2.2 Munkahelyek kialakítása, közlekedési utak, jelzések és műhelyrend

2.2.1 Motiváció

Képzeld el, hogy egy műhelyben dolgozol. A munkatársad egy hosszú deszkát visz, és megfordul. A deszka vége elsodor egy dobozt, ami éppen a menekülési ajtó előtt áll. Ugyanebben a pillanatban a fűrészgépnél füst száll fel. Két kérdés azonnal eldől: volt-e szabad út az ajtóig, és tudta-e mindenki, hová kell mennie?

A munkahely kialakítása nem kényelmi kérdés. A rosszul elhelyezett anyag, a jelöletlen veszély vagy a keskeny közlekedőút balesethez vezet. Ebben az alfejezetben azt tanulod meg, hogyan kell egy asztalosműhelyt úgy kialakítani és fenntartani, hogy a munka gyors legyen, de a menekülés és a közlekedés mindig biztonságos maradjon.

2.2.2 Szemléletes kép

Egy tipikus asztalosműhelyben egyszerre három dolog történik. A formatizáló (lapszabász) körfűrészgépnél lapanyagot szabnak, a gyalugépnél tömörfa darabot munkálnak meg, a szerelőasztalnál pedig egy szekrényvázat ragasztanak. A gépek körül por és forgács keletkezik, a targonca anyagot hoz, a dolgozó a gép és az asztal között közlekedik.

Ha a gépek között nincs elegendően széles szabad út (tájékoztató érték: legalább 800–1000 mm (ellenőrizendő: a munkahelyek kialakításáról szóló rendelet, kockázatértékelés)), a dolgozó a forgó szerszám közelében kényszerül kitérni. Ha az anyagot a menekülési út elé teszik, a tűz esetén nem lehet kijutni. Ha a gépek vészleállítója nincs megjelölve, baj esetén senki sem találja meg azonnal.

A következőkben először a létesítés alapelvét tisztázzuk. Utána a szociális helyiségeket, a közlekedési utakat, a jelzéseket és a műhelyrendet vesszük sorra.

2.2.3 A létesítés általános követelményei

A munkahely kialakításánál a tervezőnek és az üzemeltetőnek együtt kell gondolkodnia. Az alapelv a kockázatok megelőzése, nem pedig a baleset utáni magyarázkodás.

Definíció. A hatásos védelem a műszaki, szervezési és személyi védelem együttes alkalmazása. A védelem sorrendje mindig: a veszély megszüntetése vagy helyettesítése, a műszaki elszigetelés, a szervezési intézkedés és a távol tartás, és csak végül az egyéni védőeszköz (négy szint, lásd alább).

Szabály. A védelem prioritási sorrendje: 1. A veszélyt meg kell szüntetni, vagy a veszélyes anyagot, folyamatot kevésbé veszélyessel kell helyettesíteni. 2. A veszélyt a keletkezési helyén kell elszigetelni, például elszívással, burkolattal, védőkerítéssel. 3. A dolgozót a veszélytől távol kell tartani, például védőtávolsággal, szervezési intézkedéssel. 4. Ha a veszély így sem szüntethető meg teljesen, egyéni védőeszközt kell alkalmazni.

Ez a sorrend azért fontos, mert például a fapor ellen nem elég a légzésvédő maszk, ha az elszívás nem működik. Először a porelszívást kell megoldani, utána a védőfelszerelést.

A munkahelyen a padlót, a közlekedési utakat és a munkahelyeket úgy kell kialakítani, hogy az anyagmozgatás, a gépek körüli mozgás és a menekülés biztonságos legyen.

2.2.4 Szociális létesítmények

A műhelyhez szociális helyiségek is tartoznak. A dolgozó a munka megkezdése előtt átöltözik, napközben tisztálkodik, pihenőidőben leül, étkezik. Ha ezek a helyiségek hiányoznak, a dolgozó fáradtabb, figyelmetlenebb lesz, és a balesetveszély nő.

Definíció. A szociális létesítmények a munkahelyhez tartozó öltözők, tisztálkodó helyiségek, illemhelyek, pihenő- és étkezőhelyek.

A faipari műhelyben a szociális létesítményeket a porszennyezett munkatértől leválasztva kell kialakítani. Az öltözőben külön hely kell a munkaruhának és az utcai ruhának. A fapor belélegzése ellen védő ruházatot nem szabad az utcai ruhával együtt tárolni.

