20.2 Beavatkozók: mágneskapcsolók, szelepek, szervomotorok

A külső hőmérséklet-érzékelő jele önmagában még nem fűt, és a jelenlétérzékelő sem kapcsolja fel helyettünk a lámpát. A szabályozó kimenete csak egy kis teljesítményű jel: egy relétekercs, egy analóg feszültség vagy egy busztávirat. Ahhoz, hogy ez a jel valódi fogyasztót kapcsoljon – motort, fűtőbetétet, szelepet, zsalut –, beavatkozó készülékekre van szükség. Ebben az alfejezetben ezeket a készülékeket és bekötési elveiket tanuljuk meg.

A beavatkozó az épületautomatika „keze és izma”: kis vezérlési energiával nagyobb teljesítményt kapcsol, és a folyamat fizikai mennyiségét – áramlás, hőmérséklet, fény, mozgás – megváltoztatja.

20.2.1 Szemléltető kép: relé választja le a vezérlést a 230 V-os körről

A legegyszerűbb beavatkozói minta az, amikor egy 24 V-os termosztátjel egy relé tekercsét kapcsolja, a relé munkaérintkezője pedig a 230 V-os szivattyúmotort. A vezérlési és a terhelési kör galvanikusan elválik egymástól.

Relé mint beavatkozó: 24 V-os termosztát kapcsol 230 V-os szivattyúmotort - A rajz szemlélteti a vezérlési és terhelési oldal szétválasztását. A B1 termosztát a K1 relé tekercsét táplálja (24 V), a K1 munkaérintkezője külön, 230 V-os áramkörben az F1 kismegszakító után a fázist kapcsolja az M1 szivattyúmotorra; a motor másik kapcsa az N-re, fém teste a PE-re csatlakozik. A típusok (B10, 24 V) példák (ellenőrizendő a tervvel).

A rajzon a felső hurok a vezérlőáramkör: a B1 termosztáról a 24 V a K1 tekercsre jut. Az alsó hurok a terhelőáramkör: az F1 kismegszakító után a K1 érintkező a fázist (L1) az M1 szivattyúmotorra kapcsolja, a motor másik kapcsa a nullára (N), fém teste a védővezetőre (PE) csatlakozik. A relé tekercse és érintkezője között nincs fémes kapcsolat, ezért a vezérlőoldal feszültségszintje és a terhelőoldal feszültségszintje eltérhet.

20.2.2 Relé, mágneskapcsoló és tirisztoros kapcsoló

Definíció. A relé (jelfogó) olyan kapcsolókészülék, amelyben egy elektromágneses tekercs által létrehozott erő mozgat egy vagy több érintkezőt. A vezérlő oldal (tekercs) és a kapcsolt oldal (érintkezők) galvanikusan el van választva.

A relét kisteljesítményű jelek kapcsolására használjuk: épületfelügyeleti kimenet, termosztát, PLC-kimenet, egy másik relé segédérintkezője. A tekercs jellemző feszültsége lehet 12 V DC, 24 V DC, 24 V AC vagy 230 V AC. A relé nem motorindító eszköz, hanem jelfogó; katalógusban az érintkezőket gyakran AC-15 (váltakozó áramú vezérlőáramkör) vagy DC-13 (egyenáramú vezérlőáramkör) kategóriával adják meg.

Definíció. A mágneskapcsoló (kontaktor) nagyobb megszakítóképességű, mágneses működtetésű kapcsoló, amelyet motorok, fűtőkörök, szellőzők és más teljesítmény-fogyasztók kapcsolására terveztek. A főérintkezők mellett általában segédérintkezők is vannak.

A mágneskapcsoló főérintkezői motorindításra alkalmasak, mert elviselik a bekapcsolási áramlökést és a kikapcsoláskor keletkező ívet. A katalógusban a főérintkezőt AC-3 vagy AC-1 kategóriával jelölik; motoroknál az AC-3 a jellemző, ellenállásos fűtésnél az AC-1. A tekercs itt is 24 V DC, 24 V AC vagy 230 V AC lehet.

