42.1 A gazdálkodás elemei és a piac

A cukrászdában minden reggel ugyanaz a kérdés: mennyi süteményt készítsünk ma, és mennyiért adjuk? Ha túl keveset készítünk, a vendég elmegy, ha túl sokat, az áru ránk marad. Ha túl drágán adunk, nem jönnek vissza a vendégek, ha túl olcsón, nem fedezzük a költségeinket. Ahhoz, hogy ezt a döntést ne csak megérzésből hozzuk meg, értenünk kell a gazdálkodás alapfogalmait és a piac működését.

42.1.1 Szemléletes kép: egy cukrászda egy napja a piacon

Képzeljünk el egy kisvárosi cukrászdát. Reggel 6 órakor a tulajdonos átgondolja, hogy az aznapi kínálatban hány darab krémes legyen. A vásárlók egy része csak akkor vesz krémeset, ha friss, és hajlandó érte 600 Ft-ot is fizetni. Más vásárlók csak 400 Ft-ot fizetnének, de ők többen vannak. A cukrászda tulajdonosa tudja, hogy ha 800 Ft-ot kér, szinte senki sem vesz, ha viszont 300 Ft-ot kér, a készlet hamar elfogy, de a bevétele alacsony marad. A kérdés: hol van az a mennyiség és ár, ahol a vásárlók szándéka és a cukrászda eladási szándéka találkozik? Ezt mutatja meg a piaci egyensúly fogalma, amelyet ebben az alfejezetben felépítünk.

42.1.2 A gazdálkodás körfolyamata

Definíció. A gazdálkodás az emberek tudatos tevékenysége, amelynek során a rendelkezésre álló, szűkösen elérhető erőforrásokat (alapanyag, munkaerő, idő, pénz, eszköz) a szükségletek minél jobb kielégítése érdekében használják fel.

A gazdálkodás körfolyamata hat lépésből áll. Az egyes lépések a cukrászatban is könnyen megfigyelhetők.

  1. Szükséglet – az emberben hiányérzet alakul ki. Például a vendég éhes, vagy valami édesre vágyik. A szükséglet még nem konkrét termékre irányul.

  2. Igény – a szükséglet konkrét termék vagy szolgáltatás iránti fizetőképes keresletté alakul. A vendég nem egyszerűen „enni akar”, hanem például egy szelet Dobos tortát szeretne vásárolni, és van rá pénze. Az igény tehát már piaci kategória: a szükségletet, a termék ismeretét és a fizetőképességet egyesíti.

  3. Termelés – a javak és szolgáltatások előállítása. A cukrász a süteményt elkészíti. A termelés során az alapanyagokat, munkaerőt, gépeket és energiát átalakítjuk késztermékké.

  4. Elosztás – a megtermelt javak eljutnak a fogyasztókhoz. Ide tartozik a csomagolás, a szállítás, az üzleti értékesítés, a raktározás. A cukrászdában az elosztás része, amikor a süteményt a vitrinbe teszik, vagy a pultból átadják a vendégnek.

  5. Csere – a termék gazdát cserél. A vendég pénzt ad, a cukrászda pedig süteményt. A csere a piac alapművelete: az áru és a pénz ellentétes irányban mozog.

  6. Fogyasztás – a szükséglet kielégítése. A vendég elfogyasztja a süteményt. A fogyasztás visszahat a termelésre, mert az elégedett vendég visszatér, az elégedetlen pedig nem.

Összefüggés. A gazdálkodás körfolyamata nem zárul le egyszeri körrel. A fogyasztás tapasztalatai új igényeket ébresztenek, ezért a folyamat folyamatosan ismétlődik.

Definíció. A pénz a csere általánosan elfogadott eszköze, értékmérője és fizetési eszköze. A pénz teszi lehetővé, hogy ne közvetlenül árut cseréljünk árura, hanem a termék értékét pénzben fejezzük ki, és ezzel bármilyen más terméket megvásárolhassunk.

A cukrászda számára a pénz három szerepe fontos. Egyrészt értékmérő, mert a sütemény értékét forintban fejezzük ki. Másrészt csereeszköz, mert a vendég forintot ad a termékért. Harmadrészt fizetési eszköz, mert a cukrászda a beszállítóinak, dolgozóinak és az adóhatóságnak is pénzzel fizet.

