41.2 Alkatrészek méret- és minőségellenőrzése, dokumentálás

41.2.1 Motiváció: miért ellenőrzünk szerelés előtt?

Hétfő reggel van a műhelyben. A megrendelő konyhaszekrényét pénteken kell beszerelni. Az asztalon ott sorakoznak az alkatrészek, de az egyik ajtólap sarkán a pác foltos, a fiókoldalon három furatról hiányzik a sorjamentesítés, az egyik korpuszoldal pedig 1 mm-rel rövidebb a rajzon megadott méretnél.

Ha ezt csak a helyszínen, szerelés közben vesszük észre, az anyag-, idő- és hírnévveszteség. Ha viszont még a műhelyben, szerelés előtt átvizsgáljuk a készletet, a hibák javíthatók vagy az alkatrész újragyártható, mielőtt a termék elhagyja a műhelyt.

Ebben az alfejezetben megtanulod, hogyan kell a szerelésre váró alkatrészeket méret, derékszög, furatkép, felület és élzárás szempontjából ellenőrizni, és hogyan kell az eltéréseket egyértelműen dokumentálni.

41.2.2 Szemléletes kép: egy szerelésre előkészített alkatrészkészlet

Statikus változat (mint a PDF-ben)Konyhaszekrény alkatrészkészlet felülnézetben: korpuszoldalak, ajtólap, polcok, fiókoldal; számozott jelek a mérendő jellemzőkön.
Szerelésre előkészített konyhaszekrény-alkatrészkészlet felülnézetben, a mérendő jellemzőkön álló számozott jelekkel: 1 hossz, 2 szélesség, 3 vastagság (élnézet), 4 derékszög, 5 átló, 6 furatkép, 7 élzárás

A rajzon két korpuszoldal (720 × 560 × 18 mm), egy ajtólap (716 × 496 × 18 mm), két polc (464 × 480 × 18 mm, az ajtóhoz tartozó kb. 500 mm széles korpuszból) és egy fiókoldal (500 × 80 × 16 mm) látszik; a vastagított alsó él a bázisél. A méretek tájékoztató példák. Az interaktív változatban a számokra kattintva megjelenik a mérőeszköz és a tájékoztató tűrés.

41.2.3 Definíciók és alapelvek

Definíció. A szerelés előtti alkatrész-ellenőrzés az a bejövő vagy gyártásközi ellenőrzési művelet, amelyben a szerelésre váró alkatrészkészlet minden darabját összevetjük a rajz, a szabásjegyzék és a műszaki leírás adataival, és döntünk arról, hogy az alkatrész szerelhető, javítható vagy selejt.

Szabály. Az ellenőrzés szempontjai mindig a rajz–anyag–művelet hármasból indulnak ki: a rajz adja a méreteket és tűréseket, az anyag adja a megmunkálási tulajdonságokat, a művelet adja a megmunkálás nyomait és hibalehetőségeit.

Szabály. Méretet mindig báziséltől vagy bázislaptól mérünk, nem a szomszédos éltől sorozatban. Ha minden furatot az előzőtől mérnénk, a hibák összeadódnak. A bázisélt a rajzon általában vastagított vonallal vagy jelöléssel adják meg; ha nincs jelölve, a legpontosabban megmunkált, derékszögű él a bázisél.

Definíció. A tűrés a megengedett eltérés a névleges (rajzon megadott) mérettől. A faipari alkatrészeknél a tűrést a gyártási dokumentáció vagy a vevői szerződés adja meg. Tájékoztató gyakorlati értékek: a nem illesztett méreteknél tömörfánál gyakran ±0,5 mm, illesztett méreteknél (pl. csap, fészek, furatátmérő) ±0,2 mm (ellenőrizendő: a konkrét termékre előírt tűrés). A tűrés nélküli „pontosan” követelés hibás, mert minden megmunkálásnak van eltérése.

Szabály. Az ellenőrzés eredményét mindig dokumentálni kell. A dokumentálatlan ellenőrzés olyan, mintha meg sem történt volna: a hibák utólag nem követhetők, a javítás elmaradhat, a reklamációban nincs bizonyíték.