A tisztálkodónak meleg vízzel kell működnie, mert a faiparban használt ragasztók, lakkok, pácolószerek bőrre kerülve csak alapos lemosással távolíthatók el. Az étkezőhelyet úgy kell kialakítani, hogy a munkatérből ne áramolhasson be por, vegyi gőz vagy zaj.

A szociális létesítmények személyenkénti alapterületét és típusát a munkavédelmi előírások határozzák meg. A pontos értékeket a munkahely kialakításáról szóló jogszabály tartalmazza (ellenőrizendő: a hatályos munkavédelmi miniszteri rendelet konkrét előírásai).

2.2.5 Közlekedési utak, menekülési utak

A balesetek gyakori oka a nem megfelelő közlekedési út. A gyalogos és az anyagmozgatási útvonalak találkozása, az elszűkült padlófelület, a rossz megvilágítás vagy a megcsúszás mind veszélyforrás.

Szabály. A munkahelyen a közlekedési utakat úgy kell kijelölni, hogy azok a rendeltetési helyet a legbiztonságosabban és a legrövidebb úton kössék össze.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Kisműhely alaprajza: gépek kezelőterekkel, kijelölt közlekedési út, a vészkijárathoz vezető menekülési út, tűzoltó készülék és elsősegélydoboz helye.
Asztalos kisműhely szemléltető alaprajza (kb. 10 × 15 m): gépek kezelőterekkel, kijelölt közlekedési út, menekülési út a kifelé nyíló vészkijárathoz, anyagáramlás

Az alaprajzon a ferdén sraffozott, sárga-fekete szegélyű sáv a közlekedési út; a vastag szaggatott nyilak a menekülési utat mutatják a kifelé nyíló vészkijárathoz; a szaggatott keretek a gépek kezelőterei (a betolási és kiadási zónával), a pontozott nyílsor az anyag útja a kaputól a szabászaton, a gyalugépeken, a gyalupadokon és a felületkezelőn át a kiadásig. Az elrendezés szemléltető, nem tervrajz; szélességet és távolságot a hatályos előírás ad.

A közlekedési utak szélességét a használat módja határozza meg. Gyalogos közlekedésnél a szélességet a várható legnagyobb forgalomhoz méretezik. Kézi anyagmozgatásnál a munkadarab mérete is számít. Például ha egy dolgozó egy 2,5 m hosszú deszkát visz, és megfordul, a deszka két végpontja közötti távolság legalább 2,5 m. Ha az út ennél keskenyebb, a dolgozó a deszkát felemelve, oldalra döntve próbál továbbmenni, és elveszítheti az egyensúlyát.

A padlózatnak síknak, csúszásmentesnek és könnyen tisztíthatónak kell lennie. A faiparban a padlóra hulló por, forgács és fűrészpor csúszásveszélyt okozhat. A padlón nem lehetnek kiemelkedő élek, kábelek vagy elmozdítható lépcsők, mert ezek botlást okoznak.

A menekülési út a legfontosabb közlekedési út. Tűz esetén a dolgozónak másodpercek alatt, felszerelés nélkül kell kijutnia a szabadba vagy egy biztonságos zónába.

Definíció. A menekülési út az a folyamatosan szabadon tartott útvonal, amely a munkahely bármely pontjáról a szabadba vagy egy biztonságos területre vezet.

A menekülési utat mindig szabadon kell hagyni. Nem zárhatja el anyag, raklap, félkész termék, kábel vagy ideiglenesen lerakott szerszám. A menekülési út irányát jól látható, magasan elhelyezett jelekkel kell mutatni. A jeleknek áramszünet esetén is láthatónak kell lenniük, vagy megvilágítással rendelkezniük.

A menekülési útvonalon lévő ajtóknak – a tűzvédelmi előírások szerint, a helyiség létszámától és rendeltetésétől függően – a menekülés irányába kell nyílniuk (ellenőrizendő: OTSZ és a kiürítésre vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelv). A menekülési ajtót nem szabad kulcsra zárva tartani, és nem szabad előtte tárolni.

Példa. Egy asztalosműhelyben a ragasztóprés a menekülési ajtótól 4 m-re van. A dolgozó a préseléshez szükséges léceket az ajtó elé tette, mert ott volt hely. A tűzoltó készülék ellenőrzésekor a munkahelyi felelős észrevette, hogy az ajtó nem nyitható ki teljesen, mert a lécek útjában vannak. A helyes gyakorlat az, hogy a menekülési út előtt legalább az ajtó szélességével megegyező, de inkább nagyobb szabad sávot kell fenntartani.