Megjegyzés. A történeti fejlődés során először a közvetlen árucsere (barter) működött, amely azonban nehézkes volt, mert mindkét félnek egyszerre kellett szükséget éreznie a másik áruja iránt, és nehéz volt az értékarányt meghatározni. Később árupénzek (só, marha, nemesfém), majd fém- és papírpénz, ma pedig egyre nagyobb részben elektronikus pénz és bankkártyás fizetés is működik. A pénz fejlődése tette lehetővé a mai széles körű piaci cserét.

42.1.3 Szükségletek csoportosítása

A gazdálkodás középpontjában a szükséglet áll. A cukrász számára fontos megkülönböztetni, hogy a vendégnek alapvető vagy kényelmi szükséglete van, mert a kereslet alakulása ettől függ.

Definíció. A szükséglet az emberi életben, munkában és fejlődésben fellépő hiányérzet, amely cselekvésre késztet.

A szükségleteket többféleképpen csoportosíthatjuk:

Szempont Csoportok Cukrászati példa
Eredet szerint természetes, társadalmi éhség csillapítása, ünnepi tiszteletadás
Fontosság szerint alapvető, kiegészítő, luxus mindennapi kenyér, uzsonnasütemény, különleges dísztorta
Kielégíthetőség szerint anyagi, nem anyagi sütemény, vendéglátói élmény
Fizetőképesség szerint fizetőképes, latens amit meg is vásárolnak, amire vágynak, de nincs rá pénz

A cukrászatban a termékek többsége nem alapvető élelmiszer, hanem kiegészítő vagy élvezeti cikk. Ezért a kereslet érzékenyebb az árakra és a jövedelmekre: ha a vendég jövedelme csökken, először a süteményről mond le, nem a kenyérről.

42.1.4 A nemzetgazdaság tagozódása

A gazdálkodás nem elszigetelten, hanem a nemzetgazdaságban zajlik. A nemzetgazdaság az adott ország termelő, szolgáltató és fogyasztó tevékenységeinek összessége. A magyar nemzetgazdaság tagozódását több szempontból vizsgálhatjuk.

Szektorok szerint:

Ág, ágazat, alágazat szerint:

A nemzetgazdaságot hivatalosan tevékenységi osztályozási rendszer (Magyarországon a TEÁOR) szerint tagolják. A cukrászati termelő tevékenység az élelmiszergyártás, míg a cukrászda üzleti értékesítő tevékenysége a vendéglátás nemzetgazdasági ágba tartozik (ellenőrizendő: aktuális TEÁOR besorolás). Ez a kettősség fontos, mert egy cukrászda egyszerre lehet termelő (a műhelyben) és szolgáltató (az üzletben).

42.1.5 A piac fogalma, fajtái és a piaci verseny

Definíció. A piac a kereslet és a kínálat találkozásának intézménye, ahol az eladók és a vevők termékeket és szolgáltatásokat cserélnek, és ezáltal kialakul az ár.

A piac nem feltétlenül fizikai hely, hanem minden olyan intézmény, ahol adásvétel létrejöhet. A cukrászda esetében a piac egyrészt a helyi üzlethelyiség, másrészt a rendelésre történő értékesítés, a kitelepülés, az online rendelés vagy a nagykereskedelmi beszerzés piaca.

A piac fajtái:

Szempont Fajta Cukrászati példa
Földrajzi kiterjedés helyi, regionális, országos, nemzetközi városi cukrászda, megyei beszállító, édességnagyker, import csokoládé
A termék jellege fogyasztási cikk, termelési eszköz, szolgáltatás sütemény, kemence, fagylaltgép, rendezvényi desszertasztal
Az értékesítés iránya fogyasztói, szervezeti vendég a pultban, cukrászda beszállít egy kávézónak
A verseny jellege tökéletes verseny, monopolista verseny, oligopólium, monopólium a cukrászda tipikusan monopolista versenyben működik

Szabály. A kereslet azt mutatja meg, hogy a vásárlók adott idő alatt, adott ár mellett milyen mennyiséget hajlandók és képesek megvásárolni. A kínálat azt mutatja meg, hogy az eladók adott ár mellett milyen mennyiséget hajlandók és képesek eladásra kínálni. Az ár az a pénzmennyiség, amelyet a vevő a termék egységéért fizet.