41.2.4 Mérőeszközök és sablonok a szereléshez

A szerelés előtti ellenőrzéshez a műhely alapvető mérőeszközei szükségesek:

Statikus változat (mint a PDF-ben)Szerelés előtti mérőeszközök számozva; tolómérő furatmérése és nóniusz-leolvasása, derékszög és hézagmérő, alkatrész síklapon.
A szerelés előtti ellenőrzés mérőeszközei a felsorolás sorrendjében (A) és használatuk (B): tolómérő a furatban, nóniusz-leolvasás nagyítva (35,2 mm), derékszög és hézagmérő az élen, alkatrész a síklapon

A nóniusz leolvasása: az egész millimétert a nóniusz 0-vonala előtti főskálavonalról, a tizedet arról a nóniuszvonalról olvassuk le, amely egybeesik egy főskálavonallal (a példában 35 mm + 0,2 mm = 35,2 mm).

Statikus változat (mint a PDF-ben)Tolómérő fő- és nóniuszskálája 35,2 mm-es állásban; a 2. nóniuszvonal esik egybe egy főskálavonallal.
Nóniusz-leolvasás: 35 mm + 0,2 mm = 35,2 mm (a vastag nóniuszvonal esik egybe egy főskálavonallal)

Az interaktív nóniusz-gyakorlóban több feladat közül választhatsz; előbb olvasd le a méretet, majd kapcsold be a „leolvasás mutatása” jelölőt.

Megjegyzés. A mérőeszközöket rendszeresen kalibrálni vagy hitelesíttetni kell (ellenőrzendő a gyakoriság, jellemzően évente, illetve ütés vagy sérülés után). A sérült, görbe derékszöggel vagy kopott mérőszalaggal mért érték hamis.

41.2.5 Méret- és derékszög-ellenőrzés, átlómérés

41.2.5.1 Méretellenőrzés

Eljárás.

  1. Tedd az alkatrészt sík, rezgésmentes asztalra.
  2. Azonosítsd a rajz és a szabásjegyzék alapján: tételszám, megnevezés, anyag, kész méret.
  3. Mérj hosszúságot, szélességet és vastagságot a rajz által kijelölt helyeken: a széleken és középen (vetemedés miatt).
  4. A kapott értékeket hasonlítsd össze a megadott tűréssel.
  5. Jegyezd fel az ellenőrzőlapra a névleges és a mért értéket, valamint az eltérést.
  6. Dönts: szerelhető (eltérés a tűrésen belül), javítható (eltérés a tűrésen kívül, de anyaghiány nélkül javítható, pl. csiszolás), selejt (a tűrésen kívül esik, nem javítható gazdaságosan).

Kidolgozott példa. Egy fiókoldal rajza szerint a kész méret: hossz 500 × szélesség 80 × vastagság 16 mm. A megadott tűrés: hosszra ±0,5 mm, szélességre ±0,3 mm, vastagságra ±0,2 mm (tájékoztató értékek). A tolómérős ellenőrzés (0,1 mm leolvasás). A mérőeszköz leolvasási pontossága legyen legalább a tűrés tizede–ötöde: ±0,3 mm-es tűréshez tolómérő kell, mérőszalag nem.

Méret Névleges (mm) Mért (mm) Eltérés (mm) Tűrés (mm) Értékelés
Hossz 500,0 500,3 +0,3 ±0,5 szerelhető
Szélesség 80,0 80,4 +0,4 ±0,3 javítandó
Vastagság 16,0 15,9 –0,1 ±0,2 szerelhető

A szélesség 0,1 mm-rel a tűréshatáron túl van. A javítás: csiszolással valószínűleg nem érdemes, mert a fiók futófelületének párhuzamossága sérülhet; helyesebb új alkatrészt vágni, vagy ha a szerkezet engedi, a fészekméretet igazítani (ellenőrizendő: a gyártási utasítás szerint).

41.2.5.2 Derékszög-ellenőrzés

Eljárás.

