Egy tanulóműhelyben az asztalos körfűrészgépnél a munkadarab hirtelen visszavágódik. A tanuló szerencsére a tolófát használta, így a keze nem ért a forgó fűrészlaphoz, de a darab az állványzatról a padlóra csapódik, és egy társa lábát éri. A műhelyben egy pillanatra mindenki lefagy. Ebben a helyzetben nem az a kérdés, hogy „ki hibázott”, hanem az, hogy ki tudja azonnal és helyesen tenni a dolgát: leállítani a gépet, ellátni a sérültet, mentőt hívni, ha kell, és bejelenteni az eseményt. Ez az alfejezet arra tanít meg, hogyan ismerd fel a balesetet, hogyan csökkentsd a kárt, hogyan nyújts alapvető elsősegélyt, és hogy a baleset kivizsgálása miért nem büntetés, hanem a következő sérülés megelőzésének legerősebb eszköze.
Képzelj el egy faipari tanműhelyt. A falon jól látható helyen elsősegélynyújtó doboz van, mellette kifüggesztett mentőhívó lap: rajta a 112-es telefonszám, a műhely pontos címe, a bejárat leírása. A gépek közelében szemmosó palack és vérzéscsillapító kötszer van. A tanuló éppen egy bükkfa alkatrészt egyenget a gyalugépen, amikor egy szálka a tenyerébe fúródik. Másnap egy másik tanuló védőszemüveg nélkül csiszol, és por kerül a szemébe. A hét végén az egyik kézi körfűrész kábele megkopik, és áramütésveszély alakul ki. Mindegyik helyzet más elsősegélyt igényel, de közös bennük: gyors, nyugodt, szakszerű beavatkozás kell, és utána a tanulságok levonása.

A falon zöld alapon fehér kereszt és „Elsősegély” felirat jelöli a dobozt. A nyitott dobozban steril gézlap, mull-lap, rugalmas pólya, ragtapasz, háromszögletű kendő, olló, egyszer használatos kesztyű, fóliatakaró és elsősegély-útmutató van; mellette szemmosó palack és a kifüggesztett mentőhívó lap (112, a műhely címe és bejáratának leírása). Ez ajánlott tartalom: a kötelező tartalmat a hatályos előírás adja (ellenőrizendő). Az interaktív változatban az elemre kattintva megjelenik, mire használod.
Definíció. Baleset az emberi szervezetet ért olyan hirtelen, egyszeri, külső fizikai vagy kémiai behatás, amely sérülést, mérgezést vagy halált okoz. A baleset jellemzője a hirtelenség és az egyszeriség: nem hosszú idő alatt, lassan alakul ki, hanem egy adott pillanatban következik be.
Definíció. Munkabaleset az a baleset, amely a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben következik be. A lakásról a munkahelyre (és vissza) menet bekövetkező úti baleset főszabályként nem munkabaleset, kivéve, ha a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt. A társadalombiztosítás az úti balesetet is üzemi balesetnek tekintheti – ez a táppénz és a baleseti ellátás szempontjából fontos (ellenőrizendő: Mvt. és az egészségbiztosítási törvény hatályos meghatározásai).
Definíció. Foglalkozási megbetegedés az a betegség, amely a munkavégzés során a dolgozót érő károsító hatások (például faipari por, zaj, rezgés, vegyi anyagok) miatt alakul ki, és a munkavégzéssel bizonyíthatóan összefügg. Például a keményfa-por okozta rosszindulatú daganatos megbetegedés, a zaj okozta halláskárosodás vagy a rezgés okozta ideg- és érsérülés foglalkozási megbetegedés lehet (ellenőrizendő: orvosi besorolás és jogszabályi lista).
A balesetet és a foglalkozási megbetegedést meg kell különböztetni egymástól: a baleset hirtelen következik be, a foglalkozási megbetegedés hosszabb idő alatt alakul ki. A közös bennük, hogy mindkettőt be kell jelenteni és ki kell vizsgálni, mert a megelőzés alapja a pontos ismeret arról, mi történt.