A kereslet törvénye: más tényezők változatlansága mellett, ha az ár nő, a keresett mennyiség csökken. A kínálat törvénye: ha az ár nő, a kínált mennyiség nő. A két hatás együttesen alakítja ki a piaci egyensúlyt.

Továbbvitt eredmény. Az itt bemutatott gazdálkodási körfolyamat, piacfogalom és kereslet–kínálat–ár összefüggés alapozza meg a A vendéglátás alapismeretei: tevékenységek, üzletkörök, tárgyi feltételek alfejezetet, ahol a cukrászüzemek üzletkörök szerinti működését, tárgyi és személyi feltételeit tárgyaljuk. A piaci logika nélkül nem érthető, miért kell egy üzletnek bizonyos felszereltséggel és kapacitással rendelkeznie, vagy miért érdemes egy adott üzletkörhöz alkalmazkodnia.

42.1.6 Kereslet–kínálat–ár összefüggés és piaci egyensúly

A keresleti és kínálati görbék elhelyezkedését szemléletesen mutatja az alábbi ábra. A cukrászati példában a termék egy adag sütemény, a vizsgált időszak egy nap.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Keresleti és kínálati egyenes a Számítás 1 függvényeivel; a metszéspont 100 adag/nap és 500 Ft/adag.
Kereslet, kínálat és piaci egyensúly a Számítás 1 függvényeivel

Az ábra a lenti Számítás 1 függvényeit (Qd=200−0,2PQ_{\text{d}} = 200 - 0{,}2\,P, Qs=50+0,1PQ_{\text{s}} = 50 + 0{,}1\,P) ábrázolja: az egyensúly 100 adag/nap és 500 Ft/adag, 600 Ft-os árnál pedig 30 adag túlkínálat keletkezik (Számítás 2). Az adatok szemléltető tanulási értékek.

Az ábrán a keresleti görbe lefelé, a kínálati görbe felfelé halad. A két görbe metszéspontja a piaci egyensúly. Ott a keresett mennyiség megegyezik a kínált mennyiséggel, tehát nincs hiány és nincs felesleg. Ha az ár magasabb, mint az egyensúlyi ár, túlkínálat alakul ki: a termelő többet kínál, mint amennyit a piac megvesz. Ha az ár alacsonyabb, túlkereslet alakul ki: a vevők többet szeretnének venni, mint amennyi elérhető. A piaci mechanizmus az árat az egyensúly felé mozgatja, feltéve, hogy az árak szabadon alakulhatnak.

A cukrászdában a valóság ennél összetettebb, mert a termékek nem teljesen azonosak, a hírnév, a minőség, a helyszín és a kiszolgálás is befolyásolja a keresletet. Ezért a cukrászda nem egyszerűen elfogadja a piaci árat, hanem bizonyos határokon belül maga is alakíthatja azt. A piaci verseny azonban korlátot jelent: ha a konkurens cukrászda hasonló minőségű süteményt olcsóbban ad, a vendégek egy része odapártol.

Definíció. A piaci verseny az eladók versengése a vásárlók kegyeiért, illetve a vásárlók versengése a szűkös árukért. A verseny formái: tökéletes verseny, monopólium, oligopólium, monopolista verseny. A cukrászda jellemzően monopolista versenyben működik: sok eladó van, de mindegyik kicsit más terméket kínál (más íz, design, hangulat), ezért kialakulhat valamekkora árelőny, de hosszú távon a versenytársak nyomása erős.

42.1.7 Számítás: kereslet, kínálat és egyensúly

A piaci összefüggések egyszerű lineáris függvényekkel is bemutathatók. A cukrászati gyakorlatban a tényleges keresleti függvényt piaci adatokból, próbaértékesítésből vagy kérdőíves felmérésből becsülhetjük; az alábbiak tanulási példák.

Számítás 1. Egy cukrászdában egy adag sütemény iránti napi keresletet közelítőleg a következő függvény írja le:

Qd=200−0,2P,Q_{\text{d}} = 200 - 0{,}2\,P,

ahol QdQ_{\text{d}} a keresett mennyiség adag/nap, PP az ár Ft/adag. A kínálati függvény:

Qs=50+0,1P,Q_{\text{s}} = 50 + 0{,}1\,P,

ahol QsQ_{\text{s}} a kínált mennyiség adag/nap.