A lépcsőknek egyenletes lépésmagassággal, csúszásmentes felülettel és kapaszkodóval kell rendelkezniük. A veszélyes szintkülönbséget, például egy emelvény szélét, korláttal vagy lábazattal kell védeni. A faiparban a lépcsőre hulló fűrészpor a lépcsőfokot csúszóssá teszi, ezért a lépcsőket rendszeresen takarítani kell.

A veszélyes területeket, például a gépek mögötti, korláttal el nem választható részeket jelölni kell. A padlóra festett sárga-fekete sáv mutatja a védőtávolságot. A gépek körüli területre csak az arra kijelölt dolgozó léphet.

Az akadálymentesség azt jelenti, hogy a munkahely és a vészkijárat úgy van kialakítva, hogy mozgáskorlátozott személy is használni tudja, amennyiben a tevékenység ezt lehetővé teszi. A faipari műhelyben ez legalább a megközelítést és az irodai részeket érinti. A gépterembe akadálymentes útvonalat kell biztosítani, ha ott mozgáskorlátozott dolgozó is dolgozhat.

2.2.6 Biztonsági szín- és alakjelek

A biztonsági jelek rendszere a leggyorsabb, szavak nélküli figyelmeztetés. A gép előtt álló piros-fehér tilalomtábla, a sárga háromszögben lévő figyelmeztető jel, a zöld menekülési jel mind egy pillantás alatt eligazít.

Szabvány. A munkahelyi biztonsági jelzések alkalmazását jogszabály írja elő (ellenőrizendő: a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről szóló hatályos rendelet, uniós alap: 92/58/EGK irányelv). A szabványos piktogramokat az MSZ EN ISO 7010, a biztonsági színek és alakok tervezési elveit az ISO 3864 sorozat tartalmazza (ellenőrizendő: hatályos változat és magyar jelölés).

Definíció. A biztonsági jel olyan tábla, színjelölés vagy felirat, amely egy meghatározott veszélyre, tilalomra, rendelkezésre vagy mentési lehetőségre hívja fel a figyelmet.

A biztonsági jelek csoportjai:

A jeleket a szem magasságában, jól megvilágítva, a veszélytől vagy a védőeszköztől látható távolságra kell elhelyezni. A menekülési jeleket a padló felett legalább 2 m magasan célszerű felszerelni, hogy messziről láthatóak legyenek.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Öt biztonsági jel: piros tiltó karika, sárga figyelmeztető háromszög, kék rendelkező kör, zöld mentési téglalap, piros tűzvédelmi négyzet, magyar felirattal.
A biztonsági jelek öt csoportja: alak, szín, jelentés (saját rajzolású, egyszerűsített piktogramok; az ISO 7010 jelkódok ellenőrizendők)

Az ábra balról jobbra a tiltó (dohányzás tilalma), a figyelmeztető (forgó szerszám), a rendelkező (védőszemüveg), a mentési (vészkijárat) és a tűzvédelmi (tűzoltó készülék) jelet mutatja. Fekete-fehér nyomtatásban a szín elvész, ezért minden jel alatt ott a csoport neve és az alakja is: kör, háromszög, téglalap, négyzet. Az interaktív változatban a jelre kattintva megjelenik a csoport, a jelentés és a tipikus faipari elhelyezés.

A színjelölés nem csak táblán fordul elő. A gépek veszélyes részei mellett, a padlón lévő védőtávolság jelzése, a menekülési út széle és a tűzoltó készülék helye színes jelöléssel is kiegészíthető. A piros a tűzvédelmi eszközöket, a sárga a veszélyt, a kék a kötelező védőeszközt, a zöld a menekülést és az elsősegélyt jelöli.

2.2.7 A műhely rendje

A leggondosabban kialakított műhely is balesetveszélyes lesz, ha a rend nincs fenntartva. A műhely rendje nem takarítási kényszer, hanem biztonsági intézkedés.

Definíció. A műhely rendje az a szemlélet és szabályozás, amely szerint a munkahelyen minden eszköznek, anyagnak és munkadarabnak megvan a helye, és a dolgozók a munka közben is fenntartják ezt a rendet.