A baleseteket többféleképpen csoportosítjuk. A gyakorlatban a legfontosabb a súlyosság szerinti felosztás:
Okok szerint a munkabalesetek leggyakoribb csoportjai a faiparban:
Példa. Egy asztalos körfűrészen hosszú, keskeny lécdarabot vág úgy, hogy a párhuzamvezető és a keresztütköző egyszerre fogja meg a darabot. A vágás végén a darab megbillen, a fűrészlap visszadobja, és a dolgozó hasát találja el. Az ok nem csupán a rossz fogás, hanem a visszavágódás – ez a faipari körfűrészek egyik legveszélyesebb baleseti mechanizmusa.
A foglalkozási ártalom olyan munkahelyi hatás, amely hosszabb idő alatt megbetegedést okozhat. A faipari műhely legfontosabb ártalmai:
| Ártalom | Forrás a faiparban | Lehetséges következmény | Megelőzés |
|---|---|---|---|
| Fapor | fűrészelés, gyalulás, csiszolás | légúti irritáció, allergia, keményfa-por esetén daganat (ellenőrizendő) | elszívás, légzésvédő, zárt gépek |
| Zaj | fűrész-, gyalu-, marógépek | halláskárosodás, fülzúgás | hallásvédő, gépkarbantartás, zajcsökkentés |
| Rezgés | kézi csiszológép, láncfűrész | érzsibbadás, ízületi és érsérülés | rezgéscsillapított gép, munkaszünet, kesztyű |
| Vegyi anyagok | ragasztó, pác, lakk, oldószer, faanyagvédő szer | bőrirritáció, légúti irritáció, idegrendszeri tünet | szellőzés, légzésvédő, kesztyű, biztonsági adatlap |
| Nehéz emelés | lapanyagok, fűrészáru mozgatása | gerinc- és ízületi panaszok | gépi anyagmozgatás, helyes emelési technika, segítőtárs |
Szabály. A megelőzés legerősebb eszköze a munkakörnyezeti kockázatértékelés, amelyet a munkáltató köteles elvégezni és frissíteni. A kockázatértékelés feltárja, melyik gépnél, anyagnál, műveletnél milyen ártalom léphet fel, és milyen védőintézkedést kell alkalmazni. A faipari tanulóműhelyben a kockázatértékelés alapján jelölik ki a kötelező egyéni védőeszközöket: védőszemüveg, hallásvédő, légzésvédő (FFP-osztály szerint, jelölve), védőkesztyű, védőlábbeli.
A következő lépéssor a baleset helyszínén alkalmazandó. Tanuld meg úgy, hogy akkor is tudd, ha zavar vagy pánik van körülötted.
Technológiai lap – teendők munkabalesetnél
Cél: a sérült állapotromlásának megakadályozása, a további veszély megszüntetése, a segítség gyors riasztása.
Eszközök: elsősegélynyújtó doboz, mentőhívó lap, telefon, vészleállító ismerete.
Gépbiztonság. Balesetnél először a gépet kell biztonságos állapotba hozni: vészleállító megnyomása, a gép leállítása, a forgó szerszám megállásának megvárása, áramtalanítás vagy a gép szétkapcsolása. Csak ezután szabad a sérültet megközelíteni, nehogy a segítő is sérüljön.
Számozott lépések:
A baleset helyszínét a kivizsgálásig lehetőleg ne változtasd meg. Ha a gépbeállítást meg kell bontani a mentéshez, jegyzeteld fel, mit és hogyan mozdítottál el, és ki volt jelen.

Az ábra fő sora a fenti lépéssort mutatja: 1 gép leállítása, 2 a helyszín biztonsága, 3 megszólítás és a váll érintése, 4 légzés ellenőrzése 10 másodpercig, 5 a 112 hívása, 6 elsősegély a sérülés szerint, 7 a felettes értesítése, 8 a helyszín megőrzése. A szaggatott dobozok az elágazások: nem lélegzik – újraélesztés; lélegzik, de eszméletlen – stabil oldalfekvés; vérzés, amputáció, áramütés, égés – az alábbi elsősegély-szabályok. Az interaktív változat igen/nem kérdésekkel vezet végig a láncon.
Szabvány. A munkabalesetek bejelentésére, kivizsgálására és nyilvántartására vonatkozó magyar szabályokat a munkavédelmi törvény és a munkabaleseti nyilvántartásra kiadott rendelet tartalmazza. A pontos határidők és formai követelmények jogszabályi szinten változhatnak, ezért a mindenkori hatályos előírásokat a munkáltató munkavédelmi felelőse vagy a munkavédelmi hatóság honlapja alapján kell ellenőrizni (ellenőrizendő: hatályos jogszabályszám, bejelentési határidők, nyomtatványok).
