A cukrászdában minden reggel ugyanaz a kérdés: mennyi süteményt készítsünk ma, és mennyiért adjuk? Ha túl keveset készítünk, a vendég elmegy, ha túl sokat, az áru ránk marad. Ha túl drágán adunk, nem jönnek vissza a vendégek, ha túl olcsón, nem fedezzük a költségeinket. Ahhoz, hogy ezt a döntést ne csak megérzésből hozzuk meg, értenünk kell a gazdálkodás alapfogalmait és a piac működését.
Képzeljünk el egy kisvárosi cukrászdát. Reggel 6 órakor a tulajdonos átgondolja, hogy az aznapi kínálatban hány darab krémes legyen. A vásárlók egy része csak akkor vesz krémeset, ha friss, és hajlandó érte 600 Ft-ot is fizetni. Más vásárlók csak 400 Ft-ot fizetnének, de ők többen vannak. A cukrászda tulajdonosa tudja, hogy ha 800 Ft-ot kér, szinte senki sem vesz, ha viszont 300 Ft-ot kér, a készlet hamar elfogy, de a bevétele alacsony marad. A kérdés: hol van az a mennyiség és ár, ahol a vásárlók szándéka és a cukrászda eladási szándéka találkozik? Ezt mutatja meg a piaci egyensúly fogalma, amelyet ebben az alfejezetben felépítünk.
Definíció. A gazdálkodás az emberek tudatos tevékenysége, amelynek során a rendelkezésre álló, szűkösen elérhető erőforrásokat (alapanyag, munkaerő, idő, pénz, eszköz) a szükségletek minél jobb kielégítése érdekében használják fel.
A gazdálkodás körfolyamata hat lépésből áll. Az egyes lépések a cukrászatban is könnyen megfigyelhetők.
Szükséglet – az emberben hiányérzet alakul ki. Például a vendég éhes, vagy valami édesre vágyik. A szükséglet még nem konkrét termékre irányul.
Igény – a szükséglet konkrét termék vagy szolgáltatás iránti fizetőképes keresletté alakul. A vendég nem egyszerűen „enni akar”, hanem például egy szelet Dobos tortát szeretne vásárolni, és van rá pénze. Az igény tehát már piaci kategória: a szükségletet, a termék ismeretét és a fizetőképességet egyesíti.
Termelés – a javak és szolgáltatások előállítása. A cukrász a süteményt elkészíti. A termelés során az alapanyagokat, munkaerőt, gépeket és energiát átalakítjuk késztermékké.
Elosztás – a megtermelt javak eljutnak a fogyasztókhoz. Ide tartozik a csomagolás, a szállítás, az üzleti értékesítés, a raktározás. A cukrászdában az elosztás része, amikor a süteményt a vitrinbe teszik, vagy a pultból átadják a vendégnek.
Csere – a termék gazdát cserél. A vendég pénzt ad, a cukrászda pedig süteményt. A csere a piac alapművelete: az áru és a pénz ellentétes irányban mozog.
Fogyasztás – a szükséglet kielégítése. A vendég elfogyasztja a süteményt. A fogyasztás visszahat a termelésre, mert az elégedett vendég visszatér, az elégedetlen pedig nem.
Összefüggés. A gazdálkodás körfolyamata nem zárul le egyszeri körrel. A fogyasztás tapasztalatai új igényeket ébresztenek, ezért a folyamat folyamatosan ismétlődik.
Definíció. A pénz a csere általánosan elfogadott eszköze, értékmérője és fizetési eszköze. A pénz teszi lehetővé, hogy ne közvetlenül árut cseréljünk árura, hanem a termék értékét pénzben fejezzük ki, és ezzel bármilyen más terméket megvásárolhassunk.
A cukrászda számára a pénz három szerepe fontos. Egyrészt értékmérő, mert a sütemény értékét forintban fejezzük ki. Másrészt csereeszköz, mert a vendég forintot ad a termékért. Harmadrészt fizetési eszköz, mert a cukrászda a beszállítóinak, dolgozóinak és az adóhatóságnak is pénzzel fizet.
Megjegyzés. A történeti fejlődés során először a közvetlen árucsere (barter) működött, amely azonban nehézkes volt, mert mindkét félnek egyszerre kellett szükséget éreznie a másik áruja iránt, és nehéz volt az értékarányt meghatározni. Később árupénzek (só, marha, nemesfém), majd fém- és papírpénz, ma pedig egyre nagyobb részben elektronikus pénz és bankkártyás fizetés is működik. A pénz fejlődése tette lehetővé a mai széles körű piaci cserét.
