden gépnél része az alapfelszereltségnek. A védőberendezés nélküli kézi szerszámcsere tilos, mert a kifutó szerszám akkor is súlyos vágást okozhat, ha a motor már nem hajt.

Gépkönyvi adatok olvasása. A gépkönyvben vagy a géptáblán megadott adatok között ezek a leggyakoribbak:

Adat Jelölés Mértékegység
Névleges feszültség UU V
Névleges áramfelvétel II A
Motorteljesítmény PP kW
Névleges motorfordulat n1n_1 1/min
Szerszám megengedett maximális fordulatszáma nmaxn_{\max} 1/min
Szerszámátmérő-tartomány DD mm
Kifutási idő tkt_k s
Súly, zajkibocsátás, porcsatlakozó mérete — kg, dB, mm

Példa. Egy gépkönyv szerint a gép motorfordulatszáma 28001/min2800\ \text{1/min}, az alkalmazható tárcsaátmérő D1=100mmD_1 = 100\ \text{mm}, a szerszámorsó tárcsája D2=140mmD_2 = 140\ \text{mm}. A szerszámorsó megengedett maximális fordulatszáma nmax=20001/minn_{\max} = 2000\ \text{1/min}. Kérdés: megengedett-e ez a hajtás?

Számítás: n2=2800×100140=20001/minn_2 = 2800 \times \frac{100}{140} = 2000\ \text{1/min}

A szerszámorsó éppen a megengedett határértéken forog, tehát a hajtás működhet, de a legkisebb túlcsúszás vagy tárcsaátmérő-eltérés miatt nagyobb fordulatszámot nem szabad választani. A gépkönyvben mindig ellenőrizni kell a tényleges fordulatszámot, mert a faipari szerszámoknál a megengedett maximális fordulatszám túllépése szerszámtörést okoz. (ellenőrizendő: gépkönyvi adat)

14.3.6 Fűrészszalag hossza a szalagfűrészgépen

A szalagfűrészgép a fűrészszalagot két, egymás fölött álló tárcsán futtatja. A szalag hossza a két tárcsa kerületéből és a tárcsák közötti távolságból számítható.

Definíció. A szalagfűrészgépen a fűrészszalag hossza (LL) a szalag teljes hosszát jelenti, amely ahhoz szükséges, hogy a szalag a felső és alsó tárcsán, valamint a köztük lévő egyenes szakaszokon felfeküdjön, és a kívánt feszességgel futjon.

Szabály. Egyforma tárcsaátmérőjű szalagfűrészgépnél a fűrészszalag hossza:

L=2a+πDL = 2a + \pi D

ahol:

A képletben a 2a2a a tárcsák közötti két egyenes szakasz hossza, a πD\pi D pedig a két félkör együttes kerületi hossza (két félkör teljes kört ad).

Levezetés. A szalagfűrészgép szalagja egy hosszúkás hurkot alkot. A felső és alsó tárcsán egyaránt egy-egy félkörnyi szalagszakasz fekszik fel; ezek együttes hossza egy teljes kör kerülete: K=D⋅πK = D \cdot \pi. A két félkör között a szalag két egyenes szakaszon halad, amelyek hossza közelítőleg a tengelytávolsággal egyenlő, ezért azok együttes hossza 2a2a. Így a teljes szalaghossz:

L=2a+πD.L = 2a + \pi D.

A valóságban a tárcsák és a szalag pozíciója miatt a feszesség beállításához kis mértékű korrekció szükséges; a számolt hossz tájékoztató kiindulás. (ellenőrizendő: gépkönyvi szalaghossz-adat)

Számítás. Egy szalagfűrészgép tárcsaátmérője D=400mmD = 400\ \text{mm}, a tengelytávolság a=600mma = 600\ \text{mm}. Számítsd ki a szalaghosszt.