  1. Helyezd a derékszög hosszabb szárát az alkatrész báziséléhez.
  2. Nézd meg a másik szár és a vizsgálandó él között a rést.
  3. Ha rés van, mérd meg hézagmérővel a legnagyobb rést a szögmérő hossza mentén.
  4. Számold vagy becsüld a szögeltérést: 1mm1\,\text{mm} hézag 100mm100\,\text{mm} hosszon kb. 0,6∘0{,}6^{\circ} (arctan⁡(1/100)≈0,57∘)( \arctan(1/100) \approx 0{,}57^{\circ} ).

Megjegyzés. A derékszög belső élét ne használjuk, ha az élek letörtek vagy sorjásak; ilyenkor a szögmérőt kissé beljebb helyezzük, és a felületre fektetjük.

41.2.5.3 Átlómérés

Szabály. Egy négyszögletes alkatrész akkor derékszögű, ha a két szemközti csúcsot összekötő átlók hossza egyenlő. Kereteknél, ajtólapoknál, fiókoknál, korpuszoknál az átlómérés a derékszögűség legérzékenyebb gyors vizsgálata.

Számítás. Egy 800 × 1000 mm-es szekrényajtó esetén az átló névleges hossza:

d=8002+10002=640000+1000000=1640000≈1280,6mm d = \sqrt{800^2 + 1000^2} = \sqrt{640\,000 + 1\,000\,000} = \sqrt{1\,640\,000} \approx 1280{,}6\,\text{mm}

Ha a mért két átló 1281,4mm1281{,}4\,\text{mm} és 1279,2mm1279{,}2\,\text{mm}, az eltérés 2,2mm2{,}2\,\text{mm}. Ha a tűrés például az átlók különbségére legfeljebb 1,0mm1{,}0\,\text{mm}(tájékoztató érték), akkor az ajtó nem szerelhető, mert a keret paralelogrammává torzult. Ilyenkor meg kell keresni, melyik él nem derékszögű, és a csapozást vagy a keretbetétet igazítani, vagy új alkatrészt készíteni.

41.2.6 Furatkép és vasalathely ellenőrzése

Definíció. A furatkép az alkatrészen lévő furatok összessége: átmérő, mélység, pozíció a báziséltől, egymástól mért távolság.

Eljárás.

  1. Azonosítsd a rajzon a furatokra vonatkozó koordinátás méretmegadással vagy furattáblázattal megadott adatokat.
  2. Jelöld meg a bázisélt és a bázislapot, mert minden furatpozíciót ezektől kell mérni.
  3. Mérj furatátmérőt tolómérővel vagy furatidomszerrel.
  4. Mérj furatmélységet tolómérő mélységmérő szárával vagy pontosan beállított furatidomszerrel.
  5. Mérj furatpozíciót a báziséltől a furat középpontjáig: a furat közelebbi szélétől mérve add hozzá a furat sugarát (az átmérő felét): pl. 5 mm-es furatnál a szél 6,5 mm-re van, a közép 6,5 + 2,5 = 9,0 mm-re.
  6. Ellenőrizd a furatok egymás közötti távolságát (például 32-es rendszerű furatosztás esetén a 32 mm többszörösét).
  7. Vizsgáld meg a furat szélét: sorjás-e, töredezett-e, átütő furatnál a hátoldalon kipergett-e.
  8. Dokumentáld a mért értékeket; a sablonos ellenőrzésnél elegendő „sablonnal ellenőrizve: megfelel / nem megfelel”.

Megjegyzés. A furatkép hibája a vasalat beépítésekor okoz gondot: a zsanér ferdén áll, a fióksín nem párhuzamos, a kötővasalat nem húz. A furatkép ezért gyakran kritikus jellemző, vagyis szigorúbb tűréssel ellenőrzendő.

41.2.7 Felület és élzárás ellenőrzése

Eljárás.