A gazdálkodás középpontjában a szükséglet áll. A cukrász számára fontos megkülönböztetni, hogy a vendégnek alapvető vagy kényelmi szükséglete van, mert a kereslet alakulása ettől függ.
Definíció. A szükséglet az emberi életben, munkában és fejlődésben fellépő hiányérzet, amely cselekvésre késztet.
A szükségleteket többféleképpen csoportosíthatjuk:
| Szempont | Csoportok | Cukrászati példa |
|---|---|---|
| Eredet szerint | természetes, társadalmi | éhség csillapítása, ünnepi tiszteletadás |
| Fontosság szerint | alapvető, kiegészítő, luxus | mindennapi kenyér, uzsonnasütemény, különleges dísztorta |
| Kielégíthetőség szerint | anyagi, nem anyagi | sütemény, vendéglátói élmény |
| Fizetőképesség szerint | fizetőképes, latens | amit meg is vásárolnak, amire vágynak, de nincs rá pénz |
A cukrászatban a termékek többsége nem alapvető élelmiszer, hanem kiegészítő vagy élvezeti cikk. Ezért a kereslet érzékenyebb az árakra és a jövedelmekre: ha a vendég jövedelme csökken, először a süteményről mond le, nem a kenyérről.
A gazdálkodás nem elszigetelten, hanem a nemzetgazdaságban zajlik. A nemzetgazdaság az adott ország termelő, szolgáltató és fogyasztó tevékenységeinek összessége. A magyar nemzetgazdaság tagozódását több szempontból vizsgálhatjuk.
Szektorok szerint:
Ág, ágazat, alágazat szerint:
A nemzetgazdaságot hivatalosan tevékenységi osztályozási rendszer (Magyarországon a TEÁOR) szerint tagolják. A cukrászati termelő tevékenység az élelmiszergyártás, míg a cukrászda üzleti értékesítő tevékenysége a vendéglátás nemzetgazdasági ágba tartozik (ellenőrizendő: aktuális TEÁOR besorolás). Ez a kettősség fontos, mert egy cukrászda egyszerre lehet termelő (a műhelyben) és szolgáltató (az üzletben).
Definíció. A piac a kereslet és a kínálat találkozásának intézménye, ahol az eladók és a vevők termékeket és szolgáltatásokat cserélnek, és ezáltal kialakul az ár.
A piac nem feltétlenül fizikai hely, hanem minden olyan intézmény, ahol adásvétel létrejöhet. A cukrászda esetében a piac egyrészt a helyi üzlethelyiség, másrészt a rendelésre történő értékesítés, a kitelepülés, az online rendelés vagy a nagykereskedelmi beszerzés piaca.
A piac fajtái:
| Szempont | Fajta | Cukrászati példa |
|---|---|---|
| Földrajzi kiterjedés | helyi, regionális, országos, nemzetközi | városi cukrászda, megyei beszállító, édességnagyker, import csokoládé |
| A termék jellege | fogyasztási cikk, termelési eszköz, szolgáltatás | sütemény, kemence, fagylaltgép, rendezvényi desszertasztal |
| Az értékesítés iránya | fogyasztói, szervezeti | vendég a pultban, cukrászda beszállít egy kávézónak |
| A verseny jellege | tökéletes verseny, monopolista verseny, oligopólium, monopólium | a cukrászda tipikusan monopolista versenyben működik |
Szabály. A kereslet azt mutatja meg, hogy a vásárlók adott idő alatt, adott ár mellett milyen mennyiséget hajlandók és képesek megvásárolni. A kínálat azt mutatja meg, hogy az eladók adott ár mellett milyen mennyiséget hajlandók és képesek eladásra kínálni. Az ár az a pénzmennyiség, amelyet a vevő a termék egységéért fizet.
A kereslet törvénye: más tényezők változatlansága mellett, ha az ár nő, a keresett mennyiség csökken. A kínálat törvénye: ha az ár nő, a kínált mennyiség nő. A két hatás együttesen alakítja ki a piaci egyensúlyt.
Továbbvitt eredmény. Az itt bemutatott gazdálkodási körfolyamat, piacfogalom és kereslet–kínálat–ár összefüggés alapozza meg a A vendéglátás alapismeretei: tevékenységek, üzletkörök, tárgyi feltételek alfejezetet, ahol a cukrászüzemek üzletkörök szerinti működését, tárgyi és személyi feltételeit tárgyaljuk. A piaci logika nélkül nem érthető, miért kell egy üzletnek bizonyos felszereltséggel és kapacitással rendelkeznie, vagy miért érdemes egy adott üzletkörhöz alkalmazkodnia.