Definíció. A tirisztoros kapcsoló (SSR, angolul solid-state relay) félvezetőkből – triacból, tirisztorból vagy MOSFET-ből – felépülő, mozgó alkatrész nélküli kapcsoló. A bemeneti kis jel vezérli a teljesítmény-félvezetőt, ezért nincs mechanikus kopás és nincs kapcsolási ív.

Az épületautomatikai gyakorlatban az SSR-t akkor választjuk, ha nagyon gyakori kapcsolásra, zajtalan működésre vagy hosszú élettartamra van szükség. Hátránya, hogy a kimeneti félvezetőn nyugalmi áramban is lehet kis szivárgó áram, és a hűtéséről gondoskodni kell. Ellenállásos terhelésnél gyakran zérusátmenetnél kapcsoló (zero-cross) kivitelt használnak, amely a váltakozó feszültség nullaátmeneténél kapcsol, ezért kisebb a zavarkeltés.

Megjegyzés. A tirisztoros kapcsoló nem azonos a fényerő-szabályozó triaccal. Előbbi főként ki-be kapcsol, utóbbi a feszültség pillanatnyi kivezérlésével folyamatosan szabályoz.

20.2.3 Mágnesszelep, szervomotor és léptetőmotor

Definíció. A mágnesszelep olyan elektromágneses beavatkozó, amelyben a tekercs mágneses tere egy mozgó vasmagot (dugattyút) húz be, és ezzel folyadék- vagy gázáramlást nyit, zár vagy vált át.

A mágnesszelepekben a villamos oldal a tekercs, a hidraulikus oldal pedig a szelep. Fűtési és légtechnikai rendszerekben tipikusak a 24 V AC, 24 V DC vagy 230 V AC tekercsű, kétállású (nyit/zárt) mágnesszelepek. A terven régebbi (DIN-alapú) gyakorlat szerint gyakran Y betűjelet kapják, az MSZ EN IEC 81346-2 szerinti jelölést a terv jelmagyarázata adja (ellenőrizendő: MSZ EN IEC 81346-2), a motoros fogyasztók pedig M jelölést. A tekercs teljesítményét látszólagos teljesítményként (VA) adják meg; gyártói adatból tudjuk, mekkora a bekapcsolási és a tartóáram.

Definíció. A szervomotoros beavatkozó (épületautomatikában gyakran „szelepmozgató” vagy „zsalumozgató”) hajtóművel és pozíció-visszajelzéssel ellátott motor. A bemenő jel általában 0–10 V, 2–10 V, 0–20 mA, 4–20 mA vagy buszjel, a tengely/mozgató kar pedig a jelnek megfelelő helyzetbe áll.

A szervomotoros mozgatót használjuk moduláló fűtési, hűtési és szellőzési szelepekhez, zsalukhoz, ablaknyitó karokhoz. Két alapfajtája a kétpontos mozgató (teljesen nyit vagy zár) és a folytonos mozgató (0–100 % között arányosan áll). A 2–10 V-os jel gyakran azt jelenti, hogy 2 V a 0 % állás, 10 V a 100 % állás; így a jelkábel szakadása esetén a mozgató biztonsági állásba állítható. Egyes mozgatók rugós visszatérésűek (spring return): feszültségkimaradáskor a rugó a szelepet lezárja vagy nyitja, ami tűzvédelmi és fagyvédelmi szempontból fontos lehet.

Definíció. A léptetőmotor olyan motor, amelynek tengelye a vezérlőimpulzusok hatására meghatározott, rögzített szöglépésekkel forog. Nyílt hurkú pozíció-beállításra alkalmas, mert a lépésszámból számítható a tengely helyzete, amennyiben nem lép fel lépésvesztés.

Az épületautomatikában a léptetőmotort kisebb golyóscsapok, motoros radiátorszelepek, laboratóriumi szellőzőfúvókák és precíziós zsaluk mozgatására használják. A gyakorlatban a szervomotoros mozgató és a léptetőmotor közötti választást a pontosság, a nyomatékigény, a visszajelzés és a költség dönti el.