  1. Szemrevételezés ferde megvilágításban: a fény ferde beesése megmutatja a karcolásokat, csiszolási nyomokat, hullámokat.
  2. Tapintás kézzel: a felületen lévő apró porszemcsék, ragasztócseppek, sorja tapintással érezhetők; éleken különösen fontos.
  3. Élzárás vizsgálata: nézd meg az élzáró csík és a lap él közötti ragasztási hézagot; húzd végig a körmöt a csík mentén, és figyeld, nincs-e levált szakasz. A jó élzárás folyamatos, sorjamentes, a csík színe és vastagsága megfelel a rajznak.
  4. Ragasztócsepp és pácfolt keresése: fehér ragasztócsepp a lap élén, sötét folt a furnéron – szerelés előtt ezeket el kell távolítani vagy jelölni.
  5. Vetemedés ellenőrzése síklapon: helyezd az alkatrészt síklapra, és hézagmérővel keresd a legnagyobb rést. Tájékoztató célérték: 600 mm hosszú lapon 0,5 mm alatti rés (ellenőrizendő: termékkövetelmény).

Figyelem. A felületi hibák összeszerelt állapotban már nehezen javíthatók. A szerelés előtti ellenőrzés célja, hogy minden alkatrész „lakkozásra kész” vagy „szerelésre kész” állapotban legyen.

41.2.8 Dokumentáció: ellenőrzőlap, hibajegyzék, fotó

Definíció. Az ellenőrzőlap egy olyan dokumentum, amely rögzíti az alkatrész azonosítóját, a vizsgált jellemzőket, a mért értékeket, a tűrést és az ellenőrzés eredményét. A hibajegyzék az eltéréseket listázó dokumentum, amely az intézkedést is tartalmazza. A fotó a hiba vizuális bizonyítéka.

Szabály. A dokumentáció legyen visszakövethető: az ellenőrző személy, a dátum, a rajz- és tételszám szerepeljen rajta. A javítási javaslat konkrét legyen: „csiszolással 0,3 mm-t eltávolítani a báziséltől” ne „javítandó”.

Példa ellenőrzőlap-kivonat.

Tétel Megnevezés Rajz-szám Vizsgált jellemző Névleges (mm) Mért (mm) Eltérés (mm) Tűrés (mm) Döntés Javaslat
3 Fiókoldal bal SZK-03 hossz 500,0 500,3 +0,3 ±0,5 szerelhető –
3 Fiókoldal bal SZK-03 szélesség 80,0 80,4 +0,4 ±0,3 javítandó csiszolás vagy újra vágás
5 Ajtólap AJT-05 átlókülönbség 0,0 2,2 2,2 1,0 selejt új ajtólap

A táblázat tájékoztató értékeket mutat; az oszlopok értelemszerűen bővíthetők.

Szabály. A fényképet oda kell tenni a mérőeszköz mellé, hogy a hiba nagysága látható legyen (pl. hézagmérő a résben, tolómérő a méretnél). A fotófájl neve utaljon a tételszámra és a dátumra.

41.2.9 Technológiai lap: szerelés előtti alkatrész-ellenőrzés

Technológiai lap.

Lépések:

  1. Készítsd elő a dokumentációt – gyűjtsd össze a rajzot, szabásjegyzéket, tűréseket, ellenőrzőlapot; ellenőrzés: minden tételszámhoz van rajzi adat.
  2. Azonosítsd az alkatrészeket – csoportosítsd tételszám szerint; ellenőrzés: a darabszám egyezik a szabásjegyzékkel.
  3. Vizsgáld a megmunkáltságot – nézd meg, minden furat, horony, élzárás, csap, fészek elkészült-e; ellenőrzés: nincs hiányzó megmunkálás.
  4. Mérj hossz-, szélesség- és vastagságméretet – használj tolómérőt vagy mérőszalagot; ellenőrzés: az eltérés a tűrésen belül van.
  5. Ellenőrizd a derékszöget és az átlókat – derékszöggel az éleket, mérőszalaggal az átlókat; ellenőrzés: az átlókülönbség a tűrésen belül.
  6. Ellenőrizd a furatképet és vasalathelyeket – sablonnal vagy méréssel; ellenőrzés: a furatpozíció a báziséltől mérve pontos.
  7. Vizsgáld a felületet és az élzárást – ferde fényben és tapintással; ellenőrzés: nincs karcolás, ragasztócsepp, leváló élzáró.
  8. Dokumentálj – töltsd ki az ellenőrzőlapot, készíts fotót az eltérésekről, készíts hibajegyzéket javítási javaslattal; ellenőrzés: minden eltéréshez van intézkedés.
  9. Dönts – szerelhető, javítható vagy selejt; a javítandó alkatrészeket különítsd el; ellenőrzés: a szerelésre csak jóváhagyott alkatrész kerül.