A keresleti és kínálati görbék elhelyezkedését szemléletesen mutatja az alábbi ábra. A cukrászati példában a termék egy adag sütemény, a vizsgált időszak egy nap.

Az ábra a lenti Számítás 1 függvényeit (, ) ábrázolja: az egyensúly 100 adag/nap és 500 Ft/adag, 600 Ft-os árnál pedig 30 adag túlkínálat keletkezik (Számítás 2). Az adatok szemléltető tanulási értékek.
Az ábrán a keresleti görbe lefelé, a kínálati görbe felfelé halad. A két görbe metszéspontja a piaci egyensúly. Ott a keresett mennyiség megegyezik a kínált mennyiséggel, tehát nincs hiány és nincs felesleg. Ha az ár magasabb, mint az egyensúlyi ár, túlkínálat alakul ki: a termelő többet kínál, mint amennyit a piac megvesz. Ha az ár alacsonyabb, túlkereslet alakul ki: a vevők többet szeretnének venni, mint amennyi elérhető. A piaci mechanizmus az árat az egyensúly felé mozgatja, feltéve, hogy az árak szabadon alakulhatnak.
A cukrászdában a valóság ennél összetettebb, mert a termékek nem teljesen azonosak, a hírnév, a minőség, a helyszín és a kiszolgálás is befolyásolja a keresletet. Ezért a cukrászda nem egyszerűen elfogadja a piaci árat, hanem bizonyos határokon belül maga is alakíthatja azt. A piaci verseny azonban korlátot jelent: ha a konkurens cukrászda hasonló minőségű süteményt olcsóbban ad, a vendégek egy része odapártol.
Definíció. A piaci verseny az eladók versengése a vásárlók kegyeiért, illetve a vásárlók versengése a szűkös árukért. A verseny formái: tökéletes verseny, monopólium, oligopólium, monopolista verseny. A cukrászda jellemzően monopolista versenyben működik: sok eladó van, de mindegyik kicsit más terméket kínál (más íz, design, hangulat), ezért kialakulhat valamekkora árelőny, de hosszú távon a versenytársak nyomása erős.
A piaci összefüggések egyszerű lineáris függvényekkel is bemutathatók. A cukrászati gyakorlatban a tényleges keresleti függvényt piaci adatokból, próbaértékesítésből vagy kérdőíves felmérésből becsülhetjük; az alábbiak tanulási példák.
Számítás 1. Egy cukrászdában egy adag sütemény iránti napi keresletet közelítőleg a következő függvény írja le:
ahol a keresett mennyiség adag/nap, az ár Ft/adag. A kínálati függvény:
ahol a kínált mennyiség adag/nap.
Keressük az egyensúlyi árat és mennyiséget.
Visszahelyettesítve:
Ellenőrzés a kínálati oldalról:
Az egyensúlyi ár 500 Ft/adag, az egyensúlyi mennyiség 100 adag/nap. ∎
Számítás 2. Ugyanebben a példában vizsgáljuk meg, mi történik, ha a cukrászda 600 Ft/adag árat próbál alkalmazni.
Keresett mennyiség:
Kínált mennyiség:
A kínálat 30 adaggal meghaladja a keresletet, tehát túlkínálat keletkezik. Ez azt jelenti, hogy a napi termelésből várhatóan 30 adag eladatlan marad, ha a cukrászda nem módosítja az árat vagy a termelést. Az ilyen túlkínálat árcsökkentésre vagy promócióra ösztönöz. ∎
Jogszabály. A magyar gazdaságban a gazdálkodás és a vállalkozás joga alkotmányos alapokon nyugszik. Az Alaptörvény kimondja, hogy mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a vállalkozáshoz. A gazdálkodó szervezetek alapítását, működését és a piaci magatartás szabályait a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvény, valamint az adózási és számviteli jogszabályok tartalmazzák (ellenőrizendő: hatályos törvényszámok és rendelkezések). A piacgazdaság keretei között a vendéglátó vállalkozások szabadon alakíthatják áraikat, de be kell tartaniuk a fogyasztóvédelmi, élelmiszerbiztonsági és adatszolgáltatási előírásokat. A pontos előírásokat a A vendéglátás alapismeretei: tevékenységek, üzletkörök, tárgyi feltételek és a későbbi gazdálkodási alfejezetek tárgyalják.