Beavatkozók tipikus áramai: kapcsolható áram, ill. tekercsáram - Szemléltető nagyságrendek épületautomatikai alkalmazásokhoz: a relé, a mágneskapcsoló és a tirisztoros kapcsoló oszlopa a kapcsolható áram, a mágnesszelepé a tekercs saját áramfelvétele (ezt kell a vezérlőkimenetnek kapcsolnia). A tényleges értékek a gyártói adatlaptól, a terhelés típusától, a kapcsolási gyakoriságtól és a hűtéstől függnek.

Az ábra csak arányokat mutat: a relé kis vezérlőáramot, a mágneskapcsoló motorokat, az SSR közepes és gyakori kapcsolású ellenállásos terhelést, a mágnesszelep oszlopa pedig nem kapcsolási képesség, hanem a tekercs saját áramfelvétele, amelyet a vezérlő kimenetének kell kapcsolnia. A pontos értéket minden esetben a gyártói adatlap alapján kell megválasztani.

20.2.4 Készülékválasztás a tervdokumentáció és terhelési adatok alapján

A tervlapon a beavatkozót a rajzjel, a referenciajel és a kapocsjelölés azonosítja. A kiválasztás előtt az alábbi adatokat kell kiolvasni vagy a tervezői kiírásból pótolni:

  1. Terhelés típusa: ellenállásos (fűtőbetét, izzólámpa), induktív (motor, transzformátor, mágnesszelep), kapacitív (egyes LED-meghajtók) vagy vegyes.
  2. Kapcsolt feszültség és áram: a fogyasztó névleges adataiból számolva vagy a tervezői listából.
  3. Bekapcsolási áram: motoroknál, transzformátoroknál és LED-meghajtóknál a névleges áram többszöröse is lehet.
  4. Kapcsolási gyakoriság: óránként néhány kapcsolástól a másodpercenkénti kapcsolásig.
  5. Környezet: hőmérséklet, pára, por, vegyi anyag, kültér.
  6. Bemenő jel: 24 V AC/DC, 230 V AC, 0–10 V, 4–20 mA, PWM vagy buszjel.
  7. Kívánt viselkedés: kétállású, folytonos, rugós visszatérés, késleltetés.

A gyakorlati képlet egyfázisú motoros fogyasztó áramfelvételéhez:

I=PUcos⁡φηI = \frac{P}{U\cos\varphi\,\eta}

ahol PP a leadott mechanikai teljesítmény, UU a kapocsfeszültség, cos⁡φ\cos\varphi a teljesítménytényező, η\eta a hatásfok.

Számítás. Egy 230 V-os, 1,5 kW-os keringtető szivattyú adatai: cos⁡φ=0,8\cos\varphi = 0{,}8, η=0,85\eta = 0{,}85. Keressük a névleges áramfelvételt.

I=1500W230V⋅0,8⋅0,85=1500156,4≈9,6AI=\frac{1\,500\,\text{W}}{230\,\text{V}\cdot 0{,}8\cdot 0{,}85}=\frac{1\,500}{156{,}4}\approx 9{,}6\,\text{A}

Motorhoz AC-3 használati kategóriájú mágneskapcsolót választunk (MSZ EN 60947-4-1), amelynek AC-3 névleges üzemi árama legalább a motor névleges árama: 9,6 A → pl. 12 A AC-3 (ellenőrizendő: gyártói adatlap). Az AC-3 kategória már tartalmazza a kalickás motor közvetlen indításának áramlökését; nagyobb kapcsolót gyakori kapcsolásnál, léptetésnél, ellenáramú fékezésnél (AC-4) vagy nehéz indításnál választunk. A 9,6 A-es üzemi áramra méretezett 10 A-es relé, ha csak ellenállásos terhelésre készült, nem megfelelő motorindításhoz.