Ellenőrzés. A gép egy 400 mm átmérőjű tárcsáján a kerület kb. 1256 mm, a két egyenes szakasz 1200 mm, ezért az eredmény nagyságrendje reális. ∎

Statikus változat (mint a PDF-ben)Szíjhajtás két tárcsával, a nagyobb tárcsa lassabban forog; szalagfűrész-hurok két félkörből és két tengelytávolságnyi egyenesből.
Szíjhajtás két tárcsával és a szalagfűrész-hurok két félkörből és két egyenes szakaszból

Az ábra bal oldalán a szíj mindkét tárcsán azonos kerületi sebességgel fut, ezért a nagyobb (D2=100D_2 = 100 mm) tárcsa lassabban forog: n2=2800⋅80/100=2240n_2 = 2800 \cdot 80/100 = 2240 1/min. A jobb oldalon a szalag két félköre (szaggatott) együtt egy teljes kerület, πD\pi D, a két egyenes (folytonos) együtt 2a2a. A HTML-változatban a tárcsaátmérők és a motorfordulatszám állításával a tárcsák forgása is változik; a második panelen DD és aa állításával a szalaghossz élőben számolódik.

14.3.7 Szalagvastagság és tárcsaátmérő

A fűrészszalag vastagsága és a tárcsaátmérő között van egy fontos tapasztalati arány, amelyet a gépkönyv és a szerszámgyártók ajánlanak. Túl vastag szalagot kis tárcsára nem szabad felszerelni, mert a szalag a tárcsán erősebben hajlik, ami berepedéshez, anyagfáradáshoz vezethet. A gyakorlatban használt irányérték, hogy a tárcsaátmérő legalább a szalagvastagság nagyjából 800–1000-szerese legyen, de ez az érték erősen függ a szalag anyagától, fogosztásától, az acél szilárdságától és a gép típusától. (ellenőrizendő: szerszámgyártói adatlap)

Példa. Ha a tárcsaátmérő D=400mmD = 400\ \text{mm}, akkor a legnagyobb ajánlott szalagvastagság nagyságrendileg 400/800=0,5mm400/800 = 0{,}5\ \text{mm} és 400/1000=0,4mm400/1000 = 0{,}4\ \text{mm} közötti. Ennél vastagabb szalagnál a hajlítási feszültség már számottevően nő. Fordítva: ha 0,3mm0{,}3\ \text{mm} vastag szalagot használunk, akkor a minimális tárcsaátmérő nagyságrendileg 0,3×800=240mm0{,}3 \times 800 = 240\ \text{mm} és 0,3×1000=300mm0{,}3 \times 1000 = 300\ \text{mm} közé tehető. (ellenőrizendő: szalagfűrész gépkönyve)

Figyelem. A szalag felszerelése előtt mindig a gépkönyv és a szerszámgyártó táblázata szerint ellenőrizd a megengedett szalagvastagságot, legkisebb tárcsaátmérőt és a feszesség mértékét. A túl laza szalag oldalirányban terelve gurul, a túl feszes szalag a csapágyat és a hegesztett szalagvéget terheli.

14.3.8 Diagram: Szalaghossz a tárcsaátmérő függvényében

Az alábbi diagram azt mutatja, hogy állandó tengelytávolság (a=600mma = 600\ \text{mm}) mellett hogyan változik a szalagfűrész szalaghossza, ha a tárcsaátmérőt növeljük. Az adatok képletből számoltak, a gyakorlatban a gépkönyv és a gyártó adata a mérvadó.

Fűrészszalag hossza a tárcsaátmérő függvényében - Kiszámított értékek: L = 2a + πD, a = 600 mm, π ≈ 3,1416. Tájékoztató adat; a gépkönyv adata ellenőrizendő.

14.3.9 Gyakorlati olvasat: gépkönyvi adatok és táblázat

A géptani számítások nem önmagukért kellenek. A műhelyben a gépkönyvben látott adatokat kell összevetned a választott szerszámmal és a tárcsaátmérőkkel.

Rajz–anyag–művelet hármas. Ha például egy ügyfél vastag tölgyfa ajtólapot hoz, és a körfűrészgéppel kell szeletelni, akkor a gépkönyvben megadott fűrészlapfordulatszámot, a motorfordulatszámot és a szíjtárcsák átmérőjét is meg kell értened ahhoz, hogy a szerszámot ne tedd ki túl nagy fordulatszámnak. A rajzból adódó méret meghatározza a fűrészlap átmérőjét, a fűrészlap átmérőjéből és a forgácsolási sebességből adódik a megengedett fordulatszám, ezt pedig a szíjhajtás áttételével lehet igazítani, ha a gép erre lehetőséget ad.

