6.4 A HACCP-rendszer alapelvei

6.4.1 Motiváció: miért kell a HACCP-t alapelvekként megtanulni?

Képzeld el, hogy egy reggeli műszakban a főzött vaníliakrém éppen hűl, a hűtőkamra hőmérséklet-naplója pedig üres. A hatósági ellenőr megkérdezi: „Melyik lépés a kritikus pont? Milyen határértéket figyel, és mit tesz, ha átlépi?” Ha a cukrász csak annyit tud, hogy „mindenkit tisztán tartunk és hűtünk”, az kevés. A HACCP-rendszer alapelvei adják meg azt a gondolkodási sémát, amellyel a veszélyeket nem hangulat vagy megszokás alapján, hanem lépésről lépésre, mérhetően és dokumentálva szabályozzuk.

A HACCP betűszó az angol Hazard Analysis and Critical Control Points kifejezésből származik, magyarul veszélyelemzés és kritikus szabályozási pontok. Olyan megelőző élelmiszerbiztonsági rendszer, amely a késztermék utólagos ellenőrzése helyett a gyártás folyamatában keresi meg azokat a pontokat, ahol egy veszély felléphet vagy felerősödhet, és ott mérhető szabályozást ír elő.

A Élelmiszer eredetű megbetegedések: ételmérgezés és ételfertőzés alfejezetben megismertük a főbb kórokozókat, a Allergének és intoleranciák: tájékoztatás és allergénkezelés a cukrászüzemben alfejezetben az allergénkockázatokat, a Takarítás, fertőtlenítés, mosogatás és hulladékkezelés alfejezetben pedig a takarítás és fertőtlenítés alapjait. Ez a fejezet ezekből az elemekből épít fel egy egységes rendszert. A hét alapelvet és a döntési fát a következő, HACCP a cukrászatban: CCP-k, hőmérsékletnapló és helyesbítő tevékenység alfejezetben fogjuk konkrét termékekre alkalmazni.

6.4.2 Szemléltető kép: kockázati mátrix egy cukrászműhelyben

Egy kis cukrászműhelyben három veszélyt értékelnek:

  1. Nyers tojásos krém – Salmonella-kockázat.
  2. Mandulás piskóta – penészgombából származó aflatoxin-kockázat.
  3. Hideg tejszínes mousse – Listeria-szaporodás kockázata hűtési hiba esetén.

A veszélyeket két kérdéssel pontozzák:

A kockázati szám a két érték szorzata. A magasabb szám jelzi, hogy a lépéssel kiemelten kell foglalkozni. Ez a pontozás nem helyettesíti a kórokozóra vonatkozó szakirodalmi adatokat, de segít a HACCP-csoportnak abban, hogy a figyelmet a valóban kritikus pontokra irányítsa.

Megjegyzés. A kockázatbecslés a vállalkozás saját felelőssége, a pontozási skálát és a küszöbértéket a HACCP-csoportnak kell meghatároznia. A fenti pontok csak tanulási példák, nem hatósági előírás.

6.4.3 Előfeltétel-programok és a HACCP viszonya

A HACCP nem légüres térben működik. Az alatta húzódó higiéniai alapokat előfeltétel-programoknak nevezzük. Ide tartozik minden, amit a A cukrászüzem higiéniája főfejezet eddigi részei tárgyalnak:

Ezek az úgynevezett jó higiéniai gyakorlat (GHP, Good Hygiene Practice) részei. Ha a GHP hiányzik, a HACCP nem tud működni, mert állandóan alapvető hibákkal kellene foglalkozni.

Definíció.

A gyakorlatban a GHP a „minden nap alapból így dolgozunk” szintje, a HACCP pedig a „tudatosan kiválasztott, mérhető, dokumentált kulcspont” szintje.

6.4.4 A HACCP bevezetésének 12 lépése

A nemzetközileg elfogadott módszer szerint a HACCP-t 12 lépésben vezetjük be. Az első öt lépés az úgynevezett előkészítő lépés, a további hét pedig a hét HACCP-alapelv alkalmazása.

Szabály.