Keressük az egyensúlyi árat és mennyiséget.

Qd=QsQ_{\text{d}} = Q_{\text{s}}

200−0,2P=50+0,1P200 - 0{,}2\,P = 50 + 0{,}1\,P

150=0,3P150 = 0{,}3\,P

P=500Ft/adag.P = 500\,\text{Ft/adag}.

Visszahelyettesítve:

Qd=200−0,2⋅500=100adag/nap.Q_{\text{d}} = 200 - 0{,}2 \cdot 500 = 100\,\text{adag/nap}.

Ellenőrzés a kínálati oldalról:

Qs=50+0,1⋅500=100adag/nap.Q_{\text{s}} = 50 + 0{,}1 \cdot 500 = 100\,\text{adag/nap}.

Az egyensúlyi ár 500 Ft/adag, az egyensúlyi mennyiség 100 adag/nap. ∎

Számítás 2. Ugyanebben a példában vizsgáljuk meg, mi történik, ha a cukrászda 600 Ft/adag árat próbál alkalmazni.

Keresett mennyiség:

Qd=200−0,2⋅600=80adag/nap.Q_{\text{d}} = 200 - 0{,}2 \cdot 600 = 80\,\text{adag/nap}.

Kínált mennyiség:

Qs=50+0,1⋅600=110adag/nap.Q_{\text{s}} = 50 + 0{,}1 \cdot 600 = 110\,\text{adag/nap}.

A kínálat 30 adaggal meghaladja a keresletet, tehát túlkínálat keletkezik. Ez azt jelenti, hogy a napi termelésből várhatóan 30 adag eladatlan marad, ha a cukrászda nem módosítja az árat vagy a termelést. Az ilyen túlkínálat árcsökkentésre vagy promócióra ösztönöz. ∎

42.1.8 Jogszabályi keretek

Jogszabály. A magyar gazdaságban a gazdálkodás és a vállalkozás joga alkotmányos alapokon nyugszik. Az Alaptörvény kimondja, hogy mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a vállalkozáshoz. A gazdálkodó szervezetek alapítását, működését és a piaci magatartás szabályait a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvény, valamint az adózási és számviteli jogszabályok tartalmazzák (ellenőrizendő: hatályos törvényszámok és rendelkezések). A piacgazdaság keretei között a vendéglátó vállalkozások szabadon alakíthatják áraikat, de be kell tartaniuk a fogyasztóvédelmi, élelmiszerbiztonsági és adatszolgáltatási előírásokat. A pontos előírásokat a A vendéglátás alapismeretei: tevékenységek, üzletkörök, tárgyi feltételek és a későbbi gazdálkodási alfejezetek tárgyalják.

42.1.9 A gazdálkodási döntés ellenőrzése

A piaci döntéseknél ugyanolyan fontos az ellenőrzés, mint a sütemény minőségénél. A gazdálkodási döntés minőségi jellemzői közé tartozik:

Az ellenőrzés során a cukrász a napi záráskor összeveti az elkészített, eladott és megmaradt mennyiséget. Ha ismétlődően sok a selejt, akkor a kínálat túl nagy az adott árhoz képest, vagy az árat kell csökkenteni, vagy a választékot kell módosítani. Ha viszont gyakran már délelőtt elfogy a termék, akkor túlkereslet van: érdemes emelni az árat vagy növelni a termelést.

42.1.10 Tipikus hibák és okaik

Hiba (tünet) Ok Megelőzés, javítás
A süteményből rendszeresen sok marad meg a nap végén Túlkínálat: az árhoz képest túl sok a kínált mennyiség, vagy az ár túl magas Értékesítési adatok vezetése, ár csökkentése vagy termelés visszafogása
A termék korán elfogy, sok vendég csalódottan távozik Túlkereslet: az ár túl alacsony, vagy a termelés nem követi a keresletet Ár emelése, kapacitás növelése, előrendelés bevezetése
A bevétel magas, mégis veszteséges a cukrászda A figyelem csak a forgalomra irányul, a költségek nincsenek kalkulálva Teljes önköltség-számítás, költségtervezés
Árat emel a cukrászda, és a forgalom drasztikusan visszaesik A kereslet árrugalmassága nagy, a terméknek sok helyettesítője van Fokozatos áremelés, minőségi megkülönböztetés, kommunikáció

Figyelem. A piaci döntéseknél tilos kizárólag megérzésre hagyatkozni. A cukrászati vállalkozás sikeréhez a napi értékesítési adatok, a készletnyilvántartás és a költségkalkuláció együttes elemzése szükséges.