Táblázat: Példa szíjhajtási adatokra

Megnevezés Jel Érték Mértékegység
Motorfordulat n1n_1 2800 1/min
Motor szíjtárcsaátmérő D1D_1 80 mm
Hajtott szíjtárcsaátmérő D2D_2 100 mm
Hajtott fordulatszám n2n_2 2240 1/min
Áttétel ii 1,25 —

A táblázat adatai tanulási példák, nem egy adott gép előírásai. Az áttétel i=n1/n2=2800/2240=D2/D1=100/80=1,25i = n_1/n_2 = 2800/2240 = D_2/D_1 = 100/80 = 1{,}25. Mivel i>1i > 1, a hajtás lassít: a hajtott tárcsa a nagyobb, ezért lassabban forog. Egységesen használd az i=n1/n2i = n_1/n_2 képletet.

Számítási megjegyzés. A fordulatszámoknál mindig ellenőrizd, hogy a hajtott elem gyorsabb vagy lassabb lesz: i>1i > 1 lassítást, i<1i < 1 gyorsítást jelent. Itt i=1,25i = 1{,}25, tehát a hajtott tengely fordulatszáma kisebb. ∎

14.3.10 Fűrészszalaghossz-számítás kerekítéssel

Példa. Egy szalagfűrészgépen a tárcsaátmérő D=500mmD = 500\ \text{mm}, a tengelytávolság a=700mma = 700\ \text{mm}. Számítsd ki a szalag hosszát, majd ellenőrizd a kapott eredményt.

Ellenőrzés. A kerület πD≈3,14×500=1570mm\pi D ≈ 3{,}14 \times 500 = 1570\ \text{mm}, a két egyenes szakasz 1400 mm, tehát az összeg nagyságrendje reális. ∎

14.3.11 Technológiai lap – Szalagfűrész szalagjának ellenőrzése és feszességének beállítása

Cél: a fűrészszalag hosszának, futásának és feszességének ellenőrzése a gép indítása előtt.

Anyagok, szerszámok, gépek: szalagfűrészgép, fűrészszalag, mérőszalag, csavarkulcs vagy a géphez tartozó feszítőberendezés, gépkönyv, egyéni védőeszközök.

Gépbiztonság. A művelet betanított, felügyelt tanulónak szól; védőberendezés nélkül, egyedül, fáradtan ne végezd. A szalagfűrészgépen a felső és alsó tárcsa burkolata legyen zárva, a fűrészszalag vezetője és védőburkolata a szalag felső részén legyen a helyén. Villamos hálózattól áramtalanítva dolgozz; a szalagfeszítés közben a szalagot ne told és ne fogd meg a fogazott részen. A tárcsát csak áramtalanított gépen, nyitott burkolatnál, a tárcsa peremén (nem a szalagon) fogva, lassan forgasd. Vágásálló kesztyű csak álló, áramtalanított gépen, szalagcserénél használható (ellenőrizendő: munkautasítás).

Indítás előtti ellenőrzés: 1. Áramtalanítás, a gép megállása után a munkaterület szabaddá tétele. 2. A szalag forgásirányának és a tárcsaátmérők adatainak ellenőrzése a gépkönyvben. 3. A fűrészszalag látható állapotának ellenőrzése: repedés, foghiány, korrózió, hegesztett szalagvég sérülése. 4. A szalag feszességének kézzel való ellenőrzése a gépkönyvben megadott érték szerint (ha nincs ilyen, a tapasztalt gépkezelő által megadott érték a mérvadó). 5. A szalagvezető beállító görgőinek és a hátsó támgörgőnek a helyzete. 6. A felső és alsó tárcsa burkolatának, valamint a szalagvédőnek a rögzítése.