  1. Hozzunk létre HACCP-csoportot.
  2. Írjuk le a terméket vagy termékcsoportot.
  3. Határozzuk meg a rendeltetésszerű felhasználást és a fogyasztói kört.
  4. Készítsük el a gyártási folyamatábrát.
  5. A műhelyben, a valóságban igazoljuk a folyamatábrát.
  6. Veszélyelemzés (1. alapelv).
  7. Határozzuk meg a kritikus szabályozási pontokat, azaz a CCP-ket (2. alapelv).
  8. Állapítsunk meg kritikus határértékeket (3. alapelv).
  9. Építsünk ki monitorozási rendszert (4. alapelv).
  10. Határozzunk meg helyesbítő tevékenységet (5. alapelv).
  11. Igazoljuk, verifikáljuk a rendszert (6. alapelv).
  12. Vezessünk dokumentációt és nyilvántartást (7. alapelv).

6.4.5 A HACCP hét alapelve

A hét alapelv sorrendje nem véletlen. Először meg kell tudnunk, mi a veszély, utána dönthetjük el, hol szabályozzuk, majd ehhez kell mérhető határ, felügyelet, javítás, bizonyíték és írásos nyom.

6.4.5.1 1. alapelv: Veszélyelemzés

Definíció. A veszélyelemzés során számba vesszük az alapanyagokból, a műveletekből, a dolgozókból, a berendezésekből és a környezetből adódó biológiai, kémiai és fizikai veszélyeket, felmérjük a bekövetkezés valószínűségét és a következmény súlyosságát, majd meghatározzuk a szabályozási módot.

Példák cukrászati veszélyekre:

Veszély típusa Cukrászati példa
Biológiai Salmonella nyers tojásban, Staphylococcus aureus a kézről, Listeria a hűtött krémes termékben
Kémiai túlzott adalékanyag-adagolás, tisztítószer-maradvány, nem élelmiszeripari fém- vagy műanyagrész
Fizikai tojáshéjdarab, dióhéj, törött edényszilánk, sütőrostélyról levált fémrész

A veszélyelemzéshez segítséget ad a Élelmiszer eredetű megbetegedések: ételmérgezés és ételfertőzés alfejezet kórokozó-térképe és a Allergének és intoleranciák: tájékoztatás és allergénkezelés a cukrászüzemben allergén-táblázata. A kémiai veszélyeknél a Kémiai szennyezők és technológiai eredetű szennyezők alfejezetben tanult technológiai szennyezőket is figyelembe kell venni.

6.4.5.2 2. alapelv: A kritikus szabályozási pontok (CCP-k) meghatározása

Definíció. A kritikus szabályozási pont (CCP, Critical Control Point) olyan lépés, ahol szabályozást kell alkalmazni ahhoz, hogy egy élelmiszerbiztonsági veszélyt megelőzzünk, megszüntessünk vagy elfogadható szintre csökkentsünk.

Például a tojásos krém hőkezelése azért CCP, mert a megfelelő hőmérséklet–idő kombinációval a Salmonella elpusztul. A hűtött tárolás pedig azért CCP, mert a hőmérséklet tartásával a túlélő csírák szaporodását lassítjuk.

A következő lépésekben leírt alapelvekkel párhuzamosan dolgozunk:

6.4.5.3 3. alapelv: Kritikus határértékek meghatározása

Definíció. A kritikus határérték az a mérhető érték, amely elválasztja az elfogadhatót az elfogadhatatlantól, például hőmérséklet, idő, pH, vízaktivitás vagy összetevő-arány.

A határértékeket mindig mérhető formában kell megadni. Például:

A fenti hőmérséklet-idő értékek tanulási példák, ezért minden üzemben a hatályos útmutató, a hatósági állásfoglalás vagy a gyártói adatlap alapján kell rögzíteni őket (ellenőrizendő: hatályos hőkezelési és hűtési előírások).

6.4.5.4 4. alapelv: Monitorozási rendszer kialakítása

Definíció. A monitorozás a kritikus határértékek rendszeres mérése vagy megfigyelése annak érdekében, hogy időben észleljük a határérték átlépését.

A monitorozásnak meg kell mondania, hogy ki, mit, mikor, mivel és hogyan mér. Például:

6.4.5.5 5. alapelv: Helyesbítő tevékenység meghatározása

Definíció. A helyesbítő tevékenység az az előre meghatározott intézkedéssor, amelyet akkor kell végrehajtani, ha a monitorozás azt mutatja, hogy a kritikus határértéket átléptük vagy nem teljesítettük.

A helyesbítő tevékenység nemcsak a hibás tétel kezelésére, hanem az ok megszüntetésére is irányul. Például:

Szabály. Azt is rögzíteni kell, mi történjen a CCP hibája esetén a termékkel. Például: újra hőkezelhető, átminősíthető, megsemmisíthető. A helyesbítő tevékenységet dokumentálni kell, a felelős személyt pedig meg kell nevezni.