42.1.11 Valós életbeli alkalmazás

Egy budapesti külvárosi cukrászda új tulajdonosa átvette az üzletet. Az első hónapban a korábbi árakat és mennyiségeket tartotta, de azt tapasztalta, hogy a krémesekből minden nap 30–40 darab megmaradt, miközben a pultban lévő új, cukormentes szeletekből már délután nem volt. A tulajdonos leírta az adatokat, és megállapította, hogy a krémes ára túl magas a környék fizetőképes keresletéhez képest, a cukormentes termék pedig túl alacsony áron fut, ráadásul a választékot sem igazították a vásárlókhoz. Ezután a krémes árát kis mértékben csökkentette, a megmaradt mennyiséget előrendeléssel próbálta pontosítani, a cukormentes szelet árát pedig emelte, és nagyobb adagot készített belőle. Két hónap alatt a napi selejt a felére csökkent, a bevétel pedig nőtt, mert a termékösszetétel közelebb került a tényleges kereslethez. A tanulság: a piac nem találgatás, hanem megfigyelhető, mérhető folyamat.

42.1.12 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A szükséglet és az igény ugyanazt jelenti, mert mindkettő hiányérzetből fakad. Indokold!

  2. Melyik szektorba tartozik a cukrászda üzleti értékesítő tevékenysége? Válassz: primer, szekunder, tercier, kvaterner.

  3. Egy piacon a keresleti függvény Qd=300−0,5PQ_{\text{d}} = 300 - 0{,}5\,P, a kínálat Qs=60+0,3PQ_{\text{s}} = 60 + 0{,}3\,P. Számítsd ki az egyensúlyi árat és mennyiséget.

  4. Mi történik a piacon, ha az ár az egyensúlyi ár fölött van? Nevezd meg a kialakuló állapotot, és azt, hogy ez milyen árváltozás irányába hat.

  5. Miért tekinthető a cukrászda jellemzően monopolista versenynek?

42.1.13 Feladatok

1. feladat (A). Nevezd meg a gazdálkodás körfolyamatának hat elemét, és adj mindegyikre egy-egy konkrét cukrászati példát!

2. feladat (A). Egy cukrászdában a keresleti függvény Qd=400−0,4PQ_{\text{d}} = 400 - 0{,}4\,P. Mennyi a keresett mennyiség, ha az ár 700 Ft/adag?

3. feladat (B). Egy másik terméknél a kereslet Qd=250−0,5PQ_{\text{d}} = 250 - 0{,}5\,P, a kínálat Qs=50+0,5PQ_{\text{s}} = 50 + 0{,}5\,P. Számítsd ki az egyensúlyi árat és az egyensúlyi mennyiséget! Ellenőrizd a kínálati oldalról is!

4. feladat (B). Egy cukrászda 20%-kal az egyensúlyi ár fölé emeli az árat. Az alábbi keresleti függvénnyel számolva: Qd=300−0,6PQ_{\text{d}} = 300 - 0{,}6\,P, kínálat: Qs=90+0,2PQ_{\text{s}} = 90 + 0{,}2\,P. Határozd meg az egyensúlyi árat, majd az új árat, és számítsd ki, mekkora túlkínálat vagy túlkereslet alakul ki!

5. feladat (C). Egy cukrászda be akarja vezetni a gluténmentes süteményeket. A tulajdonos felteszi a kérdést: milyen piaci tényezőket érdemes elemezni az ár meghatározása előtt? Fogalmazz meg legalább négy szempontot a keresletre, a kínálatra és a versenyre vonatkozóan!

6. feladat (D). Végezz mini piaci felmérést a környezetedben! Kérdezz meg legalább öt embert (ha nincs lehetőséged személyesen, családtagok vagy ismerősök), hogy mennyit fizetnének egy szelet általad ismert süteményért. Jegyezd fel a válaszokat, ábrázold a kapott keresleti pontokat, és becsüld meg, melyik áron lenne a legnagyobb a napi bevétel, ha a napi kereslet lineárisan közelíthető! A gyakorlati feladatot a megoldásokban ismertetett módon értékeld.