Számítás. Egy fűtési zóna mágnesszelepe 24 V AC, 12 VA látszólagos teljesítményű. Az áramfelvétel:

I=SU=12VA24V=0,5AI=\frac{S}{U}=\frac{12\,\text{VA}}{24\,\text{V}}=0{,}5\,\text{A}

Ez a tartóáram. Váltakozó áramú tekercsnél a behúzás pillanatában az áram ennek többszöröse is lehet (a gyártói adatlap behúzó VA-értékéből: Ibe=Sbe/UI_{\text{be}} = S_{\text{be}}/U), ezért a vezérlőkimenetnek a bekapcsolási áramot is el kell viselnie. Ha a vezérlő kimenete csak 0,1 A-es relé, akkor nem szabad közvetlenül a mágnesszelepet kapcsolni, hanem egy nagyobb segédrelét kell beiktatni, vagy a mágnesszelepet önálló tápegységről kell megtáplálni.

Továbbvitt eredmény. A beavatkozó kiválasztásához használt osztályozás – relékimenet, analóg 0–10 V / 4–20 mA, PWM, két- vagy többállású működés, rugós visszatérés – alapja annak, hogy a KNX, DALI és más épületautomatikai rendszerek alfejezetben a beavatkozókat buszrendszerre illesszük.

20.2.5 Védettség és környezeti hatások

A beavatkozót a környezetéhez kell illeszteni. Az IP-kód (MSZ EN 60529) két számjeggyel jelzi a védettséget: az első a szilárd testek és por elleni, a második a víz elleni védelmet adja meg.

Szabvány. A védettségi fokozatot az MSZ EN 60529 szerinti IP-kóddal kell jelölni; az előírt fokozatot a gyártói adatlap és az adott helyiség kialakítása határozza meg. A kapcsolókészülékek használati kategóriáit és az élettartam-adatokat a vonatkozó kapcsolókészülék-szabvány (például MSZ EN 60947 sorozat) szerint kell figyelembe venni (ellenőrizendő: aktuális kiadás és a gyártói dokumentáció).

A környezeti hőmérséklet is terhelhetőséget befolyásol: a relé- és SSR-kimenet árama magas környezeti hőmérsékleten csökkenhet, az SSR esetében pedig a hűtőborda mérete és a szekrény szellőzése a kiválasztás része.

20.2.6 Bekötési és kiválasztási recept

Biztonsági korlát. A bekötést csak feszültségmentes állapotban, megfelelő jogosultsággal és a helyszíni munkaengedély szerint végezd. Hálózati feszültségű munka önálló gyakorlása tanulóként tilos.

20.2.6.1 Lépéssor: beavatkozó kiválasztása és bekötése

  1. A terv ellenőrzése. Keresd a referenciajelet (K, Y, M), a rajzjelet, a kapcsolási és huzalozási rajzot, majd azonosítsd a csatlakozópontokat.
  2. A terhelési adatok felvétele. Gyűjtsd ki a feszültséget, áramot, teljesítményt, cos⁡φ\cos\varphi-t, kapcsolási gyakoriságot.
  3. A biztonsági feszültségmentesítés elvégzése. Kapcsold le a kört, biztosítsd a visszakapcsolás ellen, ellenőrizd a feszültségmentességet, szükség szerint földelj és rövidre zárj, és a szomszédos feszültség alatti részeket takard le.
  4. Az érintkező terhelhetőségének ellenőrzése. Ellenőrizd a gyártói adatlapon a feszültséget, az áramot és a használati kategóriát.
  5. A tekercskör ellenőrzése. A tekercsfeszültség egyezzen a vezérlőkimenettel; ha nem egyezik, válassz segédrelét.
  6. Bekötés. A vezetékeket a kapocsjelölés szerint kösd be, a nyomatékot a gyártói előírás szerint húzd meg, és a laza szálakat távolítsd el.
  7. Jelölés és feliratozás. A készüléket, a kábeleket és a kapcsokat a terv szerint jelöld.
  8. Ellenőrzés. A terhelőkör leválasztott állapotában kapcsold be a vezérlőkört, és figyeld meg, hogy a relé/mágneskapcsoló meghúz-e. Ezután a vezérlőkört kapcsold ki, a terhelőkört kösd be (az öt biztonsági szabály szerint), majd jogosult személy helyezze feszültség alá a teljes kört.