6.4.5.6 6. alapelv: Igazolás (verifikáció)

Definíció. Az igazolás annak időszakos ellenőrzése, hogy a HACCP-rendszer a terv szerint működik, a határértékek valósak, a monitorozás megbízható, és a dokumentáció naprakész.

Az igazolás történhet belső ellenőrzéssel, hőmérő hitelesítésével, laboratóriumi mintavétellel, dolgozói meghallgatással vagy a terv időszakos felülvizsgálatával. Például havonta a HACCP-csoport átnézi a hőmérsékletnaplókat, ellenőrzi a hőmérők kalibrálását, és megnézi, hogy a helyesbítő tevékenységek bejegyzései lezárultak-e.

6.4.5.7 7. alapelv: Dokumentáció és nyilvántartás

Definíció. A dokumentáció magában foglalja a HACCP-tervet és azokat a nyilvántartásokat, amelyek bizonyítják a rendszer működését, például hőmérsékletnaplók, helyesbítő tevékenységi lapok, kalibrálási jegyzőkönyvek, átvételi bizonylatok.

A dokumentáció akkor hasznos, ha:

Figyelem. A naplókat nem szabad előre kitölteni, utólag kitalálni, vagy ceruzával, javíthatatlanul vezetni. A hibás bejegyzést egyértelmű áthúzással, dátummal és aláírással kell javítani.

6.4.6 Szemléltető folyamatábra: a hét alapelv

Az alábbi folyamatábra azt mutatja, hogyan kapcsolódik a hét alapelv a gyakorlatban. Ez nem maga a gyártási folyamatábra, hanem a HACCP kiépítésének logikája.

Az 1–4. elv sorban követi egymást; a monitorozásból eltérés esetén a helyesbítő tevékenységbe, majd vissza; megfelelés esetén az adatok az igazoláshoz kerülnek, amely felülvizsgálattal visszacsatol a határértékekre és a veszélyelemzésre; a dokumentáció sávja minden elvet kísér.
A HACCP hét alapelvének kapcsolata: eltérés-ág, igazolás és visszacsatolás

Az ábrán az 1–4. elv a tervezés és a működtetés sorrendje; az 5. elv csak eltérés esetén lép életbe; a 6. igazolás a mérési adatokból ellenőrzi a rendszert, és szükség esetén visszacsatol a határértékekre vagy a veszélyelemzésre; a 7. dokumentáció minden lépést kísér. Az elveket a Codex szerinti 12 lépéses bevezetésben az 5 előkészítő lépés után alkalmazzuk.

6.4.7 A CCP és a szabályozási pont különbsége

Nem minden fontos lépés CCP. Sok lépés a GHP keretében szabályozott, ezért szabályozási pontnak vagy ellenőrző pontnak nevezzük, de nem kritikus szabályozási pont. A különbség abban van, hogy a CCP hibája közvetlenül és nagy valószínűséggel élelmiszerbiztonsági kockázatot jelent, míg egy szabályozási pont hibája általában minőségi vagy gazdasági következménnyel jár.

Például:

6.4.8 Döntési fa a CCP meghatározásához

A döntési fa olyan, egymásra épülő kérdéssor, amelyet minden veszélyre és minden folyamatlépésre külön-külön kell feltenni. A kérdések segítenek elkerülni azt a hibát, hogy túl sok vagy túl kevés CCP-t jelölünk ki.

A leggyakoribb kérdéssor:

  1. Van-e megelőző intézkedés erre a veszélyre?
  2. Ezt a lépést kifejezetten a veszély kiküszöbölésére vagy elfogadható szintre csökkentésére tervezték?
  3. Felléphet-e itt a szennyeződés, vagy felerősödhet-e elfogadhatatlan szintre?
  4. Egy későbbi lépés kiküszöböli vagy elfogadható szintre csökkenti a veszélyt?

A kérdéssor a Codex Alimentarius döntési fa logikáját követi (ellenőrizendő: Codex Alimentarius CXC 1-1969 hatályos változata).

Példa. Képzeljük el a tojásos főzött krém készítését. A tojássárgájás massza összeállításánál a Salmonella-veszély jelen van. A döntési fa szerint:

6.4.9 Kockázatértékelési példa: pontozás és döntés

A HACCP-csoport a veszélyelemzéshez gyakran használ pontozást. A skála üzemenként eltérhet, ezért itt csak tanulási példát adunk.