42.1.14 Megoldások

42.1.14.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A szükséglet általános hiányérzet, az igény pedig már konkrét termékre irányuló, fizetőképes kereslet. Például a szükséglet az édesség iránti vágy, az igény pedig egy konkrét szelet sütemény megvásárlása 500 Ft-ért.

  2. A cukrászda üzleti értékesítő tevékenysége a tercier szektorba tartozik, mivel a vendéglátás szolgáltatás. A cukrászati termelés egy része viszont az élelmiszeriparhoz, tehát a szekunder szektorhoz kapcsolódik.

  3. Qd=300−0,5PQ_{\text{d}} = 300 - 0{,}5\,P, Qs=60+0,3PQ_{\text{s}} = 60 + 0{,}3\,P. Egyensúly: 300−0,5P=60+0,3P⇒240=0,8P⇒P=300Ft/adag300 - 0{,}5\,P = 60 + 0{,}3\,P \Rightarrow 240 = 0{,}8\,P \Rightarrow P = 300\,\text{Ft/adag}. Visszahelyettesítve Qd=300−0,5⋅300=150Q_{\text{d}} = 300 - 0{,}5 \cdot 300 = 150, Qs=60+0,3⋅300=150Q_{\text{s}} = 60 + 0{,}3 \cdot 300 = 150. Az egyensúlyi ár 300 Ft/adag, a mennyiség 150 adag/nap.

  4. Ha az ár az egyensúlyi ár fölött van, túlkínálat alakul ki, mert a termelők többet kínálnak, mint amennyit a vásárlók megvesznek. Ez lefelé irányuló árcsökkentési nyomást gyakorol a piacra.

  5. A cukrászda jellemzően monopolista versenyben működik, mert több eladó van a piacon, de mindegyik kissé eltérő termékkel jelenik meg (más íz, minőség, csomagolás, hangulat). Ezért az egyes cukrászdáknak van némi ármozgástere, de a versenytársak miatt nem viselkedhetnek monopóliumként.

42.1.14.2 Feladatok megoldása

1. feladat (A).

A hat elem és példái:

  1. Szükséglet – a vendég édességet kíván.
  2. Igény – egy szelet Eszterházy tortát szeretne venni, és van rá pénze.
  3. Termelés – a cukrász elkészíti a tortát.
  4. Elosztás – a tortát a cukrászdába szállítják, kínálják.
  5. Csere – a vendég pénzt ad, a cukrászda átadja a süteményt.
  6. Fogyasztás – a vendég elfogyasztja a tortát, és visszajelzést ad.

2. feladat (A).

Adott: Qd=400−0,4PQ_{\text{d}} = 400 - 0{,}4\,P, P=700Ft/adagP = 700\,\text{Ft/adag}.
Keresett: QdQ_{\text{d}} adag/nap.
Behelyettesítés: Qd=400−0,4⋅700=400−280=120Q_{\text{d}} = 400 - 0{,}4 \cdot 700 = 400 - 280 = 120.
Eredmény: 700 Ft/adag ár mellett a keresett mennyiség 120 adag/nap.

3. feladat (B).

Adott: Qd=250−0,5PQ_{\text{d}} = 250 - 0{,}5\,P, Qs=50+0,5PQ_{\text{s}} = 50 + 0{,}5\,P.
Keresett: PegyensúlyP_{\text{egyensúly}}, QegyensúlyQ_{\text{egyensúly}}.
250−0,5P=50+0,5P⇒200=P.250 - 0{,}5\,P = 50 + 0{,}5\,P \Rightarrow 200 = P.
Egyensúlyi ár: P=200Ft/adagP = 200\,\text{Ft/adag}.
Mennyiség: Qd=250−0,5⋅200=150Q_{\text{d}} = 250 - 0{,}5 \cdot 200 = 150, Qs=50+0,5⋅200=150Q_{\text{s}} = 50 + 0{,}5 \cdot 200 = 150.
Eredmény: egyensúlyi ár 200 Ft/adag, egyensúlyi mennyiség 150 adag/nap. Az ellenőrzés szerint mindkét oldal 150 adagot ad.