A fenti sorrend a hibák nagy részét megelőzi, mert előbb a kis energiájú, törpefeszültségű vezérlőkört vizsgáljuk, és csak utána kapcsoljuk a nagyobb energiájú terhelőkört.

20.2.7 Valós életbeli alkalmazás

Egy társasház fűtési elosztójában a helyiségtermosztát 24 V-os, potenciálmentes relékimenettel vezérelte a keringtető szivattyút. A kivitelező először közvetlenül a termosztát reléjére kötötte a 230 V-os szivattyút. A kapcsolás egy ideig működött, majd a termosztát belső reléjének érintkezője összeégett, mert a relé csak a 24 V-os vezérlőkört és nem a motoros terhelést volt hivatott kapcsolni. A helyes megoldás az lett, hogy a termosztát kimenete egy teljesítményrelét vezérelt, és a teljesítményrelé zárta a szivattyú 230 V-os áramkörét. Ennél súlyosabb következmény is lehetett volna: a törpefeszültségű vezérlőkörre tervezett reléhez kötött 230 V a 24 V-os vezetékekre és a termosztátra is átkerülhet (az elválasztás nem 230 V-ra készült), ami áramütésveszély. Hálózati feszültséget csak arra méretezett, ennek megfelelően jelölt kimenetre szabad kötni. A tanulság: a beavatkozó kiválasztásakor nemcsak a kapcsolt feszültséget, hanem a terhelés áramát, bekapcsolási löketét és a gyártói használati kategóriát is ellenőrizni kell.

20.2.8 Tipikus hibák

Hiba 1: a relé érintkezőjét egyszerűen „10 A-esnek” tekinti, áramlökés nélkül. Egy motor névleges árama 9 A lehet, de az indítási lökés ennél többszörös. Az ellenállásos terhelésre szánt AC-1 érintkező az indítási ív miatt heged, összeéghet. A helyes gyakorlat: motorhoz AC-3 mágneskapcsolót vagy motorrelét kell választani.

Hiba 2: a 24 V-os vezérlőrelé 230 V-os tekercsűre cserélése. Ha a vezérlő kimenete 24 V-ot ad, a 230 V-os tekercs nem húz meg, vagy veszélyes hálózati feszültség kerül a törpefeszültségű (24 V-os) vezérlőáramkörbe. A tekercsfeszültséget mindig a vezérlőjelhez kell igazítani.

Hiba 3: az SSR rossz terhelésre kötve. Ha egy zérusátmenetnél kapcsoló SSR-t induktív motorhoz vagy rossz minimális terhelésű LED-hajtáshoz kötünk, a kimenet szivárgó árama miatt a LED halványan világíthat, vagy a motor megzavarodhat. Az SSR-t a terhelés típusához és a gyártói adatlaphoz kell illeszteni, a szükséges hűtéssel együtt.

Hiba 4: a szervomotoros mozgató analóg bemenetére 230 V-ot kötnek. A 0–10 V-os bemenet nem hálózati feszültségű bemenet; 230 V rákapcsolása azonnal tönkreteszi a vezérlő elektronikát. A jel- és a hálózati kábelt külön kell vezetni, és a bekötést a kapocsjelölés szerint kell elvégezni.

20.2.9 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A mágneskapcsoló kisteljesítményű relé, amely nem alkalmas motorok kapcsolására.
  2. Számold ki egy 24 V-os, 18 VA-es mágnesszelep tekercsáramát!
  3. Mire szolgál a 0–10 V-os jel egy szervomotoros szelepmozgatónál?
  4. Mit jelent az IP54 jelölés?
  5. Miért kell motorok kapcsolásához AC-3 kategóriájú készüléket választani?
  6. Miért használunk gyakran relét a termosztát jele és a 230 V-os szivattyú között?

20.2.10 Feladatok

1. feladat (A). Fogalmazd meg, mi a különbség a relé és a mágneskapcsoló között a felhasználás és a kapcsolási képesség szempontjából.