Számítás.

Adott három veszély:

Kockázati szám:

KA=3⋅5=15K_{\text{A}}=3 \cdot 5=15

KB=1⋅5=5K_{\text{B}}=1 \cdot 5=5

KC=3⋅4=12K_{\text{C}}=3 \cdot 4=12

A rangsor: A (15), C (12), B (5). A csoport az A és C veszélyt jelentősnek ítéli (küszöb pl. ≥ 10, tanulási példa), ezért ezekre lefuttatja a döntési fát: az A-ra a krémfőzés, a C-re a gyorshűtés és a hűtött tárolás lesz CCP. A B veszélyt beszállítói követelményekkel és GHP-vel kezeli. A pontszám tehát azt dönti el, mely veszély jelentős; a CCP-t a döntési fa jelöli ki a folyamatlépésre. Ez a pontszám nem jogszabályi határérték, hanem a HACCP-csoport belső döntési eszköze.

6.4.10 Jogszabályi háttér és rugalmasság a kisvállalkozásoknál

Jogszabály.

Az Európai Unió élelmiszer-higiéniai szabályozása, különösen a 852/2004/EK rendelet, előírja, hogy az élelmiszer-vállalkozónak az élelmiszer-biztonságot a HACCP elvein alapuló eljárásokkal kell biztosítania. A rendelet 5. cikke (ellenőrizendő: a pontos cikk és a hatályos szöveg) lehetővé teszi, hogy a HACCP követelményeket a vállalkozás méretéhez, tevékenységéhez és kockázatához igazodóan alkalmazzák. Kisvállalkozásoknál a HACCP lehet egyszerűsített, ha a veszélyelemzés, a CCP-k, a határértékek, a monitorozás, a helyesbítő tevékenység és a dokumentáció arányosan szerepel.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy családi cukrászdában a HACCP-terv lehet rövidebb, a nyilvántartások pedig kézzel vezethetők, de a kritikus pontokat ott is mérni és dokumentálni kell. A „rugalmasság” nem azt jelenti, hogy a hőkezelést vagy a hűtést elhagyhatjuk.

6.4.11 HACCP-táblázat példa: főzött krém, gyorshűtés, hűtött tárolás

Az alábbi táblázat egy tejszínes, tojásos főzött krém CCP-tervét mutatja be. A hőmérséklet- és időértékek tanulási példák, ezért a hatályos NÉBIH-útmutató, a vállalkozás saját hőkezelési igazolása vagy a gyártói adatlap alapján pontosítani kell (ellenőrizendő).

Lépés Veszély Megelőzés Kritikus határ Monitorozás és dokumentum Helyesbítő tevékenység
Főzött krém hőkezelése Salmonella, egyes kórokozók túlélése Tétel főzése, folyamatos keverés pl. 85 °C maghőmérséklet, 5 perc (ellenőrizendő) maghőmérő, időzítő, hőkezelési napló tovább hőkezel, újra mér, szükség esetén selejtez
Gyorshűtés főzés után spórás baktériumok, Staphylococcus-toxinképződés kockázata sekély réteg, jégfürdő, keverés, gyorshűtő pl. 60 °C-ról 20 °C-ra 2 órán belül, majd 4 órán belül ≤ 5 °C maghőmérséklet (ellenőrizendő) maghőmérő, időbélyeg, hűtési napló gyorshűtés fokozása, tétel újraellenőrzése, szükség esetén selejtezés
Hűtött tárolás tálalásig Listeria, pszichrotróf baktériumok szaporodása folyamatos hűtés, lefedés, FIFO-elv pl. hűtőtér ≤ 5 °C (ellenőrizendő) hűtő hőmérője, napi többszöri leolvasás, hőmérsékletnapló hűtő javítása, termék áthelyezése, hosszú határérték-túllépés esetén selejtezés

Megjegyzés. A táblázatban a dokumentum oszlop a monitorozással együtt szerepel, mert a mérés csak akkor bizonyított, ha rögzítik. A teljes CCP-tervben külön lap is használható a helyesbítő tevékenység rögzítésére.