4. feladat (B).

Adott: Qd=300−0,6PQ_{\text{d}} = 300 - 0{,}6\,P, Qs=90+0,2PQ_{\text{s}} = 90 + 0{,}2\,P.
Keresett: egyensúlyi ár, új ár, túlkínálat vagy túlkereslet.

Egyensúly: 300−0,6P=90+0,2P⇒210=0,8P⇒P=262,5Ft/adag.300 - 0{,}6\,P = 90 + 0{,}2\,P \Rightarrow 210 = 0{,}8\,P \Rightarrow P = 262{,}5\,\text{Ft/adag}.
Kerekítve: az egyensúlyi ár 263 Ft/adag. Az egyensúlyi mennyiség: Qd=300−0,6⋅262,5=142,5Q_{\text{d}} = 300 - 0{,}6 \cdot 262{,}5 = 142{,}5, tehát kerekítve 143 adag/nap.

20%-os áremelés: Púj=262,5⋅1,2=315Ft/adagP_{\text{új}} = 262{,}5 \cdot 1{,}2 = 315\,\text{Ft/adag}.
Kereslet az új áron: Qd=300−0,6⋅315=300−189=111adag/napQ_{\text{d}} = 300 - 0{,}6 \cdot 315 = 300 - 189 = 111\,\text{adag/nap}.
Kínálat: Qs=90+0,2⋅315=90+63=153adag/napQ_{\text{s}} = 90 + 0{,}2 \cdot 315 = 90 + 63 = 153\,\text{adag/nap}.
Különbség: 153−111=42153 - 111 = 42. Túlkínálat 42 adag/nap.

5. feladat (C).

A gluténmentes sütemények árának meghatározása előtt a tulajdonosnak érdemes elemeznie:

  1. Kereslet nagysága: hány vendégnek van gluténérzékenysége vagy választ gluténmentes terméket?
  2. Fizetőképesség: mennyit hajlandók fizetni a gluténmentes termékért, mert az alapanyag drágább.
  3. Kínálati oldal: milyen a gluténmentes alapanyagok beszerezhetősége, ára, eltarthatósága.
  4. Verseny helyzete: van-e a környéken más cukrászda, amely gluténmentes terméket kínál, és milyen áron.
  5. Helyettesítő termékek: a gluténmentes sütemény helyett milyen más mentes vagy hagyományos terméket választhat a vendég.

Ez a felsorolás teljes, mert a kereslet, a kínálat és verseny tényezőit is tartalmazza.

6. feladat (D).

A gyakorlati feladat elvégzése, értékelési szempontjai:

A várt eredmény természetesen függ a konkrét válaszoktól. Ha a tanuló nem tud valós adatot gyűjteni, akkor szemléltető adatokkal is dolgozhat, de ezt jeleznie kell. A feladat célja a keresleti görbe felvételének és a bevétel összefüggésének megértése.

42.1.15 Rövid összefoglaló

A gazdálkodás a szűkös erőforrások tudatos felhasználása a szükségletek kielégítésére. A körfolyamat hat eleme: szükséglet, igény, termelés, elosztás, csere és fogyasztás. A pénz a csere általános eszköze. A szükségletek csoportosíthatók eredetük, fontosságuk, kielégíthetőségük és fizetőképességük szerint. A nemzetgazdaság szektorai: primer, szekunder, tercier; a cukrászda jellemzően a tercier szektorban működik. A piac a kereslet és kínálat találkozása, ahol az ár kialakul. A kereslet törvénye szerint az ár növekedése csökkenti a keresett mennyiséget, a kínálat törvénye szerint növeli a kínált mennyiséget. A piaci egyensúlyt a Qd=QsQ_{\text{d}} = Q_{\text{s}} feltétel adja meg, ahol a túlkínálat és túlkereslet megszűnik. A cukrászda jellemzően monopolista versenyben működik. Továbbvitt eredmény. A gazdálkodási körfolyamat, a piac, a kereslet–kínálat–ár összefüggés és a nemzetgazdasági besorolás a A vendéglátás alapismeretei: tevékenységek, üzletkörök, tárgyi feltételek alfejezetben tér vissza, ahol az üzletkörök jellemzőit és a működési feltételeket ezekre az alapokra építjük.

42.1.16 Források és ellenőrzési hiányok