41.2.10 Minőségellenőrzés

Minőségellenőrzés. A szerelés előtti ellenőrzés során a mérőeszközök mellett a bázisél–bázislap elv betartása a legfontosabb. A mért jellemzők átvételi tűrése a gyártási dokumentációból származzon. Jellemző ellenőrzési gyakorlat:

Ha eltérést találsz, a hibajegyzékbe kerül, és a szerelés csak a javítás utáni újbóli ellenőrzés után folytatódhat.

41.2.11 Tipikus hibák és okaik

Hiba. A szerelő csak szúrópróbaszerűen mér, és a hibát nem veszi észre.
Ok: időhiányra hivatkozás, nem megfelelő ellenőrzési sorrend.
Helyes gyakorlat: a teljes készletet mérni kell; a szúrópróba csak előzetes gyors vizsgálatra való.

Hiba. A furatképet a rossz éltől mérik, ezért a vasalat ferdén áll.
Ok: a bázisélt nem jelölték meg, vagy a sorozatmérésben az előző furattól indultak.
Helyes gyakorlat: a rajzon rögzített báziséltől mérjünk; sablonnal ellenőrizzünk.

Hiba. A hibás alkatrészt nem dokumentálják, hanem „menet közben” megpróbálják javítani, így a hiba elveszik, és a szerelés később kudarcot vall.
Ok: hiányos ellenőrzőlap, nincs hibajegyzék.
Helyes gyakorlat: minden eltérést írásban rögzíteni, fényképezni.

Hiba. A derékszöget csak szemre ellenőrzik, és az átlót nem mérik.
Ok: a derékszög használata körülményes, a mérőszalag lecsúszik.
Helyes gyakorlat: az átlómérés gyors, egyetlen számmal jellemzi a derékszög-hibát.

41.2.12 Valós életbeli alkalmazás

Valós eset. Egy beépített gardróbszekrényt gyártó kis műhely a helyszíni szerelés előtt nem ellenőrizte a korpuszoldalak hosszát. A szerelés során kiderült, hogy az egyik oldal 2 mm-rel rövidebb, ezért a felső párkány nem illeszkedett szorosan a falhoz, és a bútor billegős lett. A helyszínen a szerelő csak ideiglenes alátéttel tudta megoldani, ami a megrendelő reklamációjához vezetett. A tanulság: ha a műhelyben a szerelés előtt ellenőrizték volna a darabot átlóméréssel és hosszméréssel, a hiba kiderült volna. A valódi hiba nem a hiányzó 2 mm volt, hanem a hiányzó ellenőrzés és dokumentálás.

41.2.13 Önellenőrzés

A válaszokat a Megoldások szakasz elején találod.

  1. Igaz/hamis: Az átlómérés csak keretekre vonatkozik, lapokra nem.
  2. Igaz/hamis: A tűrésen belüli méreteltérés esetén az alkatrész szerelhető.
  3. Számítás: Egy 600 × 400 mm-es fiókkeret két átlója 721,1 mm és 719,4 mm. Mekkora az átlókülönbség? Szerelhető-e, ha a tűrés 1,0 mm?
  4. Miben hibás a következő ellenőrzési sorrend: először a felületet nézzük, utána a méreteket, végül a furatképet? (Indoklás.)
  5. Miért kell a furatpozíciót báziséltől mérni?
  6. Milyen adatokat kell tartalmaznia egy hibajegyzéknek?

41.2.14 Feladatok

1. feladat (A). Sorold fel a szerelés előtti alkatrész-ellenőrzés legalább öt mérési/ellenőrzési szempontját, és mindegyikhez nevezz meg egy mérőeszközt.