A gyakorlatban a folyamat a következő:
Fontos. A kivizsgálás célja nem a bűnbakkeresés, hanem a hasonló baleset megelőzése. A kivizsgálás során nem azt kérdezzük, hogy „ki hibázott”, hanem azt, hogy „miért történhetett meg, és mit kell megváltoztatni a gépben, a szabályban, az oktatásban, a védőeszközben vagy a műhelyrendben”.
Az elsősegély célja: életet menteni, az állapotrosszabbodást megakadályozni, a gyógyulást elősegíteni. Faipari műhelyben a leggyakoribb sérülések: vágott, szúrt, zúzott sebek; vérzés; szálka; szemsérülés; égés; áramütés; eszméletlenség.
Szabály. A vérzést közvetlen nyomással csillapítsd. Helyezz steril gézlapot vagy tiszta textilt a sebre, és egyenletesen nyomd rá a sebfelületre. Ha a kötés átvérzik, ne vedd le, hanem tegyél rá egy újabb réteget, és folytasd a nyomást. A sérült végtagot emeld a szív szintje fölé. Csak akkor használj leszorító kötést (szorítókötést), ha a nyomás nem állítja el az erős, spriccelő vérzést – azt azonban csak betanított személy alkalmazza, mert a rosszul felrakott leszorítás maradandó károsodást okozhat.
Tilos. A sebet ne öblítsd erős vegyszerrel, ne szórj bele port, és ne távolítsd el a mélyen beágyazódott idegentestet, mert az további vérzést okozhat.
Faipari gépen előfordulhat ujj vagy ujjperc levágása. Az amputációs sérülés ellátása kettős: a sérültet és a levágott részt is megfelelően kell kezelni.
Szabály. A sérült csonkot steril kötéssel fedd, és nyomással csillapítsd a vérzést. A levágott részt ne mosd vízzel, hanem csavard tiszta, száraz, steril vagy száraz gézlapba, tedd zárt műanyag zacskóba, majd ezt a zacskót tedd egy második, hideg (jéggel hűtött) vizet tartalmazó zacskóba vagy edénybe, de ne közvetlenül jégre. A levágott rész nem érintkezhet közvetlenül jéggel, mert a fagyás károsítja. A zacskót címkézd fel a sérült nevével és a baleset idejével. A mentőt azonnal értesítsd: az amputált rész visszavarrásának esélye időfüggő.

A képsor a vérzéscsillapítás és az amputációs sérülés ellátásának mozdulatait mutatja: kesztyű és steril gézlap, egyenletes közvetlen nyomás felemelt végtagon, újabb réteg az átvérzett kötésre (a régit nem vesszük le), nyomókötés látható ujjbegyekkel; a levágott részt mosás nélkül száraz, steril gézbe és zárt zacskóba tesszük, a zacskót hideg vízbe, címkével. A szaggatott keretű kép a tilos megoldás: a testrész közvetlenül a jégen.
Szálka. A felületes szálkát csipesszel, a bőrrel párhuzamosan, óvatosan húzd ki. Ha a szálka mélyen van, a bőr alatt letört, vagy ízület közelében, ne piszkáld: fedd a területet ragtapasszal, és fordulj orvoshoz. A faipari szálkák gyakran szennyezettek, ezért a sebet fertőtlenítővel kell megtisztítani, és a tetanuszvédettséget ellenőrizni (ellenőrizendő: orvosi előírás).
Szemsérülés. Ha por, forgács vagy vegyszer kerül a szembe, a sérült ne dörzsölje a szemét. A szemet tiszta kézzel, folyó vízzel vagy szemmosó palackkal öblítsd ki: a fejet enyhén oldalra döntve, a sérült szemét alulra, a vizet a belső szemzugtól a külső felé folyasd. Ha a szembe szúródott idegentest van, ne próbáld eltávolítani; takard le a szemet steril fedőkötéssel, és hívj mentőt.
Famegmunkálásnál égés keletkezhet forró géprésztől, ragasztótól, felületkezelő anyagtól, tűztől.