6.4.12 Minőségellenőrzés: a HACCP-rendszer ellenőrzése

A HACCP-rendszer minősége nem a termék színén vagy ízén, hanem a rendszer állapotán mérhető. Ellenőrzési szempontok:

6.4.13 Tipikus hibák és okaik

Hiba 1. A HACCP csak papíron létezik.
Tünet: a naplók szépen megvannak, de a mérések elmaradnak, a hűtő hőmérője nem hiteles.
Ok: a vezetés a HACCP-t adminisztratív kötelezettségként, nem a biztonság eszközeként kezeli.
Megelőzés: a HACCP-csoport rendszeresen bejárja a műhelyt, a dolgozókat bevonja, a monitorozást könnyen elérhetővé teszi. A hibás állapotot belső ellenőrzésen azonnal rögzíteni kell.

Hiba 2. Nem mérhető kritikus határérték.
Tünet: a HACCP-tervben „jól lehűtjük” vagy „alaposan megsütjük” szerepel.
Ok: nem a döntési fát és a mérhetőséget használták, hanem általános elvárást írtak le.
Megelőzés: minden CCP-nél hőmérsékletet, időt, pH-t, nedvességtartalmat vagy más mérhető paramétert kell megadni.

Hiba 3. Minden lépést CCP-nek jelölnek.
Tünet: tíz CCP szerepel a tervben, ezért a dolgozók nem tudják, melyik a valóban fontos.
Ok: a döntési fát kihagyták, vagy a „biztonság kedvéért” eltúlozták.
Megelőzés: a döntési fát minden veszélyre lefuttatják, és csak a valóban kritikus lépéseket sorolják CCP-nek. A többi fontos lépést GHP szinten kezelik.

6.4.14 Valós életbeli alkalmazás: HACCP bevezetése egy kis cukrászdában

Egy 8 fős vidéki cukrászda a szokásos nyári ellenőrzés előtt felülvizsgálja a HACCP-tervét. A HACCP-csoport a tulajdonosból, a cukrászmesterből és egy betanított dolgozóból áll. A mester kiválaszt egy terméket, a tejszínes gyümölcstorta szeletet. A termékleírás szerint piskóta, főzött vaníliakrém, tejszínhab, friss eper. A folyamatábra lépései: tojásos piskóta készítése → sütés → hűlés → krémfőzés → gyorshűtés → torta összeállítása → hűtött tárolás → tálalás. A döntési fánál kiderül, hogy a krémfőzés és a hűtött tárolás CCP, a piskóta sütése szintén CCP a tojásos massza hőkezelése miatt, a torta összeállítása viszont nem. A csoport bevezeti a hőkezelési naplót, a hűtési naplót, és a délelőttös dolgozó minden nap bejegyzi a hűtő hőmérsékletét. Két hét múlva a hűtőkamra hőmérője 8 °C-ot mutat. A betanított dolgozó azonnal a csoport vezetőjéhez fordul, a tortákat a tartalék hűtőbe viszik, és maghőmérővel ellenőrzik: a termékek maghőmérséklete 6 °C, a kamra reggeli leolvasása 4 °C volt, a túllépés tehát legfeljebb néhány órás lehetett. A HACCP-tervben rögzített szabály szerint (pl. legfeljebb 2 óra 5 °C fölött; tanulási példa, ellenőrizendő) a csoport vezetője dönt, és a döntést indokolással dokumentálja; ha a túllépés kezdete nem állapítható meg, a tejszínes-krémes termékeket selejtezni kell. Ajánlott a hűtőkamrában folyamatos hőmérséklet-adatgyűjtőt használni. A kamra javítását megrendelik. A tanulság: a HACCP akkor működik, ha a dolgozó tudja, mit mérjen, mi a határ, és kihez forduljon a hibánál.

6.4.15 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A HACCP helyettesíti a takarítást és a kézmosást, ezért ha van HACCP-tervünk, a GHP-ra nincs szükség.
    Válasz: Hamis. A GHP előfeltétel-program, amelyre a HACCP épül.

  2. Sorold fel a HACCP hét alapelvét.
    Válasz: 1. veszélyelemzés; 2. CCP meghatározása; 3. kritikus határértékek; 4. monitorozási rendszer; 5. helyesbítő tevékenység; 6. igazolás (verifikáció); 7. dokumentáció és nyilvántartás.

  3. Mi a különbség CCP és szabályozási pont között?
    Válasz: A CCP hibája közvetlen, súlyos élelmiszerbiztonsági kockázatot jelenthet, ezért mérhető határt, monitorozást és helyesbítő tevékenységet igényel. A szabályozási pont fontos, de általában GHP-val kezelik, és hibája inkább minőségi vagy gazdasági következménnyel jár.