Lépések: 1. Olvasd le a gépkönyvből a megengedett fűrészszalag-vastagságot és a szalaghosszt (ellenőrzés: a felirat vagy táblázat a gépen is szerepeljen, ha van). 2. Mérd meg a tárcsaátmérőt és a tengelytávolságot, ha a gépkönyv nem adja meg (ellenőrzés: a mérés bizonytalansága max. kb. 5 mm, tájékoztató). 3. Számítsd ki a szükséges szalaghosszt: L=2a+πDL = 2a + \pi D (ellenőrzés: az eredmény nagyságrendje). 4. Helyezd a fűrészszalagot a tárcsákra, majd a feszítőberendezéssel állítsd be a kívánt feszességet (ellenőrzés: a szalag oldalnyomása a gépkönyv szerinti erő és megengedett elhajlás, ha nincs adat, kérj gépkezelői segítséget). 5. Áramtalanított gépen forgasd meg lassan a felső tárcsát a peremén fogva (a szalagot ne fogd meg), és figyeld, hogy a szalag a tárcsa közepén fut-e, nem ér-e a burkolathoz vagy a szalagvezetőkhöz (ellenőrzés: a szalag futásának középpontossága). 6. Ha a szalag oldalirányban eltér, állítsd a felső tárcsa döntését a gépkönyv szerint (ellenőrzés: a szalag visszahúzódik a tárcsa közepére). 7. Csukd vissza a burkolatokat, és csak ezután dugd vissza a hálózatra a gépet. 8. Indításkor a gépet előbb üresen, kifutással figyeld, hogy nincs-e rendellenes zaj, ütés, kóborló szalagfutás (ellenőrzés: a gép zajának és rezgésének megítélése).

Dokumentálás: munkanaplóban rögzítsd a gép azonosítóját, a szalag hosszát, vastagságát, a dátumot, a beállító személy nevét és az észrevételeket.

14.3.12 Minőségellenőrzés

A szalagfűrész szalagjának és a hajtásrendszernek az ellenőrzésekor a következőket nézd:

Mit ellenőrzünk? Mivel? Mi az elfogadható? (tájékoztató)
Fűrészszalag repedése, foghiánya szemrevételezés, nagyító nem megengedett
Szalag feszessége kézi nyomás, gépkönyvi érték a gépkönyvben megadott elhajlás
Ékszíj feszessége kézi nyomás túl laza vagy túl feszes nem jó
Szíjtárcsák burkolata szemrevételezés hiányzik, repedt burkolat esetén javítás
Szalag futása szemrevételezés, kis fordulat ne érjen a burkolathoz, ne kóboroljon
Áttételi számítás számolás, mérés a gépkönyv szerinti érték

Ha a szalag repedése látszik, a gépet le kell állítani, és a szalagot cserélni kell, mert a repedt szalag vágás közben szétszakadhat, és a gépkezelőt megsebesítheti.

14.3.13 Tipikus hibák és okaik

  1. A gép túl lassan vagy túl gyorsan forog.
  2. A fűrészszalag nem a tárcsa közepén fut.
  3. A szalag túl melegszik vagy gyorsan elszakad.
  4. A szíj csúszik, csikorog.

14.3.14 Valós életbeli alkalmazás

Egy asztalosműhelyben a tanuló új, nagyobb átmérőjű fűrészlapot tett fel a körfűrészgépre. A gépkönyv szerint a motor fordulatszáma 2800 1/min, a motortárcsa 120 mm, a fűrésztengely tárcsája 80 mm volt. A tanuló látta, hogy a gépen a fűrészlap gyorsabban forog, mint a motor, de nem tudta, miért. A kiszámolt áttétel: i=D2/D1=80/120=0,667i = D_2/D_1 = 80/120 = 0{,}667, a fűrésztengely fordulatszáma n2=2800/0,667=42001/minn_2 = 2800/0{,}667 = 4200\ \text{1/min}. A kisebb hajtott tárcsa tehát felgyorsítja a fűrészlapot; a nagyobb lapnál ezért a lap megengedett nmaxn_{\max} értékét is ellenőrizni kell. A tanulság az, hogy a gépkönyv és a tárcsaátmérő együttes olvasata nélkül nem lehet eldönteni, hogy egy szerszám megfelelő fordulatszámon fut-e.

Egy másik esetben a szalagfűrészgépen a régi szalag elszakadt, és a vásárolt új szalag hossza 2 450 mm volt. A gép tárcsaátmérője 400 mm, a tengelytávolsága 650 mm volt. Számítás: L=2×650mm+3,14×400mm=1300+1256=2556mmL = 2 \times 650\ \text{mm} + 3{,}14 \times 400\ \text{mm} = 1300 + 1256 = 2556\ \text{mm}. A 2 450 mm-es szalag tehát túl rövid volt, a feszítőberendezés nem tudta volna kényelmesen felszerelni. A megfelelő hosszúságú szalag beszerzése után a gép pontosan és biztonságosan dolgozott.