2. feladat (A). Egy beavatkozó tekercsét 24 V DC-ről táplálják, felvett teljesítménye 2,4 W. Mennyi a tekercs árama?

3. feladat (B). Válassz mágneskapcsolót egy háromfázisú, 400 V-os, 5,5 kW-os szellőzőmotorhoz. Adott: cos⁡φ=0,82\cos\varphi = 0{,}82, η=0,88\eta = 0{,}88. Számítsd ki a névleges áramot, és indokold a választott mágneskapcsoló névleges áramát.

4. feladat (B). Rajzold le szövegben vagy kapcsolási vázlaton, hogyan kapcsol egy 24 V-os épületfelügyeleti kimenet egy 230 V-os fűtőkört: a vezérlő K1 reléjének tekercsét a 24 V-os kimenet táplálja, a K1 érintkező pedig a fűtőkört zárja. Nevezd meg a kapcsokat és a védelmet.

5. feladat (C). Egy tervező egy 10 A-es, AC-1 kategóriájú relét írt ki egy 230 V-os, 1,5 kW-os szivattyú kapcsolására. Értékeld, hogy elfogadható-e a megoldás, és ha nem, mit javasolnál.

6. feladat (D). Egy mágnesszelep nem nyitja ki a fűtési kört. A vezérlő kimenetén 24 V AC mérhető, a tekercs kapcsán azonban nincs feszültség. Milyen hiba valószínű, és milyen méréssel ellenőriznéd?

20.2.11 Megoldások

20.2.11.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A mágneskapcsoló éppen motorok és nagyobb terhelések kapcsolására való, megszakítóképessége és érintkező-kialakítása miatt.
  2. I=S/U=18VA/24V=0,75AI=S/U=18\,\text{VA}/24\,\text{V}=0{,}75\,\text{A}.
  3. A 0–10 V-os jel a mozgató kívánt pozícióját adja meg; például 0 V = zárva, 10 V = nyitva, a közbenső feszültség pedig arányos nyitást jelent.
  4. Első számjegy 5: por ellen védett, második 4: minden irányból fröccsenő víz ellen védett.
  5. Mert az AC-3 kategória a kalickás motor közvetlen indítására és kikapcsolására van méretezve, az indítási áramlökést is figyelembe véve; az AC-1 ellenállásos terhelésre való.
  6. A termosztát kis relékimenete nem biztos, hogy elviseli a 230 V-os terhelés áramát, és a relével a vezérlési kör galvanikusan elválik a hálózati körtől.

20.2.11.2 Feladatok megoldása

1. megoldás. A relé elsősorban vezérlési jelek, kis teljesítmények kapcsolására való, érintkezője kisebb megszakítóképességű. A mágneskapcsoló nagyobb motoros és fűtési terheléseket kapcsol, főérintkezői nagyobb áramot és ívet viselnek el, gyakran segédérintkezőkkel is rendelkezik.

2. megoldás. Adott: U=24VU=24\,\text{V}, P=2,4WP=2{,}4\,\text{W}. Keresett: II.

I=PU=2,4W24V=0,1AI=\frac{P}{U}=\frac{2{,}4\,\text{W}}{24\,\text{V}}=0{,}1\,\text{A}

A tekercs árama 0,1 A.

3. megoldás. Adott: P=5500WP=5\,500\,\text{W}, U=400VU=400\,\text{V}, cos⁡φ=0,82\cos\varphi=0{,}82, η=0,88\eta=0{,}88. Keresett: II.

I=P3Ucos⁡φηI=\frac{P}{\sqrt{3}\,U\cos\varphi\,\eta}

I=55003⋅400⋅0,82⋅0,88I=\frac{5\,500}{\sqrt{3}\cdot 400\cdot 0{,}82\cdot 0{,}88}

Számoljuk a nevezőt: 3⋅400≈692,8\sqrt{3}\cdot 400 \approx 692{,}8; 692,8⋅0,82≈568,1692{,}8\cdot 0{,}82\approx 568{,}1; 568,1⋅0,88≈500568{,}1\cdot 0{,}88\approx 500. Ezért

I≈5500500=11AI\approx\frac{5\,500}{500}=11\,\text{A}

Motorhoz AC-3 kategóriájú mágneskapcsoló választható, amelynek AC-3 névleges üzemi árama legalább a motor névleges árama: 11 A-hez pl. 12 A AC-3 (ellenőrizendő: gyártói táblázat). Az AC-3 érték már tartalmazza a közvetlen indítást; a 16 A-es készülék is megfelel, de nem indítás miatt kell nagyobb.