Szabály. Az égési sérülést azonnal, legalább 10, lehetőleg 20 percig folyó, hűvös (nem jéghideg) csapvízzel hűtsd (ellenőrizendő: aktuális elsősegély-ajánlás). A ruhadarabot, amely a bőrhöz tapadt, ne húzd le. A sérült felületet steril lappal vagy tiszta ruhával fedd, kenőcsöt, olajat, lisztet ne tegyél rá. Villamos okozta égésnél előbb szüntesd meg az áramot, majd hűts. Nagy kiterjedésű, mély, vagy arcra, kézre, ízületre kiterjedő égésnél mentőt kell hívni.
Az áramütés a faipari műhelyben legtöbbször sérült kábelből, vizes kézzel érintett kapcsolóból vagy hibás kézigépből származik.
Szabály. Először az áramot szüntesd meg: a gép vészleállítójával, a főkapcsolóval vagy a kismegszakítóval, vagy húzd ki a csatlakozót. Ne érintsd meg a sérültet, amíg az áramkör aktív. Ha ez nem lehetséges, száraz fa- vagy műanyag tárggyal, száraz aljzaton állva told el a sérültet a vezetéktől; háztartási gumikesztyű nem véd. Ezután ellenőrizd az életjeleket: ha nem lélegzik, azonnal kezdd az újraélesztést, és hívj mentőt. Az áramütöttet mindig orvosi vizsgálatra kell küldeni, akkor is, ha jól érzi magát, mert a belső sérülések később is jelentkezhetnek.
Definíció. Eszméletlen az a sérült, aki nem reagál a megszólításra és a váll érintésére. Az eszméletlenség veszélyes, mert a sérült nyelve hátracsúszhat, és a légutak elzáródhatnak.
Szabály. Ha a sérült eszméletlen, de normálisan lélegzik, helyezd stabil oldalfekvésbe: hajlítsd be a felső lábát és karját, fordítsd az oldalára, a fejét hajtsd hátra, az állát emeld fel, hogy a légút szabad maradjon. Figyeld folyamatosan a légzést, és hívj mentőt.

A segítő a sérült mellett térdel. 1: a hozzá közelebbi kart derékszögben felfelé teszi; 2: a távolabbi kézfejet a sérült hozzá közelebbi arcához tartja, és a távolabbi térdet felhúzza; 3: a térdnél és a vállnál fogva maga felé fordítja a sérültet; 4: a felső láb csípőben és térdben derékszögben áll, a fej hátrahajtva, az áll felemelve, a száj lefelé néz.
Ha a sérült nem lélegzik, azonnal kezdd az újraélesztést:
Figyelem. Az újraélesztés technikája az aktuális elsősegély-ajánlások szerint változhat; a képzésen tanult, aktuális protokollt alkalmazd (ellenőrizendő: aktuális elsősegély-ajánlás).
Visszavágódás körfűrészen. A vágásrés a fűrészlap mögött összezáródik, vagy a darab a lap és a párhuzamvezető közé szorul; a lap hátsó, felfelé forgó fogai megemelik, és nagy sebességgel a kezelő felé dobják a munkadarabot. A tanulság: mindig használj hasítóéket, védőburkolatot, tolófát, és soha ne állj a vágási vonal mögé. A visszavágódás a körfűrészek egyik legveszélyesebb baleseti mechanizmusa (statisztika: ellenőrizendő), ezért a gépi technológiai lapok mindegyikénél visszatérünk rá.
Ujjsérülés egyengető gyalun. A dolgozó a rövid alkatrészt kézzel tolja a késtengely fölött, ujja a késbe ér. A tanulság: az egyengető gyalun kis darabot tilos megmunkálni, mindig tolófát és védőhidat kell használni, és a késtengely eltakaró védőburkolatát soha nem szabad eltávolítani. (Konkrét eset adatai nélkül, szemléltető tanulságként ellenőrizendő: gépkönyvi biztonsági előírások.)
Por okozta tűz. Finom csiszolópor gyűlt össze a gépben, és egy szikra begyújtotta. A tanulság: a porelszívás és a porrobbanásveszély a faiparban valós kockázat, a lerakódott port rendszeresen el kell távolítani, és tilos a poros gép mellett nyílt lángot használni. (Konkrét eset adatai nélkül, a porrobbanás részleteit a Tűzvédelem, villamos biztonság és környezetvédelem főfejezet tárgyalja.)