14.3.15 Önellenőrzés

  1. Igaz-e, hogy ha egy szíjhajtásban a hajtott tárcsa átmérője nagyobb, mint a hajtóé, akkor a hajtott tengely fordulatszáma nagyobb? Indokold.
  2. Számítsd ki a hajtott tengely fordulatszámát, ha a motor n1=14001/minn_1 = 1400\ \text{1/min}-nel forog, a hajtó tárcsa átmérője D1=70mmD_1 = 70\ \text{mm}, a hajtott tárcsa átmérője D2=210mmD_2 = 210\ \text{mm}.
  3. Hogyan számolod ki a szalagfűrész-szalag hosszát egyforma tárcsaátmérők esetén?
  4. Miért nem szabad a fűrészszalagot túl vastagra választani egy adott tárcsaátmérőhöz?
  5. Milyen gépkönyvi adatot kell ellenőrizned ahhoz, hogy a szerszámorsó fordulatszámát ne lépd túl?

14.3.16 Feladatok

1. feladat (A). Fogalmazd meg, mit jelent az áttétel, és írd fel a szíjhajtás áttételének képletét a tárcsaátmérőkkel.

2. feladat (A). Egy fúrógép motorfordulatszáma n1=28001/minn_1 = 2800\ \text{1/min}. A motortárcsa D1=60mmD_1 = 60\ \text{mm}, a fúrótengely tárcsája D2=100mmD_2 = 100\ \text{mm}. Mekkora a fúrótengely fordulatszáma?

3. feladat (B). Egy gép hajtott tengelyének fordulatszámát n2=12001/minn_2 = 1200\ \text{1/min}-re szeretnénk állítani. A motor fordulatszáma n1=28001/minn_1 = 2800\ \text{1/min}, a motor tárcsája D1=90mmD_1 = 90\ \text{mm}. Mekkora tárcsát kell a hajtott tengelyre felszerelni?

4. feladat (B). Egy szalagfűrészgép tárcsaátmérője D=450mmD = 450\ \text{mm}, a tengelytávolság a=680mma = 680\ \text{mm}. Számítsd ki a szükséges fűrészszalag hosszát. Kerekíts milliméterre.

5. feladat (C). Egy faipari gépnél a motorfordulat n1=28001/minn_1 = 2800\ \text{1/min}, a hajtó tárcsa D1=70mmD_1 = 70\ \text{mm}, a hajtott tárcsa D2=140mmD_2 = 140\ \text{mm}. Az alkalmazni kívánt szerszám megengedett maximális fordulatszáma nmax=15001/minn_{\max} = 1500\ \text{1/min}. Engedélyezi-e a szerszám használatát? Indokold. Ha nem, mit változtatnál?

6. feladat (D). Készíts táblázatot a következő szalagfűrész-adatokhoz: tengelytávolság a=700mma = 700\ \text{mm}, tárcsaátmérők D=350,400,450,500mmD = 350, 400, 450, 500\ \text{mm}. Számítsd ki a szalaghosszakat a L=2a+πDL = 2a + \pi D képlettel (π≈3,14\pi ≈ 3{,}14), és ellenőrizd, hogy a kerület növelésével a szalaghossz növekszik-e.

14.3.17 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. Ha a hajtott tárcsa nagyobb, akkor a hajtott tengely fordulatszáma kisebb, mert a nagyobb tárcsa kerülete nagyobb, egy szíjhurok nagyobb utat tesz meg, így a tengely lassabban forog: n2=n1⋅D1D2n_2 = n_1 \cdot \frac{D_1}{D_2}.
  2. n2=14001/min⋅70mm210mm=1400⋅0,333=466,71/min≈4671/minn_2 = 1400\ \text{1/min} \cdot \frac{70\ \text{mm}}{210\ \text{mm}} = 1400 \cdot 0{,}333 = 466{,}7\ \text{1/min} ≈ 467\ \text{1/min}.
  3. L=2a+πDL = 2a + \pi D, ahol aa a tengelytávolság, DD a tárcsaátmérő. A πD\pi D a két félkör összege, a 2a2a a két egyenes szakasz.
  4. A vastag fűrészszalag kis tárcsán nagyobb hajlítási feszültséget kap, ezért berepedhet. A tárcsaátmérő és a szalagvastagság arányát a gyártó adatai szerint kell betartani.
  5. A szerszámorsó fordulatszámát (n2n_2) kell összevetni a szerszám megengedett maximális fordulatszámával (nmaxn_{\max}), amelyet a gyártó adattáblája tartalmaz.