4. megoldás. A kapcsolás szöveges leírása: a 24 V-os kimenet egyik pólusa a K1 tekercs A1 kapcsára, a másik pólusa az A2 kapcsára kerül. A K1 relé egy munkérintkezője a 230 V-os fűtőkört zárja: a fázis (L1) a K1 érintkező egyik kapcsára, az érintkező másik kapcsa a fűtőtestre, a fűtőtest másik oldala pedig a nullára (N) csatlakozik. A fűtőkört a terheléshez méretezett kismegszakító védi, és a vezérlőkört is megfelelően kell védeni.

5. megoldás. A megoldás nem megfelelő, mert a szivattyú motoros, induktív terhelés, és az AC-1 kategóriájú relé nem motorindításra készült. Bár a névleges áram mintegy 9,6 A, a bekapcsolási áramlökés az érintkezőt hegesztheti. Motoros terheléshez AC-3 mágneskapcsolót javaslunk, amelynek AC-3 névleges árama legalább 9,6 A (pl. 12 A; ellenőrizendő: gyártói adatlap).

6. megoldás. Ha a tekercs kapcsán nincs 24 V, de a vezérlő kimenetén van, akkor a hiba a vezetékben, a csatlakozóban vagy a biztosítóban lehet. Ellenőrizd a vezeték folytonosságát feszültségmentes állapotban, mérd meg a tekercs ellenállását, és ellenőrizd a kötések meghúzását. Ha a folytonosság ép, és a tekercs ellenállása nem szakadt, akkor a vezérlő felé visszafelé is mérj, hogy a vezérlő valóban terhelhető-e.

20.2.12 Rövid összefoglaló

A relé kis vezérlőjeleket kapcsol, a mágneskapcsoló motorokat és nagyobb terheléseket, a tirisztoros kapcsoló pedig mozgó alkatrész nélkül, gyakori kapcsolásra alkalmas. A mágnesszelep villamos jelből áramlást nyit vagy zár, a szervomotoros beavatkozó analóg jel alapján arányos pozícióba áll, a léptetőmotor pedig rögzített lépésekkel mozog. Kiválasztáskor a terhelés típusát, áramát, a bekapcsolási lökést, a kapcsolási gyakoriságot, a vezérlőjel fajtáját és a környezeti védettséget kell figyelembe venni. Motorhoz AC-3 kategóriájú mágneskapcsolót, ellenállásos terheléshez AC-1 relét vagy SSR-t választunk. Az áramfelvételt a P=UIcos⁡φηP=U I \cos\varphi \eta összefüggésből számítjuk. A bekötés előtt a feszültségmentesítés öt szabályát kell alkalmazni, és először a törpefeszültségű (24 V-os) vezérlőkört kell ellenőrizni. Továbbvitt eredmény: a beavatkozó típusa, jelkezelése (relé, analóg, PWM) alapozza meg a KNX, DALI és más épületautomatikai rendszerek alfejezetben tárgyalt buszos beavatkozók kiválasztását.

20.2.13 Források és ellenőrzési hiányok

A fejezetben használt védettségi jelölés forrása az MSZ EN 60529, a kapcsolókészülékek használati kategóriáinak forrása a vonatkozó MSZ EN 60947 szabványsorozat. A konkrét névleges áram, kapcsolási kategória, IP-fokozat és hűtési adat gyártónként és típusonként eltér, ezért a kivitelezés előtt mindig ellenőrizni kell az aktuális gyártói adatlapot és a vonatkozó kivitelezési előírást.