A munkahely rendjére a következő szabályok vonatkoznak:

Az anyagok rakatolása megmunkálás közben külön figyelmet érdemel. A hosszú tömörfa darabokat vízszintesen, több alátámasztással kell tárolni, hogy ne görbüljenek. A lapanyagot vízszintesen, sík, sűrűn alátámasztott kötegben, vagy erre készült megdöntött (A-) állványon, borulás ellen biztosítva kell tárolni; falnak támasztva tilos (részletesen: Anyagmozgatás, rakatolás és raktározás). A rakat magassága ne haladja meg a biztonságos magasságot, hogy a legfelső tábla könnyen felvehető legyen. A rakatok közötti sáv legyen elég széles a gyalogos közlekedéshez és a legnagyobb szállított darab kezeléséhez (tájékoztató érték: legalább 800–1000 mm (ellenőrizendő: munkahelyek kialakításáról szóló rendelet, kockázatértékelés)). A hosszú anyagot a sáv hosszában szállítsd; megfordulni csak a kijelölt, nyitott helyen fordulj, ahol a darab hosszának megfelelő hely van.

A magatartási szabályok a műhelyben mindenkire érvényesek:

Technológiai lap. Műhelyellenőrzés: közlekedési utak, menekülési út és jelzések.

Lépések:

  1. Menj végig a fő közlekedési útvonalon, és mérd meg a legszűkebb pontot. – Ellenőrzés: a szélesség legalább a gyalogos mozgáshoz és a legnagyobb munkadarab szállításához elegendő, tapasztalati érték legalább 800–1000 mm (tájékoztató érték, ellenőrizendő: a munkahely jogszabályi előírása alapján).
  2. Ellenőrizd a menekülési út szélességét és az ajtó nyithatóságát. – Ellenőrzés: az ajtó kifelé nyílik, előtte nincs anyag, a kulcs nincs benne a belső oldalon.
  3. Nézd meg a menekülési jeleket és a biztonsági világítást. – Ellenőrzés: a jelek láthatóak, nem takarják el őket.
  4. Vizsgáld meg a padló állapotát. – Ellenőrzés: nincs fűrészpor felhalmozódás, olajfolt, kiemelkedő szeg vagy letört léc.
  5. Ellenőrizd a gépek körüli jelöléseket és a védőtávolságot. – Ellenőrzés: a sárga-fekete sáv megvan, a gépek mögötti terület szabad.
  6. Ellenőrizd a tűzoltó készülék és a tűzjelző elérhetőségét. – Ellenőrzés: a készülék a kijelölt helyen, jól látható, hozzáférhető.

A leírást a műhelynaplóban rögzíteni kell. A hibákat írásban jelezni kell, és a javításig a veszélyes területet el kell keríteni vagy a munka ott felfüggeszthető.

Hiba. Egy műhelyben a dolgozók a menekülési ajtó elé tették a hidegebb napokon az anyagot, mert ott huzat volt. A menekülési út szélessége harmadára csökkent. A műhelyvezető eltávolíttatta az anyagot, és a huzatot egy másik bejárat tömítésével szüntette meg. A tanulság: a menekülési út nem használható raktárként, még akkor sem, ha ott kényelmesen elfér az anyag.

2.2.8 Termékfelelősség és forgalomba hozatal rövid áttekintése

Az asztalos nemcsak a saját és a munkatársai biztonságáért felel, hanem a termékért is. Ha egy szekrény felborul, egy polc leszakad, egy szék összecsuklik, a kárért a gyártó vagy a forgalmazó felelhet.

Definíció. A termékfelelősség azt jelenti, hogy a gyártó felel a termék hibája miatt keletkezett kárért. A termék akkor hibás, ha nem nyújtja azt a biztonságot, amelyet a fogyasztó joggal elvárhat.

A forgalomba hozatal feltétele, hogy a termék megfeleljen a biztonságossági követelményeknek. A bútorokra és építőipari faipari termékekre vonatkozóan szabványok és előírások határozzák meg a minimális követelményeket. A termékkel kapcsolatos szerelési és használati útmutatót el kell készíteni. A termékbe beépített vasalatoknak, ragasztóknak, felületkezelő anyagoknak a gyártói adatlap szerint használhatónak kell lenniük.