Továbbvitt eredmény. A balesetmegelőzés és az elsősegély itt tanult elveit minden gépbiztonsági eljárásnál alkalmazzuk: a Anyagmozgatás, rakatolás és raktározás alfejezetben a biztonságos anyagmozgatásnál, és a Faipari gépek biztonságtechnikája: veszélyek és védőberendezések alfejezetben a gépi védőberendezéseknél. A baleseti teendők ismerete miatt minden gépi technológiai lap a „Gépbiztonság” dobozzal kezdődik, és a vészleállító, illetve az elsősegélynyújtó pont ellenőrzését írja elő.
Az elsősegély- és baleseti felkészültséget havonta ellenőrizd:
1. feladat (A). Sorold fel a munkabaleset és a foglalkozási megbetegedés közötti legfontosabb különbséget, és adj mindkettőre egy faipari példát.
2. feladat (A). Írd le lépésenként, mit teszel, ha a társad a műhelyben áramütést szenved.
3. feladat (B). Egy tanuló az egyengető gyalugépen rövid darabot munkál meg tolófa nélkül; a keze a késtengely fölé csúszik, és az egyik ujjperce levágódik. Írd le a teljes teendősort a gép biztonságba helyezésétől a mentőhívásig, beleértve a levágott ujj kezelését.
4. feladat (B). Milyen foglalkozási ártalom léphet fel az alábbi munkáknál? Írd le mindegyikhez a megelőzést: (a) tölgyfa csiszolása elszívás nélkül; (b) szalagfűrész melletti 8 órás munka hallásvédelem nélkül; (c) oldószeres pác használata szellőzés nélkül.
5. feladat (C). Egy munkabaleseti jegyzőkönyvben az áll: „A dolgozó a védőburkolatot eltávolította, mert zavarta a vágásban; a kézi előtolású gyalugépen rövid darabot munkált meg, és ujja a késtengelyhez ért.” Elemezd az okokat, és javasolj három megelőző intézkedést, amely ezt a balesetet elkerülhetővé tette volna.
6. feladat (D). Készíts mentőhívó lapot a saját tanműhelyedhez. Szerepeljen rajta: a 112-es szám, a műhely pontos címe, a bejárat leírása, a legközelebbi vészleállító helye, az elsősegélynyújtó doboz helye, és a munkáltató/oktató telefonszáma. Írd le, hogyan ellenőriznéd a lap adatait havonta.
Önellenőrzés – válaszok
1. feladat (A). A munkabaleset hirtelen, egyszeri behatásból származik (például a körfűrész visszadob egy darabot), a foglalkozási megbetegedés hosszú idő alatt, ismétlődő vagy tartós ártalom miatt alakul ki (például évekig tartó zajartalom miatti halláskárosodás). A munkabalesetnél az ok és a sérülés közvetlenül összekapcsolható, a foglalkozási megbetegedésnél a kapcsolatot orvosi vizsgálattal kell bizonyítani.
2. feladat (A). Áramütésnél: (1) az áram megszüntetése – a csatlakozó kihúzása vagy az áramkör lekapcsolása; (2) a sérültet nem szabad megérinteni, amíg az áramkör aktív; ha nincs kapcsoló, száraz, szigetelt tárggyal kell eltávolítani a vezetéktől; (3) életjelek ellenőrzése; (4) szükség esetén újraélesztés megkezdése; (5) mentőhívás 112; (6) az áramütöttet mindig orvosi vizsgálatra kell küldeni.
3. feladat (B). (1) A gép vészleállítása vagy főkapcsolóval leállítása, a késtengely megállásának megvárása. (2) A helyszín biztosítása, a sérült megközelítése. (3) A sérült állapotának felmérése: eszmélet, légzés. (4) A csonk vérzésének csillapítása steril kötéssel, közvetlen nyomással. (5) A levágott ujj bekötése: tiszta, száraz gézbe vagy textilbe csavarás, műanyag zacskóba helyezés, a zacskó hideg vízbe tétele (nem közvetlen jégre). (6) A zacskó felcímkézése a sérült nevével és az idővel. (7) Mentőhívás 112, a helyszín pontos leírásával. (8) A sérült megfigyelése, a vérzés folyamatos ellenőrzése a mentő kiérkezéséig. (9) A baleset bejelentése a munkáltatónak, a helyszín megőrzése a kivizsgáláshoz.