2. feladat (A). Egy polc rajza szerint a kész méret 800 × 300 × 18 mm, a tűrés hosszra ±0,5 mm, szélességre ±0,4 mm, vastagságra ±0,3 mm. Mért adatok: 800,6 mm; 300,3 mm; 18,2 mm. Mely jellemzők szerelhetők, melyek javítandók vagy selejtek? Indokold a döntésed.

3. feladat (B). Készíts ellenőrzőlap-táblázatot egy ajtólapra (névleges méret 720 × 496 × 18 mm, tűrések: hossz ±0,4, szélesség ±0,4, átlókülönbség 1,0 mm, élzárás folyamatos). Töltsd ki a fejlécet, és adj meg három mintasort: egy megfelelő, egy határon lévő és egy hibás jellemzőt.

4. feladat (B). Rajz alapján ellenőrizned kell egy fiókoldal furatképét: a fióksín-furat átmérője 5 mm, mélysége 15 mm, a báziséltől a furat középpontja 9 mm, a második furat távolsága 32 mm. Írd le lépésenként, mit mérsz, mivel, és mit tekintesz megfelelőnek.

5. feladat (C). Adott a mért értékek táblázata egy alkatrészről. Dönts minden sorról: szerelhető, javítható vagy selejt, ha a tűrés az adott sorban: hossz ±0,5 mm; szélesség ±0,3 mm; átlókülönbség 1,2 mm. Indokold.

Sor Jellemző Névleges Mért
1 hossz 1000,0 mm 1000,7 mm
2 szélesség 600,0 mm 600,4 mm
3 átlókülönbség 0,0 mm 1,8 mm

6. feladat (D). Válassz egy ténylegesen elérhető, egyszerű alkatrészt a műhelyből (pl. egy 18 mm vastag forgácslapdarab, egy keret, egy fiókoldal). Készítsd el az ellenőrzését a Technológiai lap lépései alapján. Tölts ki egy ellenőrzőlapot, készíts egy fényképet a mért jellemzővel, és írj rövid hibajegyzéket, ha eltérés van. A megoldásban a kitöltött táblázat szöveges leírását add meg.

41.2.15 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. Átlómérés bármilyen négyszögletes alkatrészhez, így lapokhoz is használható, ha a két átló elvileg egyenlő.
  2. Igaz. A tűrésen belüli eltérés a megengedett tartományba esik, az alkatrész szerelhető.
  3. Az átlókülönbség |721,1−719,4|=1,7mm|721{,}1 - 719{,}4| = 1{,}7\,\text{mm}. A tűrés 1,0 mm, ezért nem szerelhető; javítani vagy új alkatrészt kell készíteni.
  4. A sorrend azért hibás, mert a felületet (ragasztócsepp, sorja a mérőfelületen) a mérés előtt át kell nézni és meg kell tisztítani, különben meghamisítja a mérést; a furatképet pedig a méretek és a bázisél ellenőrzése után szabad vizsgálni. Helyes sorrend: azonosítás → gyors szemrevételezés és tisztítás → méretek → derékszög/átló → furatkép → részletes felület- és élzárás-vizsgálat.
  5. Mert így a furatok pozíciója egy bázistól egyenletesen adódik, és a megmunkálási hibák nem összegződnek.
  6. Tételszám, rajzszám, mért jellemző, névleges és tényleges érték, tűrés, döntés, javasolt intézkedés, ellenőr, dátum.

1. feladat megoldása. Például: hossz – mérőszalag/tolómérő; szélesség – tolómérő; vastagság – tolómérő; derékszög – derékszög; átló – mérőszalag; furatátmérő – furatidomszer; furatmélység – tolómérő mélységmérő; felület – szemrevételezés ferde fényben, tapintás; élzárás – szemrevételezés, körömpróba.

2. feladat megoldása. Hossz: 800,6 mm, eltérés +0,6 mm, tűrés ±0,5, tehát javítandó. Szélesség: 300,3 mm, eltérés +0,3 mm, tűrés ±0,4, szerelhető. Vastagság: 18,2 mm, eltérés +0,2 mm, tűrés ±0,3, szerelhető. A hossz javítását csiszolással vagy újra vágással lehet elvégezni, ha a méret még megengedett; ha nem, selejt.