A piaci döntéseknél ugyanolyan fontos az ellenőrzés, mint a sütemény minőségénél. A gazdálkodási döntés minőségi jellemzői közé tartozik:
Az ellenőrzés során a cukrász a napi záráskor összeveti az elkészített, eladott és megmaradt mennyiséget. Ha ismétlődően sok a selejt, akkor a kínálat túl nagy az adott árhoz képest, vagy az árat kell csökkenteni, vagy a választékot kell módosítani. Ha viszont gyakran már délelőtt elfogy a termék, akkor túlkereslet van: érdemes emelni az árat vagy növelni a termelést.
| Hiba (tünet) | Ok | Megelőzés, javítás |
|---|---|---|
| A süteményből rendszeresen sok marad meg a nap végén | Túlkínálat: az árhoz képest túl sok a kínált mennyiség, vagy az ár túl magas | Értékesítési adatok vezetése, ár csökkentése vagy termelés visszafogása |
| A termék korán elfogy, sok vendég csalódottan távozik | Túlkereslet: az ár túl alacsony, vagy a termelés nem követi a keresletet | Ár emelése, kapacitás növelése, előrendelés bevezetése |
| A bevétel magas, mégis veszteséges a cukrászda | A figyelem csak a forgalomra irányul, a költségek nincsenek kalkulálva | Teljes önköltség-számítás, költségtervezés |
| Árat emel a cukrászda, és a forgalom drasztikusan visszaesik | A kereslet árrugalmassága nagy, a terméknek sok helyettesítője van | Fokozatos áremelés, minőségi megkülönböztetés, kommunikáció |
Figyelem. A piaci döntéseknél tilos kizárólag megérzésre hagyatkozni. A cukrászati vállalkozás sikeréhez a napi értékesítési adatok, a készletnyilvántartás és a költségkalkuláció együttes elemzése szükséges.
Egy budapesti külvárosi cukrászda új tulajdonosa átvette az üzletet. Az első hónapban a korábbi árakat és mennyiségeket tartotta, de azt tapasztalta, hogy a krémesekből minden nap 30–40 darab megmaradt, miközben a pultban lévő új, cukormentes szeletekből már délután nem volt. A tulajdonos leírta az adatokat, és megállapította, hogy a krémes ára túl magas a környék fizetőképes keresletéhez képest, a cukormentes termék pedig túl alacsony áron fut, ráadásul a választékot sem igazították a vásárlókhoz. Ezután a krémes árát kis mértékben csökkentette, a megmaradt mennyiséget előrendeléssel próbálta pontosítani, a cukormentes szelet árát pedig emelte, és nagyobb adagot készített belőle. Két hónap alatt a napi selejt a felére csökkent, a bevétel pedig nőtt, mert a termékösszetétel közelebb került a tényleges kereslethez. A tanulság: a piac nem találgatás, hanem megfigyelhető, mérhető folyamat.
Igaz vagy hamis? A szükséglet és az igény ugyanazt jelenti, mert mindkettő hiányérzetből fakad. Indokold!
Melyik szektorba tartozik a cukrászda üzleti értékesítő tevékenysége? Válassz: primer, szekunder, tercier, kvaterner.
Egy piacon a keresleti függvény , a kínálat . Számítsd ki az egyensúlyi árat és mennyiséget.
Mi történik a piacon, ha az ár az egyensúlyi ár fölött van? Nevezd meg a kialakuló állapotot, és azt, hogy ez milyen árváltozás irányába hat.
Miért tekinthető a cukrászda jellemzően monopolista versenynek?
1. feladat (A). Nevezd meg a gazdálkodás körfolyamatának hat elemét, és adj mindegyikre egy-egy konkrét cukrászati példát!
2. feladat (A). Egy cukrászdában a keresleti függvény . Mennyi a keresett mennyiség, ha az ár 700 Ft/adag?
3. feladat (B). Egy másik terméknél a kereslet , a kínálat . Számítsd ki az egyensúlyi árat és az egyensúlyi mennyiséget! Ellenőrizd a kínálati oldalról is!
4. feladat (B). Egy cukrászda 20%-kal az egyensúlyi ár fölé emeli az árat. Az alábbi keresleti függvénnyel számolva: , kínálat: . Határozd meg az egyensúlyi árat, majd az új árat, és számítsd ki, mekkora túlkínálat vagy túlkereslet alakul ki!
5. feladat (C). Egy cukrászda be akarja vezetni a gluténmentes süteményeket. A tulajdonos felteszi a kérdést: milyen piaci tényezőket érdemes elemezni az ár meghatározása előtt? Fogalmazz meg legalább négy szempontot a keresletre, a kínálatra és a versenyre vonatkozóan!