  4. Döntési fa alapján: egy nyers tojásos tiramisukrémnél a tojás belekeverése CCP-e?
    Válasz: Ha a tiramisu hőkezelés nélkül, pasztőrözetlen tojással készül, akkor a tojás belekeverése nem szünteti meg a veszélyt, nincs későbbi hőkezelés, és a hibás lépésből veszélyes késztermék keletkezhet, ezért a rendszerben a problémát alapanyag-szinten (pasztőrözött tojástermék) kell megoldani. Ha nincs hatékony intézkedés, a lépés nem CCP, hanem a terméket át kell tervezni.

6.4.16 Feladatok

1. feladat (A)
Nevezd meg a HACCP előfeltétel-programjai közül négyet, és sorold fel a HACCP hét alapelvét.

2. feladat (A)
Döntési fa segítségével döntsd el, hogy a piskóta sütése CCP-e a tojásos massza Salmonella-kockázatára. Írd le a négy kérdésre adott választ.

3. feladat (B)
Egy folyamatábrán a következő lépés szerepel: „tejszínes mousse gyorshűtése 4 órán át a konyhaasztalon, majd hűtőbe helyezés”. Mi a hiba? Hogyan írnád át a kritikus határértéket mérhető formában?

4. feladat (B)
Készíts egy kockázati táblázatot három kockázatra: gyakoriság 4, súlyosság 4; gyakoriság 2, súlyosság 5; gyakoriság 5, súlyosság 2. Számold ki a kockázati pontszámot, és rendezd csökkenő sorrendbe.

5. feladat (C)
Egy cukrászda HACCP-tervében a „hűtött tárolás” CCP-nél csak annyi szerepel, hogy „a hűtő legyen hideg”. Elemezd, miért nem felel meg ez a kritikus határértéknek. Adj meg egy javaslatot a kritikus határra, a monitorozásra és a helyesbítő tevékenységre.

6. feladat (D) – gyakorlati feladat (előkészíti a HACCP a cukrászatban: CCP-k, hőmérsékletnapló és helyesbítő tevékenység alfejezetet)
Válassz ki egy cukrászati terméket, például krémes süteményt. Készítsd el a gyártási folyamatábrát, jelöld meg a lehetséges CCP-ket a döntési fa szerint, és tölts ki egy CCP-táblázatot a következő oszlopokkal: lépés; veszély; megelőzés; kritikus határ; monitorozás és dokumentum; helyesbítő tevékenység. A hőmérséklet- és időértékeket jelöld „tanulási példa, ellenőrizendő” megjegyzéssel.

6.4.17 Megoldások

1. feladat
Előfeltétel-programok például: személyi higiénia, takarítás-fertőtlenítés, kártevőirtás, hulladékkezelés, képzés, beszállítói követelmények. A hét alapelv: 1. veszélyelemzés; 2. CCP meghatározása; 3. kritikus határértékek; 4. monitorozási rendszer; 5. helyesbítő tevékenység; 6. igazolás (verifikáció); 7. dokumentáció és nyilvántartás.

2. feladat
A döntési fa a tojásos piskótamassza Salmonella-kockázatára:

  1. Van-e megelőző intézkedés? Igen, a sütés.
  2. Ezt a lépést kifejezetten a veszély megszüntetésére tervezték? Igen, a hőkezelés elpusztítja a kórokozót.
  3. Ezért a sütés CCP. A 3. és 4. kérdésre nem kell továbbmenni, mert a 2. kérdésre adott igenlő válasz CCP-t eredményez.

3. feladat
Hiba: a gyorshűtés nem kritikus határként, hanem hosszú, ellenőrizetlen szobahőmérsékletű időként van leírva. A „4 órán át a konyhaasztalon” éppen növeli a szaporodási kockázatot. Javított változat: „A mousse főzött alapjának maghőmérséklete 60 °C-ról 20 °C-ra 2 órán belül, majd 4 órán belül +5 °C alá csökkenjen (tanulási példa, ellenőrizendő); a hűtést azonnal, lehetőleg sekély rétegben vagy gyorshűtőben kezdjük. A hőmérsékletet maghőmérővel mérjük, a hűtési naplóba bejegyezzük. Ha a határidőt túllépjük, a tételt a HACCP-csoport értékelése alapján selejtezzük vagy külön vizsgáljuk.”