A faipari termékeknél különösen fontos a rögzítés, a stabilitás és a gyerekbiztonság. Például egy magas szekrényt falhoz kell rögzíteni, hogy ne dőlhessen fel. Egy nyílászárónak ki kell bírnia a szélnyomást és a napi használatot. A termékfelelősség betartásához dokumentálni kell a gyártási adatokat, a szabásjegyzéket, a vasalatok típusát és a felületkezelő anyagot.

2.2.9 Minőségellenőrzés

A munkahely kialakításának ellenőrzése nem egyszeri feladat. A műhelyben naponta, a műszak kezdetén rövid szemrevételezést célszerű tartani. Az ellenőrzés szempontjai:

Ha a rend nem megfelelő, a munkát a veszélyes részen le kell állítani, és a hibát azonnal javítani kell. A napi szemrevételezés a műhelynaplóban rögzíthető.

2.2.10 Tipikus hibák és okaik

  1. A menekülési út raktárként használata. A dolgozó oda rakja le az anyagot, ahol éppen hely van, mert huzatos vagy közel van a géphez. Helyes gyakorlat: a menekülési út és az ajtó előtti sáv mindig szabad; az anyagnak kijelölt tárolóhelye van.
  2. Fűrészpor a padlón és a lépcsőn. A por és a forgács a talpat csúszóssá teszi. Helyes gyakorlat: műszakonként porszívózás, nem sűrített levegős lefúvás (az a port felkavarja és tűz- és egészségveszélyes).
  3. A vészleállító elé tolt anyag vagy kocsi. Baj esetén nem érni el a gombot. Helyes gyakorlat: a vészleállító előtti sáv jelölt és szabad.
  4. Hiányzó vagy eltakart biztonsági jel. A jel nélküli vagy eltakart jelet senki nem veszi figyelembe. Helyes gyakorlat: a jelek láthatók, a napi szemrevételezés része az ellenőrzésük.

2.2.11 Valós életbeli alkalmazás

Egy műhely új formatizáló körfűrészt kapott. Az oktató a gép beállítása előtt újrarendezte a műhelyt: az anyag a gép adagolási oldalára érkezik, az elvételi oldalon szabad hely van a kész darabokhoz, a gép körül jelölt védőtávolság van, a közlekedési sávok szélessége a legnagyobb lapmérethez igazodik (tájékoztató; ellenőrizendő: gépkönyv, kockázatértékelés). A menekülési utat újra felfestették és a jeleket a gép új helyéhez igazították. A tanulság: gépcsere vagy -áthelyezés után a műhelyrendet és a menekülési utat is újra kell értékelni.

2.2.12 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A menekülési ajtó elé a műszak végén szabad anyagot rakni, ha reggel elvisszük.
  2. Milyen színű és alakú a figyelmeztető jel?
  3. Mi a helyes sorrend a kockázatvédelemben?
  4. Milyen jelet használunk a védőszemüveg kötelező használatának jelölésére?
  5. Egy műhelyben a gyalogos út legszűkebb pontja 600 mm. Milyen következménye lehet?

2.2.13 Feladatok

1. feladat (A)
Sorold fel a munkavédelem prioritási sorrendjét, és mindegyik szintre mondj egy faipari példát.

2. feladat (A)
Rajzold le szavakkal a menekülési út három ellenőrzési pontját.

3. feladat (B)
Az 1200 mm széles, kifelé nyíló menekülési ajtó előtt 400 mm-re, az ajtó teljes szélességében raklap áll. Kinyitható-e teljesen az ajtó, és mekkora szabad mélység marad az ajtó előtt?

4. feladat (B)
Egy gép körüli munkaterületet sárga-fekete sávval jelölnek. Egy dolgozó a sávra egy dobozt tesz, mert éppen ott volt hely. Mi a hiba, és mit kell tennie?

5. feladat (C)
Tervezd meg egy 60 m²-es asztalosműhely közlekedési útvonalát. Helyezz el egy asztalos körfűrészt, egy gyalugépet, egy szerelőasztalt és egy anyagtárolót. Írd le, hol fut a menekülési út, és miért.

6. feladat (D)
Vegyél fel egy ellenőrzőlistát a műhely napi indításához. A lista pontosan tartalmazza a közlekedési utak, menekülési út, jelek és anyagrakat ellenőrzését.