6. feladat (D). Végezz mini piaci felmérést a környezetedben! Kérdezz meg legalább öt embert (ha nincs lehetőséged személyesen, családtagok vagy ismerősök), hogy mennyit fizetnének egy szelet általad ismert süteményért. Jegyezd fel a válaszokat, ábrázold a kapott keresleti pontokat, és becsüld meg, melyik áron lenne a legnagyobb a napi bevétel, ha a napi kereslet lineárisan közelíthető! A gyakorlati feladatot a megoldásokban ismertetett módon értékeld.
Hamis. A szükséglet általános hiányérzet, az igény pedig már konkrét termékre irányuló, fizetőképes kereslet. Például a szükséglet az édesség iránti vágy, az igény pedig egy konkrét szelet sütemény megvásárlása 500 Ft-ért.
A cukrászda üzleti értékesítő tevékenysége a tercier szektorba tartozik, mivel a vendéglátás szolgáltatás. A cukrászati termelés egy része viszont az élelmiszeriparhoz, tehát a szekunder szektorhoz kapcsolódik.
, . Egyensúly: . Visszahelyettesítve , . Az egyensúlyi ár 300 Ft/adag, a mennyiség 150 adag/nap.
Ha az ár az egyensúlyi ár fölött van, túlkínálat alakul ki, mert a termelők többet kínálnak, mint amennyit a vásárlók megvesznek. Ez lefelé irányuló árcsökkentési nyomást gyakorol a piacra.
A cukrászda jellemzően monopolista versenyben működik, mert több eladó van a piacon, de mindegyik kissé eltérő termékkel jelenik meg (más íz, minőség, csomagolás, hangulat). Ezért az egyes cukrászdáknak van némi ármozgástere, de a versenytársak miatt nem viselkedhetnek monopóliumként.
1. feladat (A).
A hat elem és példái:
2. feladat (A).
Adott:
,
.
Keresett:
adag/nap.
Behelyettesítés:
.
Eredmény: 700 Ft/adag ár mellett a keresett mennyiség 120 adag/nap.
3. feladat (B).
Adott:
,
.
Keresett:
,
.
Egyensúlyi ár:
.
Mennyiség:
,
.
Eredmény: egyensúlyi ár 200 Ft/adag, egyensúlyi mennyiség 150 adag/nap.
Az ellenőrzés szerint mindkét oldal 150 adagot ad.
4. feladat (B).
Adott:
,
.
Keresett: egyensúlyi ár, új ár, túlkínálat vagy túlkereslet.
Egyensúly:
Kerekítve: az egyensúlyi ár 263 Ft/adag. Az egyensúlyi mennyiség:
,
tehát kerekítve 143 adag/nap.
20%-os áremelés:
.
Kereslet az új áron:
.
Kínálat:
.
Különbség:
.
Túlkínálat 42 adag/nap.
5. feladat (C).
A gluténmentes sütemények árának meghatározása előtt a tulajdonosnak érdemes elemeznie:
Ez a felsorolás teljes, mert a kereslet, a kínálat és verseny tényezőit is tartalmazza.
6. feladat (D).
A gyakorlati feladat elvégzése, értékelési szempontjai:
A várt eredmény természetesen függ a konkrét válaszoktól. Ha a tanuló nem tud valós adatot gyűjteni, akkor szemléltető adatokkal is dolgozhat, de ezt jeleznie kell. A feladat célja a keresleti görbe felvételének és a bevétel összefüggésének megértése.
A gazdálkodás a szűkös erőforrások tudatos felhasználása a szükségletek kielégítésére. A körfolyamat hat eleme: szükséglet, igény, termelés, elosztás, csere és fogyasztás. A pénz a csere általános eszköze. A szükségletek csoportosíthatók eredetük, fontosságuk, kielégíthetőségük és fizetőképességük szerint. A nemzetgazdaság szektorai: primer, szekunder, tercier; a cukrászda jellemzően a tercier szektorban működik. A piac a kereslet és kínálat találkozása, ahol az ár kialakul. A kereslet törvénye szerint az ár növekedése csökkenti a keresett mennyiséget, a kínálat törvénye szerint növeli a kínált mennyiséget. A piaci egyensúlyt a feltétel adja meg, ahol a túlkínálat és túlkereslet megszűnik. A cukrászda jellemzően monopolista versenyben működik. Továbbvitt eredmény. A gazdálkodási körfolyamat, a piac, a kereslet–kínálat–ár összefüggés és a nemzetgazdasági besorolás a A vendéglátás alapismeretei: tevékenységek, üzletkörök, tárgyi feltételek alfejezetben tér vissza, ahol az üzletkörök jellemzőit és a működési feltételeket ezekre az alapokra építjük.