4. feladat
Kockázati pontok:
- Veszély 1: 4 × 4 = 16
- Veszély 2: 2 × 5 = 10
- Veszély 3: 5 × 2 = 10
Csökkenő sorrend: 16, 10, 10 (a 10-es holtversenynél a súlyosság vagy a bekövetkezés valószínűsége alapján dönt a csoport).

5. feladat
A „hideg” nem mérhető, ezért nem tudjuk megmondani, mikor van átlépve a határ. Javítás: a hűtőtér hőmérséklete legfeljebb 5 °C legyen (tanulási példa, ellenőrizendő). Monitorozás: a hűtő digitális hőmérőjét naponta legalább kétszer leolvassuk, a mért értéket a hűtési naplóba írjuk. Helyesbítő tevékenység: ha a hőmérséklet 5 °C fölé emelkedik, a potenciálisan veszélyes termékeket azonnal másik, megfelelő hűtőbe helyezzük, a hűtőt lezárjuk vagy javításig kiürítjük; hosszabb túllépés esetén a HACCP-csoport dönt a selejtezésről.

6. feladat
A gyakorlati feladatnál a folyamatábra például: tészta készítése → sütés → hűlés → krémfőzés → gyorshűtés → összeállítás → hűtött tárolás → tálalás. CCP: sütés (Salmonella), krémfőzés (Salmonella), hűtött tárolás (Listeria/szaporodás). A kritikus határokhoz tanulási példákat kell írni, és minden határértéket „ellenőrizendő” megjegyzéssel kell ellátni. A CCP-táblázat oszlopainak meg kell egyeznie a fejezet példájával; a dokumentumot a monitorozáshoz kapcsolva is lehet szerepeltetni.

6.4.18 Rövid összefoglaló

A HACCP az élelmiszerbiztonság megelőző rendszere, amely a veszélyeket a folyamatban, mérhető pontokon szabályozza. Előfeltétele a jó higiéniai gyakorlat (GHP), amely a takarítást, kézmosást, kártevőirtást és képzést foglalja magában. A HACCP bevezetése 12 lépésből áll: az első öt a HACCP-csoport, termékleírás, felhasználási cél, folyamatábra és annak helyszíni igazolása; a további hét a hét alapelv. Az alapelvek: 1. veszélyelemzés, 2. CCP meghatározása, 3. kritikus határértékek, 4. monitorozás, 5. helyesbítő tevékenység, 6. igazolás (verifikáció), 7. dokumentáció. A CCP-t döntési fával választjuk ki: az olyan lépés CCP, amelyet kifejezetten a veszély megszüntetésére vagy elfogadható szintre csökkentésére terveztek, vagy amelynek hibája esetén a későbbi lépésben már nem szűnik meg a veszély. A kritikus határ mérhető kell legyen, például hőmérséklet, idő, pH. A monitorozás megmondja, ki, mit, mikor, mivel mér. A helyesbítő tevékenység a hibás tétel kezelésére és az ok megszüntetésére is kiterjed, dokumentálni kell. Ezt a hét alapelvet és a döntési fát a HACCP a cukrászatban: CCP-k, hőmérsékletnapló és helyesbítő tevékenység alfejezetben konkrét termékekre, CCP-naplóra és helyesbítő tevékenységre alkalmazzuk.

6.4.19 Források és ellenőrzési hiányok

A fejezet a 852/2004/EK rendelet HACCP-alapú eljárásokra vonatkozó követelményeire, a Codex Alimentarius HACCP-elveire és a NÉBIH jó higiéniai gyakorlat útmutatóira támaszkodik, de a hivatkozott cikkek, mellékletek, a kisvállalkozások rugalmassági feltételei és a határértékek ellenőrzést igényelnek. Az 5. cikk pontos szövege, a hőkezelési hőmérséklet-idő, a gyorshűtési határidő és a hűtőtér megengedett hőmérséklete tanulási példa, ezért ellenőrizendő a hatályos uniós és magyar jogszabály, a NÉBIH-útmutató és a vállalkozás saját HACCP-dokumentációja alapján. A kockázati pontozás és a döntési fa nem jogszabályi kötelezettség, hanem a HACCP-csoport módszertani eszköze, ezért üzemenként eltérhet. A fejezetben használt hőmérsékletek, időtartamok és pontszámok kizárólag didaktikai célúak, hatósági előírásnak nem tekinthetők.