Feladatok megoldása

1. feladat (A). Az áttétel a hajtó és a hajtott tengely fordulatszámának aránya: i=n1/n2i = n_1/n_2. Szíjhajtásnál a tárcsaátmérőkkel: i=D2/D1i = D_2/D_1, ha a szíj csúszása elhanyagolható.

2. feladat (A). Képlet: n2=n1⋅D1D2=2800⋅60100=16801/minn_2 = n_1 \cdot \frac{D_1}{D_2} = 2800 \cdot \frac{60}{100} = 1680\ \text{1/min}.

3. feladat (B). Képlet: D2=D1⋅n1n2=90mm⋅28001200=210mmD_2 = D_1 \cdot \frac{n_1}{n_2} = 90\ \text{mm} \cdot \frac{2800}{1200} = 210\ \text{mm}. A hajtott tárcsa átmérője 210 mm.

4. feladat (B). L=2a+πD=2×680mm+3,14×450mm=1360mm+1413mm=2773mmL = 2a + \pi D = 2 \times 680\ \text{mm} + 3{,}14 \times 450\ \text{mm} = 1360\ \text{mm} + 1413\ \text{mm} = 2773\ \text{mm}.

5. feladat (C). Számítsuk ki a hajtott tengely fordulatszámát: n2=2800⋅70140=14001/minn_2 = 2800 \cdot \frac{70}{140} = 1400\ \text{1/min}. A szerszám maximális megengedett fordulatszáma 1500 1/min. A számolt 1400 1/min kisebb, mint a megengedett, tehát a szerszám használható. Ha a hajtó tárcsa D1D_1-et növelnénk, a fordulatszám nőne, így nagyobb hajtótárcsa rosszabb lenne. A biztonsághoz mindig ellenőrizni kell a tényleges mért fordulatszámot is.

6. feladat (D). Táblázat:

Tárcsaátmérő (mm) Szalaghossz (mm)
350 2×700+3,14×350=1400+1099=24992 \times 700 + 3{,}14 \times 350 = 1400 + 1099 = 2499
400 1400+1256=26561400 + 1256 = 2656
450 1400+1413=28131400 + 1413 = 2813
500 1400+1570=29701400 + 1570 = 2970

A táblázatból látható, hogy a tárcsaátmérő növelésével a szalaghossz nő. ∎

14.3.18 Rövid összefoglaló

A faipari gépek hajtásában a villanymotor forgását tengelyek, csapágyak, szíjtárcsák, ékszíjak, ritkábban fogaskerekek viszik át a munkaorsóra. Az áttétel a hajtó és hajtott tengely fordulatszámának aránya: i=n1/n2i = n_1/n_2. Szíjhajtásnál és fogaskerékhajtásnál ez az áttétel a tárcsaátmérőkkel vagy fogszámokkal is kifejezhető: i=D2/D1i = D_2/D_1, illetve i=z2/z1i = z_2/z_1. A hajtott tengely fordulatszáma n2=n1⋅D1/D2n_2 = n_1 \cdot D_1/D_2. Nagyobb hajtott tárcsa vagy többfogú hajtott fogaskerék a fordulatszámot csökkenti, a kisebb hajtott oldal növeli. A gépkönyv adatait – motorfordulat, tárcsaátmérő, szerszám megengedett maximális fordulatszáma – mindig egybe kell vetni. A szalagfűrész szalaghossza egyforma tárcsáknál L=2a+πDL = 2a + \pi D, ahol aa a tengelytávolság, DD a tárcsaátmérő. A szalagvastagság és a tárcsaátmérő aránya szerszámgyártói adat, amelyet a gépkönyvvel együtt kell ellenőrizni. A biztonsághoz tartozik, hogy a szíjtárcsák, szíjak és tengelyek mindig burkolva legyenek, és a beállítást, szerszámcserét csak a gép teljes megállása, áramtalanítás után végezd.

Továbbvitt eredmény. Az áttétel és a szalaghossz képlete közvetlenül szükséges a szalagfűrészgép helyes felszereléséhez, a gépkönyvi fordulatszámok és a szalag méretének ellenőrzéséhez, amit a Asztalos szalagfűrészgép alfejezetben használsz fel.

14.3.19 Források és ellenőrzési hiányok