2.2.14 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A menekülési utat mindig szabadon kell hagyni, nem csak a munkaidőben.
  2. Sárga háromszög, fekete szegéllyel és fekete piktogrammal.
  3. A veszély megszüntetése vagy helyettesítése, műszaki elszigetelés (pl. elszívás), szervezési intézkedés és távol tartás, végül egyéni védőeszköz.
  4. Kék kör, fehér piktogrammal.
  5. A 600 mm-es út túl keskeny. A dolgozó nem tud biztonságosan közlekedni, anyagot szállítani, és meneküléskor torlódás alakulhat ki.

1. feladat (A) megoldása
1. Megszüntetés/helyettesítés: kevesebb port adó eljárás (pl. csiszolás helyett kaparóval simítás, ha a termék engedi); oldószeres lakk helyett vizes bázisú.
2. Elszigetelés a keletkezés helyén: elszívás, burkolat.
3. A dolgozó távol tartása: a gép körüli védőtávolságot jelöljük.
4. Egyéni védőeszköz: ha a por mégis jelen van, légzésvédőt használunk.

2. feladat (A) megoldása
1. Az ajtó előtt nincs anyag.
2. Az ajtó kifelé nyílik.
3. A menekülési jelek láthatóak és a kijárat irányába mutatnak.

3. feladat (B) megoldása
A szabad mélység az ajtó és a raklap között 400 mm. Egy 1200 mm széles ajtószárny nyílásához kb. 1200 mm sugarú szabad terület kell (még egy 600 mm-es szárny is több, mint 400 mm), ezért az ajtó nem nyitható ki, a menekülési út el van zárva. A raklapot azonnal el kell vinni a kijelölt tárolóhelyre. (Ha szélességi szűkítést kell számolni: ha a raklap az 1200 mm-es szabad szélességből oldalról 400 mm-t takar el, 1200 − 400 = 800 mm marad.)

4. feladat (B) megoldása
A sárga-fekete sáv a gép körüli védőtávolságot jelöli. A sávba nem szabad idegen tárgyat tenni, mert az a géphez való hozzáférést vagy a vészhelyzeti eltávolodást akadályozza. A dobozt a kijelölt tárolóhelyre kell vinni.

5. feladat (C) megoldása
Egy lehetséges elrendezés: a körfűrész és a gyalugép a műhely egyik oldalán, egymástól 1500 mm távolságra helyezkedik el. A szerelőasztal a másik oldalon, szabadon körbejárható. Az anyagtároló a hátsó falnál, vízszintes köteggel vagy megdöntött lapanyagállvánnyal. A menekülési út a főbejárat felé vezet, szélessége 1200 mm, a gépek és az asztal között fut. A menekülési út szabadon marad, mert a gépek és az asztal közötti sávban nem tárolnak semmit.

6. feladat (D) megoldása
Napi műhelyindítási ellenőrzőlista:
1. Menekülési ajtó és út szabad?
2. Közlekedési utak szabadok?
3. Padló csúszásmentes, fűrészpormentes?
4. Gépek körüli sávok szabadok?
5. Tűzoltó készülék a helyén?
6. Anyagrakatok stabilak?
7. Biztonsági jelek láthatóak?
8. Vészleállító elérhető?

2.2.15 Rövid összefoglaló

A munkahely kialakításának célja a biztonságos munkavégzés és a gyors menekülés. A védelem prioritási sorrendje: a veszély megszüntetése vagy helyettesítése, elszigetelése, a dolgozó távol tartása szervezéssel, és csak ezután egyéni védőeszköz. A szociális létesítményeket a porszennyezett munkatértől elkülönítve kell kialakítani, öltözővel, tisztálkodóval és étkezővel. A közlekedési utakat a legnagyobb munkadarabhoz kell méretezni, a menekülési utat pedig mindig szabadon kell tartani. A biztonsági jelek öt csoportja: tiltó, figyelmeztető, rendelkező, mentési és tűzvédelmi. A jelzések alkalmazását jogszabály írja elő, a piktogramokat az MSZ EN ISO 7010, a színek és alakok elveit az ISO 3864 sorozat adja (ellenőrizendő). A műhely rendje azt jelenti, hogy mindennek megvan a helye, és a napi ellenőrzés a balesetmegelőzés része. A továbbvitt eredmény: a műhelyrend, a jelzések és az ellenőrzőlista a A munkavégzés személyi feltételei, egyéni védőeszközök, ergonómia alfejezetben segít eldönteni, hogy milyen védőeszközt mikor kell használni.

2.2.16 Források és ellenőrzési hiányok