4. feladat (B). (a) Fapor; megelőzés: elszívás bekapcsolása, legalább FFP2 légzésvédő, zárt géphasználat, a keményfa-por rákkeltő besorolásának figyelembevétele (ellenőrizendő: jogszabályi határérték). (b) Zaj; megelőzés: hallásvédő, a gép rendszeres karbantartása, zajcsökkentett munkaidő-beosztás. (c) Vegyi anyag (oldőszer); megelőzés: megfelelő szellőzés vagy elszívás, légzésvédő, vegyszerálló kesztyű, a biztonsági adatlap betartása.
5. feladat (C). A baleset okai: (1) a védőberendezés eltávolítása – tudatos szabályszegés, a védőburkolatnak mindig a helyén kell lennie; (2) rövid darab megmunkálása kézi előtolású gyalugépen – a rövid alkatrészt tolófával vagy eltérő gépen kell munkálni; (3) a késtengely közvetlen elérése – a késtengely eltakarójának hiánya. Javasolt intézkedések: (a) a védőberendezés leszerelésének szigorú tilalma, ellenőrző lista; (b) minimális darabhossz megadása a gyalugépre (például 400 mm alatt tilos, ellenőrizendő: gépkönyv); (c) a tanulók oktatása a visszavágódás és a rövid darab veszélyeiről, tolófa és tolóhorog használatának kötelezése.
6. feladat (D). A mentőhívó lapon szerepelni kell: „Mentőhívás – 112”; a műhely pontos címe (utca, házszám, emelet, ajtó); a bejárat leírása (például „a harmadik kapun, a fűrészpor-színű épület mögött”); a legközelebbi vészleállító helye; az elsősegélynyújtó doboz helye; az oktató telefonszáma. Havi ellenőrzés: a lap jól látható és olvasható; az adatok egyeznek a valós címmel, telefonszámmal; a vészleállító és a doboz a helyén van; a 112-es hívás próbája nem szükséges, de a diszpécsernek adható adatok pontosak.
A baleset olyan hirtelen, egyszeri külső behatás, amely sérülést, mérgezést vagy halált okoz; a munkabaleset a munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező baleset, a foglalkozási megbetegedés pedig hosszabb idő alatt kialakuló, munkakörnyezeti ártalomra visszavezethető betegség. A faipari műhely főbb ártalmai a fapor, a zaj, a rezgés, a vegyi anyagok és a nehéz emelés. A baleset helyszínén a legfontosabb teendők: a gép leállítása, a helyszín biztosítása, a sérült állapotának felmérése, mentőhívás (112), elsősegély, majd bejelentés. Az elsősegély alapjai: vérzéscsillapítás közvetlen nyomással, amputációs rész kezelése hideg vízben, szemsérülésnél öblítés dörzsölés nélkül, égésnél hűtés, áramütésnél először az áram megszüntetése, eszméletlenségnél stabil oldalfekvés, légzés hiányában újraélesztés 30:2 arányban. A munkabalesetet a jogszabály szerint be kell jelenteni és ki kell vizsgálni; a kivizsgálás célja a megelőzés, nem a büntetés. Továbbvitt eredmény: ezt az eljárásrendet minden gépi technológiai lap használja, és a Faipari gépek biztonságtechnikája: veszélyek és védőberendezések alfejezet erre építi a védőberendezések ellenőrzését.
Forrástípusok: munkavédelmi törvény (1993. évi XCIII. törvény, a mindenkori hatályos szöveg szerint); munkabaleseti nyilvántartásra és bejelentésre vonatkozó rendelet; foglalkozási megbetegedések jegyzéke; aktuális elsősegély-ajánlás (például Európai Újraélesztési Tanács irányelvei); gépkönyvek és gyártói biztonsági előírások; foglalkozás-egészségügyi előírások.
Ellenőrizendő pontok: a munkabaleset jogszabályi definíciója és a súlyossági kategóriák hatályos küszöbei; a bejelentési határidők és a munkabaleseti nyilvántartás formai követelményei; a fapor, zaj, rezgés és vegyi anyagok hatályos egészségügyi határértékei; az elsősegélynyújtás aktuális technikai protokollja (újraélesztés aránya, mélysége, üteme); a tanulmányi balesetek dokumentálásának helyi eljárásrendje.