3. feladat megoldása. Példa táblázat:

Tétel Megnevezés Jellemző Névleges Mért Tűrés Döntés
1 Ajtólap hossz 720,0 mm 720,2 mm ±0,4 mm szerelhető
1 Ajtólap szélesség 496,0 mm 496,5 mm ±0,4 mm javítandó
1 Ajtólap átlókülönbség 0,0 mm 1,8 mm 1,0 mm selejt

(Adatok tájékoztató jellegűek.)

4. feladat megoldása. Lépések: (1) Rajz előkészítése, bázisél megjelölése; (2) Furatátmérő ellenőrzése: 5 mm-es furatidomszerrel vagy tolómérővel; elfogadható, ha az idomszer simán, de hézag nélkül behelyezhető; (3) Furatmélység: tolómérő mélységmérő szárával mérve; elfogadható, ha 15 ±0,5 mm (tájékoztató); (4) Pozíció a báziséltől: mérj a furat közelebbi szélétől, majd add hozzá a furat sugarát (2,5 mm), azaz a szél 6,5 mm-re legyen a báziséltől, hogy a közép 9 mm-re essen; (5) Második furat távolság: mérj a két furat középpontja között, értéke 32 mm legyen; (6) Sorjamentesség ellenőrzése.

5. feladat megoldása.
1. sor: hossz eltérés +0,7 mm, tűrés ±0,5, javítandó.
2. sor: szélesség eltérés +0,4 mm, tűrés ±0,3, javítandó.
3. sor: átlókülönbség 1,8 mm, tűrés 1,2 mm, selejt.
A hossz és szélesség csiszolással talán javítható, de az átló eltérés nagyobb szerkezeti hiba lehet, ezért az alkatrészt inkább újra kell készíteni.

6. feladat megoldása. A válasz egy minta: például egy 300 × 200 × 18 mm-es lap ellenőrzése. Ellenőrzőlap: hossz 300,0 mm, mért 300,2 mm, tűrés ±0,5, szerelhető; szélesség 200,0, mért 200,5, tűrés ±0,4, javítandó; átlók: névleges 3002+2002≈360,6\sqrt{300^2+200^2}\approx 360{,}6 mm, mért különbség 1,5 mm, tűrés 1,0, javítandó. Hibajegyzék: a szélesség 0,1 mm-rel túl a tűrésen, csiszolással korrigálható; az átlókülönbség a derékszög hibájára utal, ellenőrizni kell a derékszöget, és ha a bázisél újra vágása lehetséges, akkor javítani.

41.2.16 Rövid összefoglaló

A szerelés előtti alkatrész-ellenőrzés célja, hogy csak a rajznak és a szabásjegyzéknek megfelelő alkatrész kerüljön szerelésre. Az ellenőrzés során mindig a rajzról leolvasott névleges mérethez, tűréshez és a bázisélhez viszonyítunk. A méretellenőrzésnél hosszúságot, szélességet és vastagságot mérünk; a derékszög vizsgálatának legérzékenyebb eszköze az átlómérés, ahol a két átló különbségének a megadott tűrésen belül kell lennie. A furatkép ellenőrzésekor a furat átmérőjét, mélységét és pozícióját vizsgáljuk sablonnal vagy mérőeszközzel. A felület és az élzárás ellenőrzése ferde fényben, tapintással és hézagméréssel történik. Minden eltérést dokumentálni kell ellenőrzőlapon, hibajegyzéken, szükség esetén fényképpel; a dokumentáció megadja a döntést: szerelhető, javítható vagy selejt, és a javítási javaslatot. Továbbvitt eredmény. A dokumentált alkatrész-ellenőrzés eredménye alapján lehet a szereléshez szükséges további megmunkálásokat elvégezni és a javításokat pozicionálni a Szereléshez szükséges megmunkálások pozicionálása, jelölése, beállítása alfejezetben.

41.2.17 Források és ellenőrzési hiányok